Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-04-03 / 14. szám
217 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 218 János; a dunántúliból: Vályi Lajos és Beöthy Zsigmond; a tiszáninneniből: Bornemisza József és Meczner Béla; a tiszántúliból Széli Kálmán és Kiss Elek. Holnapi napirend : az alkotmányi rész azon szakaszai, melyek a közigazgatási bíróságra nézve függőben hagyattak. Továbbá a lelkészválasztási törvényjavaslat hátralevő része. Tizennegyedik ülés, márczius 25. Jegyzőkönyv hitelesítése után következik a napirend : az egyházmegyei és kerületi közgyűlések teendőiről szóló szakaszok. A 37-ik §-hoz Molnár Béla szól. rövid módosítása nem fogadtatott el. Gróf Degenfeld az e) pontot igy kívánja szövegezői: „Az egyházmegye hatásköréhez tartozó ügyeket intézik : a) az egyházmegyei közgyűlések, b) egyházmegyei bíróságok.“ A többi kimarad. Elfogadtatott. Az utolsó kikezdés töröltetik. Kulin Imre: A 43-ik §. a 284-ik §-sal együtt tárgyaltassék, mivel e §-ban vannak olyan ügyek, melyek ezelőtt első fokban az esperesí hatáskörbe tartoztak. Kiss Albert: Elvileg elfogadtatott, hogy a 284. §-ban kontemplált közigazgatási bíróság felállittassék, de a szakasz pontonkint nem tárgy altatott. A jegyzőkönyv nem zárja ki a pontonkénti tárgyalást. Állapíttassák meg, melyek azok a pontok, melyek a bíróság, és melyek a közgyűléshez tartoznak? Pártolja Kulin Imre indítványát. Tisza Kálmán, Beöthy Zs., Lengyel Imre Kulin javaslata ellen szól. Begedy István: Épen Lengyel Imre felszólalása győzi meg a felől, hogy Kulin Imre indítványához csatlakozzék, mert ha .a 284-ik szakasz csakugyan a bizottsághoz adatott ki. akkor még a zsinat elé kell kerülni. Tisza Kálmán felszólalása után az indítvány mellŐztetik. A 43-ik §-nál felszólal Beöthy Zsigmond, a h) ponthoz módositványt ad be, mely szerint e szakasz a bíróság hatáskörebe utasítandó. Tisza István felszólalása után a szöveg elfogadtatott. Lukács Ödön az első ponthoz szól s e szavak elé szellemi, ezen pótlás betéteiét kívánja: „Valláserkölcsi.“ Módositványa elfogadtatott. Ádám Kálmán a 43-ik szakaszba o) pont gyanánt betétetni kívánja: „az egyházmegyének joga van költségeiről gondoskodni;“ módositványa elfogadtatott. Az 53-ik §-nál Vályi Lajos kívánja az e) pontból a „segédlelkészek elhelyezéséről“ szónak kihagyását. Az indítvány el fogad tatott. Ezek után a „lelkészválasztás“ függőben hagyott szakaszainak tárgyalása következik. A tárgyalás azonban majdnem lehetetlenné volt téve, mivel a függőben hagyott pontokra nézve a bizottság munkálata, mely igen terjedelmes, ki nem nyomatott, igy a különböző módositványoknak az eredeti szöveggel való összehasonlítása meg nem történhetett, annyiyal is inkább, mivel a terem akusztikája rossz. Kiss Albert a 199. §-hoz beadott módositványhoz szól, mely azt mondja, hogy a választók 2'3-a szükséges, hogy meghívás által történhessék választás. Hogyan lesz ez konstatálható? Szükségesnek tartotta volna, ha egy ily komplikált munka kinyomatott volna.— Szász Károly azon kérdésére Kiss Albertnek, hogyan konstatálható a % rész? igy felel: A mikor a választó gyülekezet összegyűl, megkérdi a választó küldöttség van-e valakinek kifogása a jelölt ellen!? Ha az ellenzék száma csak eggyel is több, mint egyharmad rész, akkor nincs meghívás. Miképen konstatálható? Negative. Kiss Albert nem azt kérdezte, negative, vagy pozitive nyilatkoznak-e a választók, hanem azt szeretné megérteni, hogy a presbyterium, mely a választási intézkedéseket megindítja, mikép fogja konstatálni a többséget, s minő alapon tesz jelentést az esperesnek. Tisza István az egész szakaszt kihagyandónak véli. SziLidi Áron nem járul Tisza módositványához, mert arról, hogy mennyi legyen a többség, mégis világosan szólni kell. Tisza Kálmán szerint a törvényjavaslatban benne vau, hogy % jelenlevők határoznak, ebben meg van a korrektivum. —Isaák Dezső precziz intézkedést kíván az arány meghatározására. A szakaszhoz Tisza Kálmán azt a módosítást adja, hogy a szakaszhoz tétessék, hogy a jelöltre nem szavazóknak kell bizonyítani, hogy többen vaunak-e egyharmadnál! Lengyel Imre felszólalása után a módosított szakasz elfogadtatott. Tisza Lajos gróf tárgyalás közben felszólal, kijelenti, hogy igy tárgyalni nem lehet, ő most is azt kívánja, hogy a módosított szakaszok nyomassanak ki. Hasonlólag szólal fel Körmendi Sándor. Lengyel Imre nem tartja lehetségesnek most már arról szólani, hogy kinyomassék a munkálat, miután a mai gyűlésen már határozott a zsinat e kérdésben. Tisza Lajos gróf Lengyel Imrének válaszolva, kijelenti, hogy itt nem elvi dologról van szó, mintán a tárgyalás folyamán meggyőződtünk a felől, hogy igy tárgyalni nem lehet. 0 ismét kívánja, hogy a munkálat nyomassák ki. Ezek után Tisza Kálmán felteszi a kérdést: óhajtja-e a zsinat a munkálat kiuyomatását, igen, vagy nem? A munkálat kinyomatása egyhangúlag elrendeltetett. A legközelebbi gyűlés kedden lesz délelőtt 10 órakor, napirend a lelkészválasztási szabályok. Elnök felhívja a bizottságokat, hogy a hozzájok utalt ügyeket szombaton és hétfőn dolgozzák fel, hogy a zsinat azután zavartalanul intézhesse munkálkodását. Fejes István kívánja, hogy azok az ügyek, melyeket a konvent a bizottságokhoz utalt, a bizottságoknak időnyerés végett már ma osztassanak ki. Tóth Sámuel jegyző olvassa a kouventi jegyzőkönyveket s az ügyek a bizottságoknak kiosztatnak. Tizenötödik ülés, márcz. 29*) Kan Bertalan püspök és egyházi elnök jelenti, hogy a zsinat küldöttsége 6 Felsége előtt tegnap megjelent, kegyelmesen fogadtatott. Szász Gero helyett Dr. Elekes Viktor, Kovács Antal helyett Iványi Gábor, Antal Gábor helyett Gueth Sándor hivattak he és igazoltattak. *) A szerkesztőség bocsánatot kér az ezen és a következő gyűlésről szóló tudósításnak tőle nem függő körülmények miatt beállott kivonatos és fogyatékos volta miatt.
