Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-07-31 / 31. szám
497 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 493 a tisztviselők és választmányi tagok megválasztása, s évenkint az időközben netalán megürült tisztviselői vagy választmányi tagsági helyeknek betöltése; d) indítványok tárgyalása; e) az alapszabályok módosítása. Ez azonban csak 5 tagnak a megelőző választmányi üléshez Írásban beadott indítványára, vagy magának a választmánynak kezdeményezésére tárgyalható, mi a meghívókon mindenkor mint tanácskozási tárgy megjelölendő. VI. A kör kiadványai. 21. §. A kör kiadványai: a) lap, melyb'en a kör czéljainak megfelelő közlemények foglaltatnak; b) közérdekű, vallásos és erkölcsi irányú olvasmányok. Az alapítók és rendes tagok a kör kiadványait a választmány által időről-időre megállapítandó kedvezményes árban kapják. VII. A kör jövedelmi forrásai, vagyona. 22. §. A kör bevételeit képezik: az alapítványok, tagsági és előfizetési dijak. 23. §. Az alapítványok kamatai és a tagsági dijak a kör költségeinek fedezésére fordittatnak ; de az alapítványi összegek alaptőke gyanánt biztosan elhelyeztetvén, gyiimölcsöztetnek s el nem költhetők. 24. §. Felülfízetések és egyéb bevételek, a mennyiben alapítványi természettel nem bírnak, bármikor folyóvá tehetők. VIII. A kör pecsétje és feloszlása. 25. §. A pecsét a kör czimének köriratával ellátva, a titkár őrizete alatt áll. . 26. §. A kör feloszlását csak oly közgyűlés határozhatja el, mely egyhavi előleges kihirdetés folytán egyenesen e czélből hivatott össze, és melyen a jelenlevők kétharmada a feloszlás mellett vau. 27. §. Feloszlás esetén a kör vagyona a tagok között semmi szili alatt fel nem osztható, liauem úgy alaptőkéje, mint minden egyéb vagyona a Szatmárnémeti ev. ref. főgimnázium és ev. ref. felsőbb leányiskola között ösztöndíj alapra egyenlően megosztandó. 28. §. A kör feloszlását, vagy alapszabály módosítását czélzó határozatok foganatosítás előtt — megerősítés végett — a magyar kir. belügyminiszter elé térj esztendők. 29. §. Ha a kör a jelen alapszabátyokban kitűzött czéljától és működési körétől eltérne, annyira, hogy működésének folytatása az állam, vagy a kör tagjainak anyagi érdekét veszélyeztetné: működése a kir. kormány által fölfüggesztetik s az elrendelendő viszgálat eredményéhez képest a kör az alapszabályok pontos megtartására feloszlatás terhe alatt utasittatik. esetleg végleg fel is oszlat! atik. TÁRCZA. Kocsi Csergő Bálintnak, a pápai ev. ref. iskola rektorának beszéde az 1680. április 12. közvizsgálaton.*) Ez előtt félesztendővel K. H. megmondottuk volt, hogy az fijóságnak dicséretes neveltetésére négy kiválképpen való dolgok kivántatnának: elsőben hogy a szülék magzatjokat jő példájukkal oktassák ; azután őket kicsinységektől fogva a kegyesség-gyakorlásra szoktassák; harmadszor hogy az ő idejében azoknak istenfélő tanitójokról és kegyes-életű társaikról viseljenek gondot; végezetre hogy magzatjokat illendő fenyítékben tartsák. Az első útnak és eszköznek szükséges s hasznos és méltóságos voltáról a feljebb megemlített alkalmatossággal rövideden szóllottunk; most Istennek kegyelmes segedelméből a másodikról, a mely áll a jó ideje korán való kegyesség-gyakorlásban, csak némely dolgokat mint egy ujjal mutatok. Melyeknek előszámlálásában hogy tinektek telhetőkre ne legyek, felette igen benneteket kérlek egy kevés ideig való figyelmetes hallgatásra. Aki azért hivatalának eleget akar tenni és gyermekét jól kívánja nevelni, ne elégedjék meg azzal, hogy jó példát ad és meg nem botránkoztatja, hanem idején istenszolgálatra, áhítatosságra, lelki dolgokra szoktassa s oktassa kisded gyermekét. Kern is ok nélkül, mert a mint Clemens Alexandrinus mondja, a mi életünknek szoptató dajkája az ifjúság; a amit ifjúságunkban szopuuk, az nevekedik és terjed egész életünkre. Azért ha szabados és csélcsap a gyermek, ha fás és görcsös erkölcsű az ifjú: tudni való, hogy a véuség vétkes lészen. Aki pedig gyermekségében szelíd és törvényes erkölcsökhöz szokik: jó vénség nevekedik belőle, mivel a Szent Lélek szava az, hogy a gyermek megismertetik az ő cselekedetiből, ha tiszták és egyenesek az ő cselekedeti. Mert a mint Salamon mondja, ha jól tanítod a gyermeket az ő ifjúságában, attul még az ő vénségében is el nem távozik. Igaz mondás, hogy agg lóból nehéz poroszkát csinálni; agg fából nehéz gust tekerni; horgas tőkét nehéz igyenesiteni; a fehér gyapjút, ha egyszer fekete festékbe mártod, munkával sem lehet megfejériteni; az új fazékról nagy gond lemosni az először bevött szagot; a szerecsent úgy nem szappanozhatni, hogy fejéredjék: igy nehéz annak elhagyni vétkét, aki ahhoz szokott és abban nevelkedett, mert az ifjúság vétke nem a lágy húsba, hanem akemény csontba avik be és a koporsóba beszáll az emberrel. Esze^ annak okáért és okos az ember, ki a Bölcsnek ama mondása szerint bánik az ő fiával: Gyermekid vannak tenéked ? Oktassad őket gyermek korokban és addig hajtogassad az ő nyakokat, mig ifjak. Mert amint a közbe*) Oratio II. de recta juventutis educatione, habita Papae 1680. occasione examinis vernaculi Apr. 12. Hogy az gyermekeket kisded korukban kell az kegyességre szoktatni.