Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-04-17 / 16. szám
Harmadik évfolya m. 16. szám. Pápa 1S92. április 17. DUNÁNTÚLI *--------------------------5* ELŐFIZETÉSI DU: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 4 frt, félévre 2 írt. X _______________X Az egyház és iskola köréből. i WMl El REF. raiZKR. HIVATALOS KÖZLÖNYE------------:--------------v HIRDETÉSEK DÍJA: 4 hasábos petitsor többszöri közléséért 5. egyszeriért 7 kr sorja. Ezenkívül bélyegdij HO kr. #------—___________X <►© MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. TARTALOM: Áramlatok. Szép Lajos. — A vallásbölcsészet mint önálló tudomány. (Vége köv.) Antal Géza. — Iskolaügy: Protestáns egyházunk és iskolái. K—r. — Tár ez a: A halhatatlanság ünnepén. Fiilöp József. — Simonia: az úgynevezett Krisztus testével és vérével folytatott szentségtörő üzérkedés, — a mise eladásából befolyó roppant pénzösszeg. (Folyt, köv.) — Vegyes közlemények. F Áramlatok. Most mikor a lapokban arról folyik az eszmecsere, fölvihető-e a szószékbe az egyháztörténet, predikácziószerü alakban; vagy mint templomi anyag miként használható föl: pár megjegyzés ötlött eszembe, az egyházi téren legközelebb tapasztalt dolgokról. E közelebbi dolgok közt legrégibb a presbyter i, antipresbyteri jelszavak használata, melyek alatt értettek bizonyos egyházi áramlatokat, mik közül az egyik az egyházat a presbyteriumba, a másik a hivekbe helyezte s azokban látta. Egyik hát a presbyteriumot, a másik a hiveket kivánta több joggal felruházni, de mindkettő az egyházat akarta erősiteni. Az eddigi zsinaton, az antipresbyterianusok győztek; a hivek néhol több jogot nyertek, de csak látszólag, mivel a szavazati jogot még sem a hivek, hanem a presbyterek gyakorolják; igy hát nem a hivek, hanem a presbyteriumok erősödtek. Majd meglátjuk hát, hogy azok a demokrata eszmék, mint érvényesülnek tovább, az egyházi közgyűlések szervezésében, a hivek, az egyes hivek számára adott jogok gyakorolhatásának módjaiban, egyházközségi, lelkészi, tanitói választásoknál ? Csak annyit tudok, hogy a mi az egyházban a presbyteriumó: az a hiveké is ; de a mi híveké: az nem lehet a presbyteriumé egészen. Másik a reverenda, mi legföltünőbben a dunántúliról kisérti a demokrata eszmék embereit. Azt hiszem, az volna legjobb ha ezt nyomtatnák a ruházatról szólló § helyébe: Máté XXIII: 5. Luk. XXII: 26. János XIII: 34—35. A mit a pápai révész a múltak okuíányai közül oly figyelemmel kihalászgatott, az a sok végzés, miből bizony, ha összevarrnák, lenne egy reverenda: éppen azt is mutatja, hogy minden időben volt kelete ilyenféle dolgoknak, de tökéletességre menni benne nem tudtak. Én magam is azt mondom, hogy nekem abban, hogyan ruházkodjam, senki sem parancsolj) „Ne legyetek azért szorgalmatosak ezt mondván: mivel ruházzuk magunkat ?“ Mát. VI: 31. „Hanem keressétek először az Istennek országát és annak igazságát és mindazok megadatnak nektek.“ Mát. VI: 33. Budapestről, hol pedig e parancsnak szépen eleget akarnak tenni, valami miseféle ütötte meg az én füleimet. Vagy nem jól hallottam ? Nem mise volt az, hanem csak protestáns, jobban ev. ref. symbolikus antiphonálás ? Egy kis fin, egy kis leány, kar, felelgetnek egymásnak, kikeresett zsoltárverseket, igaz, szép verseket. De hát nem szép-e a XLI1I. zsoltár is, mit a misemondó pap énekel: introibo ad altare dei.......qui laetificat iuventutem meam stb. Értjük, érti, a ki érti, én nem értem, hogy miért kelljen nekünk az üdvigazságokat, üdvre vezérlő dolgokat symbolice, énekelve, az érthetőség kárával terjeszteni elő, *) *) Parancsol bizony abban a törvény édes mindnyájunknak ! Szerk. 16
