Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1891-03-01 / 9. szám

133 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. közlésének, avagy uj építkezésnek szüksége állana be: vegye számba az ezen czélokra fordítható összes eszkö­zeit, szólítsa fel adakozásra úgy az egyház vagyonosabb tagjait, mint általában mindazokat, akiktől segélyt vár­hat, esetleg szólítsa fel a gyülekezet tagjait közmunka vállalására és a mindezekből várható eredményre való tekintettel hozza meg ez iránti határozatát, és azt a költ­ség kiszámításokkal, illetőleg építési tervekkel felszerel­ten terjeszsze fel az egyházmegyei hatósághoz. Ha a szándékolt beszerzésekre a mondott források­ból elegendő fedezet nem mutatkozik, a beszerzések el­­halasztandók; az építkezéseket illetőleg azonban, ha. a felsőbb hatóság arról győződik meg, hogy a czélbavett építkezés okvetlenül szükséges és sürgősen végrehajtandó, feljogosítja az egyházközséget, hogy az építkezésre szük­séges összeg netalán hiányzó részének fedezésére a hí­vekre — egy vagy több év tartamára — osztályba soro­zás alapján, rendkívüli adót vethessen ki. 13. §. A rendkívüli adó fizetésében résztvenni tar­toznak, birtokuk vagy üzletük után az osztályok valame­lyikébe soroztatváu. azok is, akiknek sem illetőségük, sem állandó lakásuk nincsen ugyan azon egyházközségben, de abban, vagy ahhoz csatolva, ingatlannal vagy üzlettel bírnak. 14. §. Az 1. §. b) pontjában felsorolt adó magassá­gát lélekszám szerint kivetve az egyházmegye illetőleg az egyházkerület határozza meg és közli az egyes egy­házközségekkel a reájuk eső összeget. A presbyterium pedig a rendes évi költségelőirányzat összeállításánál a 4. §. f) pontja értelmében ezen összeget beilleszti az elő­irányzatba. 15. §. A presbyterium által kirótt fizetési kötelezett­ségek kivetése ellen, a kötelezett egyháztag, ha azt ma­gára nézve sérelmesnek tartja, jogosítva van a kivetés megváltoztatásáért első helyen a presbyteriumhoz, ha an­nak határozatában meg nem nyugodnék, az egyházmegyei hatósághoz folyamodni, amely a kivetést a törvények értelmében megvizsgálja, helybenhagyja, avagy módo­sítja és hozott határozatukról az illető felfolyamodót ér­tesíti. Az egyházmegye ezen határozata azonnal foganato­sítandó. Megengedtetik azonban az adózó félnek, hogy birtokon kívül ezen határozat ellen a vett értesítéstől szá­mítandó 30 nap lefolyása alatt, az egyházkerülethez fel­lebbezéssel éljen, mely aztán végérvényesen dönt. Ha valamelyik egyháztag a reá rótt fizetést még ez esetben sem teljesítené, avagy ha egyházi tartozását, anélkül, hogy felfolyamodással élt volna, konokul meg­tagadná, a presbyterium által az esperesi hivatal meg­keresendő a végett, hogy az ily ellenszegülők vagy eset­leg a hanyag fizetők tartozásainak a polgári hatóság se­gélyével leendő behajtása iránt intézkedjék. 16. §. A 6. rendelkezése szerint a kellő időben elkészítvén a presbyterium a jövő évre úgy a rendes, mint esetleg a 12. §. értelmében a rendkívüli • költségelő­irányzatot, felterjeszti azt az esperesi hivatalhoz. 134 Azon gyülekezethez, melynek presbyteriuma ebbeli kötelességének eleget tenni vonakodnék, vagy az esperes megsürgetése után is késlekednék, az esperes küldöttsé­get nevez ki, mely az egyház előirányzatát a presbyte­rium költségére elkészíti. — A netalán előforduló ellen­szegülés esetére, az ily egyház felett megfelelő közege utján az egyházmegye és felfolyamodás esetén véglegesen az egyházkerület határoz. 17. §. Ha a presbyterium valamelyik dijlevelet meg akarja változtatni, vagy új adózási rendszert behozni, és az eddiginél nagyobb adót kivetni tartja szükségesnek, ide vonatkozó határozatát indokolt jelentése mellett helyi egyházközsége elé terjeszti, és az esetben, ha azt az egy­házközség elfogadta, az egyházmegye döntő Ítélete alá bocsátja, amelynek határozata, ha ellene senki sem feleb­­bez, végérvényes, felebbezés esetén végérvényesen a ke­rület dönt. A dijleveleken rendszerint csakis oly változ­tatások tehetők, amelyek az általuk biztosított javadalma­zásoknak csökkenését nem vonják maguk után. 18. ’§. A felsőbb hatóságilag helybenhagyott egyházi adóknak a 3. §. értelmében kivetése végett a presbyte­rium e végre tartott ülésében a kivetett tartozásokat a fizetésköteles egyháztagok egyházi, adókönyvéhe bejegyez­teti, és azok beszedésére, illetőleg teljesítésére a kebelé­ben fennálló szabály szerint egy vagy több határnapot' tűz ki. — A beszedést illetőleg az ellenőrzést saját gond­noka avagy a kebeléből választott megbízottak által esz­közli. A fizetést szedők az átvett fizetéseket az adóköny­vekben mindenkor nyugtázni tartoznak. — Az ekképpen' beszedett fizetések az illető^belhivatalnokoknak, gondno­koknak és egyházi pénzkezelőknek a helyi szabályok ál­tal kitűzött időben haladék nélkül kézbesítendők, és azok által rendeltetésükre fordítandók. 19. §. Lelkész, tanító és ének vezér az öt illető fize­tést egyháza tagjaitól közvetlenül nem szedheti. 20. §. Az év végével az egyházgondnokok szám­adásaikat lezárni és azokat a presbyteriumhoz beterjesz­teni tartoznak. Ezen számadásokat első fokon a presby­terium vizsgálja, vagy vizsgáltatja meg saját bizottsága által, — azokra észrevételeit, helyeslő vagy elmarasztaló határozatát reájuk vezetteti; a számadás eredményét na­gyobb községekben az egyház közönségének a szokott módon tudomására hozza, és a számadásokat hitelesítő okmányaikkal együtt az espereshez beterjeszti, ki azt tü­zetes fölülvizsgálás végett az egyházmegyei számszékhez átteszi, mely azt a fennálló szabályok értelmében végle­gesen megvizsgálván, felette határozatot hoz és abban a számadó gondnokokat felmenti vagy elmarasztalja. 21. §. Az egyházi év végén túl bármi okból hátra­lékban maradt egyházi fizetések behajtását köteles a pres­byterium a következő év oly szakában eszközölni, mely­ben a nép a fizetés teljesítésére a helyi viszonyok közt leginkább képes. 9*

Next

/
Thumbnails
Contents