Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1892-01-17 / 3. szám

Harmadik évfolyam. 3. «'/.ám. Pápa 1892. január 17 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre pos­tai szétküldéssel egész évre 4 frt. félévre 2 frt. Az egyház és iskola köréből. 5sÉ' HIRDETÉSEK DÍJA: 4 hasábos petitsor több­szöri közléséért 5, egy­szeriért 7 kr sorja. Ezen­kívül bélyegdij HO kr. --------------------------­-© MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. @< TARTALOM: Kerkapoly Károly emlékezete. (Vége.) Antal Gábor. — A bécsi békekötés története, magyar protestáns egyházügyi tekintetben. (Folyt, köv.) Irta Révész Imre. —Egyházi élet: Orgona-beállitási ünnepély Pi­­lis-Maróthon H. K. — Iskola ügy: Az első ifjúsági istenitisztelet főiskolánkban. Borsos István. — T árcza: Apróságok Kerkapoly életéből. A. G. — Vegyes k ö zleménye k. • •----- ■^■1 ~ i~" ............------------------------------------—-----'............... ■ I .■■l.ll.l... ......■ Kerkapoly Károly. ________1824-1891________ II. Midőn a magyarhoni protestáns egyház a patens ellen küzdelemre kelvén, védelmezte az autonómiáját, Kerkapoly is a küzdők közé sorakozott „Protestáns egyházalkotmány“ czimü müvével. Midőn pedig a 10 évi elnyomatás után a szabadság és nemzeti szellem ébredni kezdett, és pápai főiskolánk visszanyerte régebbi szerveze­tét, egyszersmind nyilvánossági jogát: Kerkapoly hozzá fogott bölcsészeti rendszere kidolgozásá­hoz. 1868-ban adta ki „Tisza Esztan“ czimü mü­vét, mely két füzetben az „Ismerettant, Gondo­lattant és Eszmetant“ foglalja magában. A mü Rosenkranz nyomán van kidolgozva, de teljes önállósággal és eredetiséggel, sok helyen magá­nak a rendszernek is javitásával s a magyar szellem és gondolkozáshoz alkalmazásával. E mü­veiben is kitetszik a mély és rendszeres gondol­kodás, a szoros logica, de a mondatszerkezet és kifejezés sok helyen mesterséges és erőltetett, nem éri utol Kerkapoly szóbeli szabad előadá­sainak átlátszóságát, világosságát, és egyenletes folytonosságát. Ezen munkájának folytatása is abban maradt, mert a nemzeti élet időközi áta­lakulása nem sokára más tért jelölt ki fényes tehetségei számára. Azonban tanársága első évei­ben, kidolgozta vázlatban a bölcsészet egész rendszerét, és e müvét, mely kéziratban maradt használta előadásainál vezérfonalul. Ezen müvében némely részleteket, mint a Szépmütant, Tarczy Lajostól vette át, másokat német szerzők, Hegel, Rosenkranz és Erdmann nyomán maga állitott össze. A jogakademiának 1860-ik évben történt megnyíltával a bölcsészeti tantárgyakhoz át­vette a nemzetgazdászat és a politikai állam tu­dományok tanítását, miután az észjogot a böl­csészet rendszerében már előbb is tanította. Ezen tudományokat szintén Hegel szellemében dol­gozta ki és adta elő, úgy hogy azok az ő elő­adásában határozottan bölcsészeti tantárgyakká lettek és megértésükhöz a hegeli rendszer logi­kájának ismerete kivántatott. Következtetéseit mindig az eszmére mint alapra építi és bár sok­szor a positiv történeti tényeket sorolja fel mint az államtan, vagy társadalomtan követelményeit, azokat soha czélszerüségi, vagy történeti alapon nem indokolja, hanem az eszmei szükségesség alapján. Kerkapoly e müveiben a társadalmat és ál­lamot szorosan elkülönítette egymástól és a tár­sadalom tanát a köz és nemzet gazdászatban részletesen kidolgozta, úgy hogy ezen müve mai alakjában ha kinyomattatnék, nem csak oktató de élvezetes olvasmány is lenne. Volt még kéz­iratban magyar irodalom története is, szinte böl­csészeti alapon és felfogással Írva, de a melyre 3

Next

/
Thumbnails
Contents