Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-03-01 / 9. szám
133 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. közlésének, avagy uj építkezésnek szüksége állana be: vegye számba az ezen czélokra fordítható összes eszközeit, szólítsa fel adakozásra úgy az egyház vagyonosabb tagjait, mint általában mindazokat, akiktől segélyt várhat, esetleg szólítsa fel a gyülekezet tagjait közmunka vállalására és a mindezekből várható eredményre való tekintettel hozza meg ez iránti határozatát, és azt a költség kiszámításokkal, illetőleg építési tervekkel felszerelten terjeszsze fel az egyházmegyei hatósághoz. Ha a szándékolt beszerzésekre a mondott forrásokból elegendő fedezet nem mutatkozik, a beszerzések elhalasztandók; az építkezéseket illetőleg azonban, ha. a felsőbb hatóság arról győződik meg, hogy a czélbavett építkezés okvetlenül szükséges és sürgősen végrehajtandó, feljogosítja az egyházközséget, hogy az építkezésre szükséges összeg netalán hiányzó részének fedezésére a hívekre — egy vagy több év tartamára — osztályba sorozás alapján, rendkívüli adót vethessen ki. 13. §. A rendkívüli adó fizetésében résztvenni tartoznak, birtokuk vagy üzletük után az osztályok valamelyikébe soroztatváu. azok is, akiknek sem illetőségük, sem állandó lakásuk nincsen ugyan azon egyházközségben, de abban, vagy ahhoz csatolva, ingatlannal vagy üzlettel bírnak. 14. §. Az 1. §. b) pontjában felsorolt adó magasságát lélekszám szerint kivetve az egyházmegye illetőleg az egyházkerület határozza meg és közli az egyes egyházközségekkel a reájuk eső összeget. A presbyterium pedig a rendes évi költségelőirányzat összeállításánál a 4. §. f) pontja értelmében ezen összeget beilleszti az előirányzatba. 15. §. A presbyterium által kirótt fizetési kötelezettségek kivetése ellen, a kötelezett egyháztag, ha azt magára nézve sérelmesnek tartja, jogosítva van a kivetés megváltoztatásáért első helyen a presbyteriumhoz, ha annak határozatában meg nem nyugodnék, az egyházmegyei hatósághoz folyamodni, amely a kivetést a törvények értelmében megvizsgálja, helybenhagyja, avagy módosítja és hozott határozatukról az illető felfolyamodót értesíti. Az egyházmegye ezen határozata azonnal foganatosítandó. Megengedtetik azonban az adózó félnek, hogy birtokon kívül ezen határozat ellen a vett értesítéstől számítandó 30 nap lefolyása alatt, az egyházkerülethez fellebbezéssel éljen, mely aztán végérvényesen dönt. Ha valamelyik egyháztag a reá rótt fizetést még ez esetben sem teljesítené, avagy ha egyházi tartozását, anélkül, hogy felfolyamodással élt volna, konokul megtagadná, a presbyterium által az esperesi hivatal megkeresendő a végett, hogy az ily ellenszegülők vagy esetleg a hanyag fizetők tartozásainak a polgári hatóság segélyével leendő behajtása iránt intézkedjék. 16. §. A 6. rendelkezése szerint a kellő időben elkészítvén a presbyterium a jövő évre úgy a rendes, mint esetleg a 12. §. értelmében a rendkívüli • költségelőirányzatot, felterjeszti azt az esperesi hivatalhoz. 134 Azon gyülekezethez, melynek presbyteriuma ebbeli kötelességének eleget tenni vonakodnék, vagy az esperes megsürgetése után is késlekednék, az esperes küldöttséget nevez ki, mely az egyház előirányzatát a presbyterium költségére elkészíti. — A netalán előforduló ellenszegülés esetére, az ily egyház felett megfelelő közege utján az egyházmegye és felfolyamodás esetén véglegesen az egyházkerület határoz. 17. §. Ha a presbyterium valamelyik dijlevelet meg akarja változtatni, vagy új adózási rendszert behozni, és az eddiginél nagyobb adót kivetni tartja szükségesnek, ide vonatkozó határozatát indokolt jelentése mellett helyi egyházközsége elé terjeszti, és az esetben, ha azt az egyházközség elfogadta, az egyházmegye döntő Ítélete alá bocsátja, amelynek határozata, ha ellene senki sem felebbez, végérvényes, felebbezés esetén végérvényesen a kerület dönt. A dijleveleken rendszerint csakis oly változtatások tehetők, amelyek az általuk biztosított javadalmazásoknak csökkenését nem vonják maguk után. 18. ’§. A felsőbb hatóságilag helybenhagyott egyházi adóknak a 3. §. értelmében kivetése végett a presbyterium e végre tartott ülésében a kivetett tartozásokat a fizetésköteles egyháztagok egyházi, adókönyvéhe bejegyezteti, és azok beszedésére, illetőleg teljesítésére a kebelében fennálló szabály szerint egy vagy több határnapot' tűz ki. — A beszedést illetőleg az ellenőrzést saját gondnoka avagy a kebeléből választott megbízottak által eszközli. A fizetést szedők az átvett fizetéseket az adókönyvekben mindenkor nyugtázni tartoznak. — Az ekképpen' beszedett fizetések az illető^belhivatalnokoknak, gondnokoknak és egyházi pénzkezelőknek a helyi szabályok által kitűzött időben haladék nélkül kézbesítendők, és azok által rendeltetésükre fordítandók. 19. §. Lelkész, tanító és ének vezér az öt illető fizetést egyháza tagjaitól közvetlenül nem szedheti. 20. §. Az év végével az egyházgondnokok számadásaikat lezárni és azokat a presbyteriumhoz beterjeszteni tartoznak. Ezen számadásokat első fokon a presbyterium vizsgálja, vagy vizsgáltatja meg saját bizottsága által, — azokra észrevételeit, helyeslő vagy elmarasztaló határozatát reájuk vezetteti; a számadás eredményét nagyobb községekben az egyház közönségének a szokott módon tudomására hozza, és a számadásokat hitelesítő okmányaikkal együtt az espereshez beterjeszti, ki azt tüzetes fölülvizsgálás végett az egyházmegyei számszékhez átteszi, mely azt a fennálló szabályok értelmében véglegesen megvizsgálván, felette határozatot hoz és abban a számadó gondnokokat felmenti vagy elmarasztalja. 21. §. Az egyházi év végén túl bármi okból hátralékban maradt egyházi fizetések behajtását köteles a presbyterium a következő év oly szakában eszközölni, melyben a nép a fizetés teljesítésére a helyi viszonyok közt leginkább képes. 9*
