Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-04-03 / 14. szám
213 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 214 Nagyon sokszor hallottam azt is emlegetni, hogy az az eljárás, amely szerint az egyházkerületi közgyűlés tagjai választják a konventi tagokat, centraiisatióra vezet. Bátor vagyok azt kérdezni, hogy melyik konventnek van inkább alkalma centralisálni, annak-e, mely a mostani egyházkerületi küldöttekből áll össze, vagy pedig amely egyenlő bázison állván a zsinattal, teljesen független a kerületektől s azoktól teljesen függetlenül intézkedhetik. Azt is hallottam, hogy minden jó volna, csak az a baj, hogy az egyetemes kon vent bírói funkcziókat is teljesít, illetőleg, mint f''törvényszék szerepel. Már pedig az egyházi törvényszékeknél minden fokon, alulról lehelé, csakis oly tagok vesznek részt, akiket közvetlenül a presbyteriumok választanak. Én azt mondom, hogy ha itt is jól distinguálunk, épen nem lesz eltérés a konventi bíróság és a többi bíróság összeállítása között. Meglehet, hogy sokan nem fognak velem egyet érteni, de én azt gondolom, hogy az egyházmegyei törvényszékeknél ott vannak a presbyteriumok által erre a czélra közvetlenül választott tagok : az egyházmegyei tanácséirak, de az esperes és gondnok már hivatalból vannak ott, mert őket nem mint törvényszéki bírákat de mint esperest és gondnokot választották meg. Az egyházkerületi törvényszéknél ott vannak a direkt törvényszéki tagokul megválasztott egyházkerületi tan ács bírák, de ott vannak az esperesek, egyházmegyei go- dnokok, a püspök é> főgondnok is, kiket mint ilyeneket, nem pedig mint csupán törvényszéki bírákat választottak meg a presbyteriumok. Azt is felhozták még ellenünk, hogy a választásoknak a pártszempontoktól megóvására nézve nagyobb garanczia van a gyülekezetek általi választásban, mint az egyházkerületi közgyűlés általi választásban. Azt hiszem, hogy jói értettem az ellenvetést. Erre vonatkozólag nekem egészen más a nézetem. Szerintem egyforma a garanczia mindkét választásnál, egyforma eshetőségeknek van kitéve mind a két választás, mert nézzük például a pres by téri al is választásokat. Itt vagy minden piesbyterium a lelkésszel egyetemben önállóan, függetlenül szavaz saját belátása szerint, és mi történik akkor? Egy minálunk legközelebb végbement választás számadatai szerint, egy oly alkalommal, midőn összesen 273 érvényes szavazat adatott be, a legtöbb szava! zatot nyert két egyén közül egyikre 78, a másikra 76 szavazat esett, ezen kiviil 16-an nyertek különböző számú szavazatokat. Folytathatnám ezeket a példákat, de ez az egy is eleget bizonyít a mellett, amit mondtam. Ha pedig nem önállóan és függetlenül szavaznak a gyülekezetek, ha t. i. valamely egyéntől vagy párttól kész névsort kapnak, ugyan kérem, mennyivel van inkább biztosítva a pártatlanság, mint a kerületi gyűlés általi választásnál ? ! Ha tehát irányadás nélkül történik a szavazás, akkor szétágaznak a szavazatok s azért én nem vagyok nagy barátja a lajstromon szavazásnak, amelyet Czike Lajos zsinati tagtárs»in ajánlott. A konventi tagok neun élethossziglan vagy 10 évre, mint a többi egyházi tisztviselők, hanem három évenként választatnak ; a gyakori választások miatt pedig, attól félek, hogy a pap és presbyterium, illetőleg gyülekezete közt nem kívánatos kolliziók fognak előállani; mert ha a presbyteriumnak tagjai idegen befolyás által ellentétbe jutnak lelkészükkel, ebből mérhetetlen bajok és zavarok támadnak. Ennek előfordulását pedig, azt hiszem, senki sem kívánhatja. Még csak azt akarom felemlíteni, hogy mi történik akkor, ha a presbyteriumok választják a konventi tagokat. Vagy az az eset áll elő, hogy a presbyteriumok által megválasztott konventi tagok ugyanazon alapon állanak, amelyen az egyházkerületi közgyűlés egyeteme, illetőleg annak többsége, vagy pedig teljesen ellenkező elveket és irányzatokat követnek. Az első esetben nincs semmi baj, de a másodikat nem nevezhetem amabilis confusiónak, és senki sem akarhatja ezt, ha a békének barátja. Mindezek alapján kijelentem, hogy csatlakozom gr. Degenfeld József t. zsinati képviselő ur módosításához, illetőleg pártolom a konventi ta. gok választásának azon módját, nrelvet az 1881—2 évi zsinat elhatározott. ZSINATI TUDÓSÍTÁS. Tizenharmadik ülés, márczius 24. Jegyzőkönyv hitelesítése után következik a napirend: Az V-ik rész, a magyar országos református köz - alapról. A 261. §. e) pontjánál felszólal Meczner Béla. Nem fogadhatja el e pontot. A me nnyire óhajtja a lelkészi 14*
