Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-12-20 / 51. szám
£21 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 622 Naplóbíráló bizottság. Elnök : Kis Áron, előadó: Szilijei Gerzson. Következett a 9 §. tárgyalása, mely tudvalevőleg az erdélyi egyházkerülettel 1881-ben létrejött unió módozatait foglalja magában. Előre látható volt, hogy e kérdés hoszszas vitát fog előidézni, mivel p. o. a tiszáuinneni egyvházkerület radikális újításokat kívánt e pontnál. Legelőször Lukács Ödön szólt hozzá s kijelenti, hogy ily alakban nem fogadhatja el. Hosszabb megokolt beszédben rajzolja a királyhágóntúli egyház helyzetét s azt a visszásságot, mely kétféle alkotmányos szervezetet akar, már csak az alaki kérdésekben is. A tiz év előtti zsinat által az erdélyi egyházzal kötött unió pedig nem nevezhető ennek, a inig Erdély egyházi szervezete nem lesz azonos a mienkével. Indítványozza, hogy az erdélyi egyházkerület köteleztessék, hogy 10 év alatt teljesen a zsL nati törvények alapján alakítsa át egyházi szervezetét úgy, hogjr azonos legyen a többi magyar egyházkerületek szervezetével. Beöthy Zsigmond nem akarná, hogy a testvér erdélyi egyházkerülettel kötött unió, mely az egész magyar egyház örömére szolgált, megbolygattassék. Nemcsak az igazságról van itt szó, hanem a testvéri szeretedről s itt ő a szeretet tovább fejlesztésében találja az igazságot, ezért a szakaszt elfogadja egy csekély módosítással. Azt kívánja ugyanis, hogy a zsinati képviselők választása tekintetében fogadja el Erdély az azonos egyenlő eljárást. Begedi István felszólalása után részletesen szól az ügyhöz dr: Darányi Ignáez. Nem tartja elfogadhatónak Lukács Ödön indítványát, mert az erdélyi egyházzal kötött unió egy megegyezés, compromissum alapján történt. Ezt jóhiszemüleg megtámadni nem szabad, hanem fen tartani, folytonosan erősíteni kötelesség. — Kiss Áron részt vett a tiz év előtti zsinat tárgyalásaiban, melyek az Erdélyijei való uniót kimondották. Akkor azt a biztosítást is hallotta erdélyi részről, hogy lassanként átfognak simulni a presbyteri szervezethez. Csak akkor fogja nyugodtan, teljes lelki örömmel tekinteni az erdélyi egyházkerületet, ha látni fogja az őszinte törekvést az egész egyházzal való megegyezésre s fokozatos fejlődést a presbyteri rendszer felé. Várady Gábor szerint e kérdésben nem lehet a merev következetesség álláspontjára helyezkedni, hanem bíráljuk el ezt a nevezetes kérdést méltányossági szempontból. Eejes István szomorú dolognak tartja, hogy már nemcsak az erdélyi, hanem a magyarországi egyházak körében is zsongani kezd egy jelszó, mely a presbyteri és konzisztóriális szervezet közötti harezot jelenti. Az Erdélyivel való unióban azt a törekvést nem látja, hogy a presbyteri rendszer szerinti egyházszervezethez simulni akarnának. Szász Domokos erdélyi püspök kijelentette annak idején, hogy az erdélyiek a többi egyházkerületeket érdeklő ügyekbe nem fognak beleavatkozni. Ez az ígéret azonban rögtön az első alkalommal a levegőbe szált. Az erdélyi képviselők csatlakozásával alakult többség, mely éppen ez által lett többséggé, •:— megszavazta a többi egyházkerületekre nézve is az Erdélyben elfogadott lelkész-választási törvényt. — Ez nem azt mutatja, hogy Erdély megtartotta ígéretét s testvéri szeretettel viszonozta volna a mi szere tétünkét. — Nem tér ki arra a különbségre, a mely az erdélyi egyházalkotmány és a többi egyházkerületeké között van. Szeretné azonban, hogy alaposabban oldassék meg a kérdés, mint a hogy a tervezetben van. Indítványozza, hogy az indítványok és módosítások egy alakítandó külön bizottsághoz utasittassanak, mert az Erdélylyel való uniót sokkal fontosabbnak tartja, semhogy egy ülésben folyt vita alatt, szórványos módosításokkal megoldani lehetne, annál kevésbbé, mert a mostani kilenczedik szakasz őt éppen nem elégíti ki. Bernáth Elemér azt hiszi, hogy nincs itt senki, a ki az Erdélylyel való uniót nem akarja -f ha igy van, akkor ne legyünk egymás iránt féltékenyek, mert arra Erdély nem adott okot, sőt ellenkezőleg, mindenfelől konstatálják haladását. Cray Imié szintén lát pártárnyolatokat a zsinaton. Ez kitűnt a tegnapi szavazásnál, a mikor a konferencziák határozatai alapján történt a szavazás. Ha jót akar ez a konferenczia. legyen arról mindenkinek tudomása, ha rosszat akar, akkor pedig joga van mindenkinek tiltakozni ellene. Tisza Kálmán megjegyzi, hogy itt nem lehet egyesek szabadságát megtámadni, konferencziázni pedig bárkinek. bárkivel szabad. Bánffy Dezső báró nincs abban a helyzetben, hogy a tiz év előtti zsinathoz is szólhasson ; de abban, hogy akkor Szás^ Domokos papválasztási szabályzatát fogadták el. és nem a Eejes fogalmazványát, — nem látja a többi egyházkerületek ügyeibe való avatkozást. A teljes uniformitást nem óhajtja, nem csak a már felhozott okoknál fogva, de különösen azért is, mert hisz a többi egyházkerületek között sincs meg a teljes egyenlőség a szervezetben s ezért még sincs semmi baj. Készséggel járul Beöthy javaslatához, s ezzel is be akarja bizonyítani, hogy közeledni akarnak a többi egyházkerületekhez. Kovács Albert őszinte hive az Erdélylyel való uniónak s aggódik már csak a gondolattól is, hogy az unió felbomolhatik. Azt mondták itt, hogy az alkotmányban való eltérés mellett is fenálihat az unió s azt ő is helyesli ; de bizonyos egység, bizonyos megegyezés nélkül nem képzelhet egyöntetű autonómiát, Különösen azon a ponton kell meglenni az egyezésnek, a hol az öt egyházkerületet együtt érdeklő dolgok kerülnek tárgyalásra. Ajánlja Fejes indítványát, a mely ha el nem fogadtatnék, Lukács Ödön indityányáia szavazna. Tisza Kálmán egyéni véleményét nyilvánítja. A Eejes halasztási indítványának helye lenne, ha már minden egyházkerület, minden bizottság és a konvent is nem tárgyalta volna. De tárgyalták már mindenütt s így fölösleges a halasztás. Szomorú dolognak tartaná, ha az ev. ref. egyházak azt az emelkedettséget és testvéri szeretetek melynek benyomása alatt akkor cselekedtek, rövidke tiz évig nem tudták volna megtartani. 0 Beöthy Zsigmond módosítását pártolja. Miután még több szónok van 51*
