Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-04-03 / 14. szám
215 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 216 özvegy-árva-gyámintézet felállítását, annyira nem barátja a nyugdíjintézet felállításának. Nem óhajtja azért, mert van nálunk oly gyakorlat, mely által az elaggott lelkészek existent iája biztosítva van. Továbbá nincs közalapunk oly állapotban, hogy a czélnak megfelelő nyugdíjintézet felállittassék. Ez a nyugdíjintézet felállítása megnehezítené az özvegy-árva-gyámintézet felállítását. Ezek után a következő módositványt nyújtja be: az e) pont helyett ez teendő: ,.Lelkészek özvegyeinek és árváinak számára gyámintézet alkotásának a közalapból adandó állandó segély által való előmozdítása.“ Yárady Gábor a módositvánnyal szemben az eredeti szöveget kívánja fentartandónak. Gr. Degenfeld József Yárady nézetéhez csatlakozik. — Tisza Kálmán nem kíván különbséget tenni a nyugdíj és özvegy-árva-gyámintézet között. — Szabó Kálmán: a lelkészi hivatal nagyon csekély jövedelemmel vau ellátva, ez a helyzet naprólnapra súlyosabb s csak is az ad neki fentartó erőt, hogy ez a hivatal holtig tart. Az instituczióban magában benne van tehát a garanczia arra nézve, hogy az élet aggodalmaival megharczolhasson. Ha a nyugdíjazást elfogadjuk, felforgatjuk a régi helyes alapot. Nincs ellene a nyugdíjintézetnek a maga helyén és idejében, de minden institucziónak felállítását csak úgy tartja helyesnek, hogy ha a létező állapotot nem veszélyezteti. Azt tartja, fogy az egyházak állapotát és valláserkölcsi érdekeit szem előtt kell tartani, azonban az eddigi gyakorlat által, ha voltak is fogyatkozások, de nagyobb baj nem történt; nagyobb erkölcsi bajnak tartaná azt, ha az egyházak lelkészeinek özvegyei és árvái a nyomorban hagyatnának. Csatlakozik Meczner Béla indítványához. — Szász Károly ellene szól Meczner módositványnak. Vida Károly Meczner Béla indítványához csatlakozik ; a mennyiben a szöveg fogadtatnék el, óhajtaná úgy módositani, hogy az e) pont a tanárokra is kiterjesztessék. — Molnár Béla: nem azért ellenzi a nyugdíjintézetet, mert azt nem óhajtaná, hanem azért, mivel anyagilag szegények vagyunk, nem akar hosszasan érvelni, noha sokat lehetne felhozni. A lelkész úgy tekintendő, mint a gyülekezet tagja. Rideg intézkedésnek tartaná, ha agg napjaiban egyszerűen félre tétetnék. Szükségesebbnek tartja az özvegy-árva-gyámintézet felállítását. Meczner Béla módositványát pártolja.— Fejes István csodálkozását fejezi ki a felett, hogy a történtek után még mai is a szöveget óhajtják megállapittatni némelyek. Azért nem volt ez megoldható 1882-től fogva, mert egy egységes nyugdijintézet koutempláltatott. A kon vent megtette a próbát, és a bizottság a nyug- és gyámintézetet ketté választotta, mert a kettőt együttesen felállítani czéltalanuak tartotta. Az a bizottság, melynek Kerkapoly is tagja volt, statisztikai alapon számítást tett s arra a tapasztalatra jött, hogy a nyugdíjintézet legalább is ötven év múlva állítható fel, mig az özvegy-árvagyámintézet azonnal életbe léptethető. Meczner Béla módositványához járul elvben, de a Meczner Béla módositványálioz módositványt ad be, a melynek értelme az, hogy választassék külön a két kérdés s a 272-ik §-nál tétessék arról intézkedés, hogy az özvegy-árva-gyámintézet azonnal léptettessék életbe. A nyugdíjra vonatkozólag pedig utasittassék a konvent, hogy a nyugdíj szabályait készítse el s azt tiz év múlva a zsinat elé terjessze. Szél Kálmán azt óhajtja, hogy e kérdésben lehetőleg egyhangú határozatot hozzunk. 0 is elsőbbnek tartja az özvegy-árva-gyámintézet felállítását, de nem tartja elejtendőnek a nyugdijintézet eszméjét. — Szeremley Sámuel: Mondauá ki a zsinat, hogy addig is, mig az elöregedett lelkészekről gondoskodnék, utasittátik a konvent, hogy a papi özvegy-árvagyámintézet alapszabályait készítse el s azt a kellő előkészítés után a zsinat elé terjessze. Ezek után senki szólásra feljegyezve nem lévén, elnök felteszi a kérdést: Elfogadja e az eredeti szöveget? Igen, vagy nem? Mivel névszerinti szavazás kéretett, a névszerinti szavazás elrendeltetett. Igennel, vagyis a szöveg mel’ett szavazott 37, nemmel 4L Ezután szótöbbséggel elfogadtatott Szeremlei módositványa. Szeremley József a 264. s 265. §§-hoz a következő módositványt nyújtja be: a közalaphoz minden családfő köteles vagyoni körülményeire, illetőleg államadójára való tekintettel megállapítandó osztályok szerint eső bizonyos évi járulékot fizetni, melynek legkisebb mennyisége 10 írt, maximuma pedig 50 frt.“ — A 265. §-hoz: „Az évi járulék megállapítása osztálybasorozás által történik, oly módon, hogy minden családfő azon osztályba soroztatik, mely az ő vagyoni állapotának megfelel.“ A módositvány elfogadtatott. Valamint elfogadtatott ugyancsak Szeremley Józsefnek a 267. §-hoz beadott következő módositványa: „A 267. §. 4-ik sora ekként módosítandó: a bevallási ivek felülvizsgálása s végleges helyesbítése az egyházmegyét, illetőleg annak e czélra kinevezett bizottságát illeti.“ Tisza Kálmán a 270. második alineájához a következő módositványt adja be: „az első sorban e szó után „sem“, addig, hogy „utóda“ hagyassák ki. A módositvány elfogadtatott. Segesvári József a 270. §. f) pontjához benyújtott módositványát indokolja. Van egyházkerület, hol az állami segély egyharmada adósságtörlesztésre, egy része a gyám pénztárakra fordittatik. s igy cSak egy harmadrésze jut a szegény lelkészeknek, tanítóknak, egyházaknak, minélfogva a következő módositványt nyújtja be: „Az államsegély egész összege a közalapba folyjon.“ Szász Károly felszólalása után a módositvány elvettetett. A 273-ik szakasznál Lukács Ödön az idő előre haladt volta miatt, rövid indokolással a következő módositványt nyújtja be: „a második kikezdés igy módosítandó: a végrehajtó bizottságot képezik az egyházkerületek által az egyetemes konvent felhívása folytán e czélra a konventi tagok számarányához mért tagok, jelesül: a tiszántúli egyházkerületből 4, a dunamellékiből és erdélyiből 3—3, a dunántúliból és tiszáninneniből 2—2 rendes és ezek akadályoztatása esetén ugyanennyi póttag,“ a többi maradjon. — Az indítvány nem fogadtatott el. A 274. §-nál Lukács Ödön következő módositványt nyújtja be; „. . . e §-ból e szavaktól: „felhozatván“ a többi kimarad.“ A módositvány el nem fogadtatott. A napirend az idő előhaladása miatt félbeszakittatván, elnökség javaslatba hozza a király ő felségéhez menendő küldöttség tagjait. Ezek a püspöki s főgondnoki kar, továbbá az erdélyi egyházkerületből: Bartha Lajos és Zej'k Gábor; a dunamellékiből; Kovács Antal és Autos
