Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-04-10 / 15. szám
247 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 248 az intéző körök bölcs intézkedései folytán vett. Vannak, akik ettől csodaeredményeket várnak. Hogy a szaktanárok, midőn a kijavítás kellemes munkájával elfoglalva ülnek íróasztalaik mellett, osztják-e ezen véleményt, nem tudjuk; de azt tudjuk a német tanügyi lapokból, hogy ott ez a nézet nem uralkodó, ezért a dolgozatiratás lehetőleg korlátoztatott. Az újabb tanügyi mozgalmak alkalmából dicsekedve emlegettük, hogy az ó-klasszikusok kérdésében megelőztük a németeket. Nem volna tidvösebb azt mondhatni, hogy az iskolai dolgozatok Íratásában követtük őket? — Megjelent és szerkesztőségünkhöz beküldetett: t) A lelkészt iroda. Útmutató az anyakönyvek vezetésére, a hivatalos okiratok kiállítására s a hivatalos küldemények postadijmentességére nézve. Protestáns lelkészek használatára összeállitá Adorján Ferencz evang. s. lelkész. II. füzet. Pozsony. 1892. Ára 30 kr. Addig is míg tüzetesebben ismertethetjük, ajánljuk olvasóink szives figyelmébe. — 2) Kereskedelmi számtan. Az alsófoku kereskedelmi iskolák II. és III. osztálya számára, valamint magán használatra. A legújabb miniszteri tanterv alapján irta dr. Veress Vilmos, a kolozsvári kereskedelmi akadémia tanára. Második átdolgozott kiadás. Budapest Lampel Róbert cs. és kir. udv. könyvkereskedés kiadása. Ára 90. kr. - 3) Élet. Magyarországon rövid idő alat oly szép eredményt alig ért még el irodalmi vállalat, mint az „Élet“ czimü folyóirat. A most megjelent 5. számról, mellyel az első \\ évet befejezi, bátran mondhatjuk, hogy megállja a sarat bármely hason irányú külföldi reirew-vel. Sajnáljuk, hogy hely szűke miatt változatos és dús tartalmát csak nag}Ton röviden ismertethetjük. Vikár Béla, az „Elet“ szerkesztője a kálvinista zsinatról igen figyelemre méltó dolgokat mond el; — Simányi Zsigmond, egyet tanár „Comenius és a magyar nyelvhasonlitás"-ról ir, — Endrődi Sándor Heine „Dalos könyvé“-nek előszavát közli szép fordításban, — Molnár Viktor „Egy magyar nő szalonja“ czimen Ó' Donéll grófné szül. Tarnóczy Malvina szalonját ismerteti vonzóan. Következik: Asbóth Oszkár egyet, tanártól Nenadovics Lyubomir hírneves szerb iró novellájának: „Csak szerencse legyen, ha bolond is“ valódi magyar műfordítása. Dura Máténak, a fiatal költői nemzedék egy jeles tagjának csinos költeménye van a füzetben. Gerő Ödön (Viharos) „Por és hamu“ czimen remek czikket ir Ágai Adolf könyvéről, a hol egyúttal az „Elet“ irányát is megjelöli, Özv. Veres Pálné szül. Beniczky Her min, az Országos Nőképző egyesület elnöke, „Néhány szó nevelésügyünkről“ czimen nagyérdekü felszólítást tesz közzé. A füzet többi tartalma: Gopcsa László dr. „A közoktatásról“ a legújabb miniszteri jelentés alapján, továbbá, Cauth Minna remek naturalistikus novellája „A szegény nép“ről. Azután az irodalom és művészet s a színház, zene és képzőművészet gazdag rovatai érdekesebbnél érdekesebb ezikkekkel, a változatos közgazdasági és Szemle rovata fejezik be a füzetet. HIVATALOS RÉSZ. Eagytiszteletü. Esperes Úri A vallás- és közoktatásügyi mkir. Miniszter 571/892, sz. a. leiratában a földmivelésügyi mkir. Miniszter azon elhatározását hozza a püspöki hivatal tudomására, miszerint az ország különböző vidékein 57 méhest fog felállítani, állami költségen, 10 méhkaptárral, 1 mézpergetővei. és a legszükségesebb méhészeti eszközökkel, oly formán, hogy egy méhes felállitási költségeire 102 frt 50 krt irányzott elő. Ezen méhész telepek felállításának czélja az lévén, hogy hazánk méhészete nagjmbb lendületet vegyen, s másfelől ezen üzleti ág által is segítve legyen a szegényebb sorsú honpolgárokon , a Cultuszminiszter ez utón hívja fel a lelkészeket és tanítókat — kik az állomások elnyerésénél előnyben részesülnek — a pályázat, illetve jelentkezésre. A méhészeti telep felállításának költségeit kamat nélküli állam kölcsönkép szándékozik a Miniszter adományozni, tíz év alatt történendő visszafizetés kötelezettsége mellett, oly formán, hogy miután az első és második évben haszonra számitani nem lehet, a kölcsön visszafizetése csak a harmadik évben venné kezdetét és igy az egész kölcsön nyolcz évre lenne felosztva, s az 1902-ik évben lenne teljesen törlesztve. Mindazok, kik ezen államsegélyt igénybe venni óhajtják, f évi ápril hó 15-éig küldjék be folyamodványaikat Grand Miklós orsz. méhészeti felügyelőhöz (Lakik Háziason r Temes megyében) és pedig a lelkészek egyenesen, a tanítók pedig tanfelügyelőségük utján. Az ajánlatok, illetve jelentkezések felett a földmivelésügyi Miniszter határoz, s ugyanő gondoskodik arról is, hogy azok, kik telepet nyernek, a méhészetben vándortanítók által oktatva legyenek. Kérem nt. Esperes Urat, szíveskedjék egyházmegyéje lelkészi és tanítói karának figyelmét ezen előnyös ajánlatra felhívni és őket a jelentkezésre buzdítani. Tisztelettel vagyok Révkomáromban 1892. ápril 2. Pap Gábor, püspök. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: RÉVÉSZ KÁLMÁN. Főmunkatársak: NÉMETH ISTVÁN és BORSOS ISTVÁN. Az előfizetési pénzek, megrendelések és reclamatiók BORSOS ISTVÁN nevére czimzendők. Pápán, 1892. az ev. ref. főiskola betűivel.
