Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1891-01-25 / 4. szám

3 családi értesítő szabály szerint mellékelve van, a nősülendő ifjn keresztlevele is külön nem csatolandó. Az oly anyakönyvekből kiirt családi értesítőkben és anyakönyvi kivonatokban, a mely anyakönyvekben a nap­tári adatok a Juliánus-féle naptár szerint jegyeztetnek be, a védtörvényi utasítás I. Része 56-ik §. 3-ík pontjának határozott rendelkezéséhez képest, ezen adatok mellé zár­­jelek alatt, a Gergely-féle naptár szerinti adatok is be­­jegyzendők. A görög-keleti lelkészek által netalán Cyrill betűk­kel kiállított családi értesítőkbe és anyakönyvi kivona­tokba az adatok, — a vallás és közoktatási minister ur által tett intézkedés folytán, — latin betűkkel is bejegy­zendők. 2. Tiszti orvosi bizonyítvány, a családban élő, és te­kintetbe veendő' női családtagok (rendszerint a nősülendő ifjú édes anyja; esetleg mostoha anyja; nővérei és fivé­reinek nejei) egészségi állapotának előtiintetése, illetőleg munkaképtelenségének igazolása czéljából. Tekintetbe nem vétetnek és igy orvosilag meg sem yizsgáltatandók a 16-ik évet még el nem ért vagy 60-ik életévöket már túlhaladott női családtagok, minthogy ezek, a házi asszonyi teendőknek vitelére életkoruknál fogva úgy sem képesek. A tekintetbe jövő női családtagok véglegesen és min­denkorra való munkaképtelenségének igazolása nem kíván­tatik feltétlenül, hanem a nősülés iránti igény megálla­pítottnak tekintendő akkor is, ha az illető női családtagnak ez időszerinti, és előreláthatólag (betegség vagy fejlettle­­nebb állapota miatt) huzamosabb időig tartó munkaképte­lensége áilapittatik meg. Csakis a tiszti orvos által kiállított bizonyítványok vétethetnek figyelembe. Tiszti orvosul, illetőleg ezzel ha­sonló minőséggel bírókul tekintendők pedig: a megyei főorvos, törvényhatósági joggal felruházott — avagy rendezett tanácsú városok városi főorvosa, járási orvos, tiszteletbeli megyei vagy városi főorvos, tiszteletbeli járási orvos, nyilvános közkórházak orvosai. Az orvosi megvizsgálás czéljából köteles a községi elöljáróság az illető nőszemély személyazonosságát a tiszti orvos előtt kellőleg igazolni. Ezen igazolásra önként érthetőleg nincsen szükség akkor, ha a megvizsgálandó nőszemélyt az illető tiszti or­vos személyesen ismeri. A személyazonosságnak igazolása ki által és mi mó­don történte, avagy azon körülmény, hogy az illető meg­vizsgált női családtagot az orvos személyesen ismeri, az orvosi bizonyítványban különösen hangsúlyozandó. A férfi nembeli családtagoknak (az atyának, a nősü­lendő ifjúnak stb.) orvosi megvizsgálása és egészségi ál­lapotuknak előtiintetése ily nősülési ügyekben teljesen felesleges, s igy a kérvényező feleknek szükségtelen költ­ségektől megkimélése végett is, mellőzendő. 3. Községi bizonyítvány, a községi elöljáróság által kiállítva, azon viszonyok és körülményekről, melyek külö­nös tekintetbe vételt érdemelnek, s a melyek a nősülés iránti kérelem elbírálására befolyással bírnak. Az előforduló esetekhez képest tehát, a legkülönfé­lébb viszonyok és körülmények igazolhatók községi bizo­ny it vány nyal. Községi bizonyítvány által igazolandó nevezetesen a tekintetbe jövő, de a családtól külön élő női családtagok külön lakása, avagy külön háztartásban élése, ha ezen körülmény az anyakönyvvezető által a családi értesítőben feltüntetve avagy abba bejegyezve nem volna. Községi bizonyitványnyal igazolandó továbbá, — a mennyiben a bemellékelt egyéb iratokból (kinevezési, nagy­­korusitási okmány stb.) ki nem tűnnék, — az is, hogy "a nősülendő ifjú lakik külön a családtól, például, ha mint gazda, bérlő, tanító, hivatalnok más községben telepedett meg, vagy, habár ugyanazon községben, de családjától külön válva, önálló ipart üz, gazdaságot önállóan vezet, nagykorúsítása folytán önjoguvá vált stb., s igy háztartás és család alapithatása végett szükség van arra, hogy nő­sülési engedélyt nyerjen. : Úgyszintén községi bizonyítvány által igazolandó az is, ha a nősülendő ifjú kötendő házassága által a szülői házat el fogja hagyni és .leendő apósa vagy anyósa csa­ládjába vőül fog beházasodni. Ezen körülménynek kellő beigazolása mellett azután sem a nősülendő ifjú saját csa­ládjában, sem pedig a leendő apósa vagy anyósa család­jában lévő női tagok munkaképtelenségét tanúsító, illető­leg egészségi állapotát előtüntető tiszti orvosi bizonyítványra szükség nincsen. Mert ily esetekben rendszerint azon csa­ládnál, melybe az illető vőül beházasodni szándékozik, a hiányzó férfi munkaerő pótlása képezi azon különös tekin­tetbe veendő körülményt, mely a nősülési engedély meg­adását indokolja s igy a kérés elbírálására az, vájjon az egyik vagy másik családban van-e munkaképes női család­tag, befolyást nem gyakorol. Az ország némely részeiben fennálló házközösségi vi­szonyokra vonatkozólag ugyancsak községi bizonyitvány­nyal igazolandó, az ily házközösségek feloszlása esetében az is, hogy az ahhoz tartozott családtagok már külön vál­tak. külön laknak avagy külön háztartásban élnek. Községi bizonyítványban mutatandó ki végre a csa­lád ingatlan birtoka, s esetleg egyéb jövedelmi- és kere­set-forrása. A családi birtoknak a községi bizonyítványban kimu­tatása elegendő, s ezen kiviil még külön kataszteri bir­tokiveket, vagy telekkönyvi kivonatokat is mellékelni nem szükséges. A birtok és vagyon hiánya egymagában véve nem szolgálhat alapul a kivételes nősülési engedély megtaga­dására, ha egyébként annak megadását, a különös tekin­tetbe vételt érdemlő családi viszonyok és körülmények in­dokolják. 4. Egyéb okmányok; és pedig a többek között: a) az állítási lajstromkivonat, ha a nősülendő ifjú a felhívott korosztályokba tartozik és a nősülési ügy, a nő­sülendő ifjúnak már a sorozó bizottság előtt állása után, illetőleg az ujonczállitásuak az illető sorozó járásban lett befejezése után terjesztetik fel; ezen állítási lajstromki­vonat, hivatalból melléklendő; b) kinevezési okmány, nagykorusitási árvaszéki vég­zés, iparhatósági engedély stb. az illető egyének, — pél­dául tanitók, hivatalnokok, nagykorúsitottak, önálló ipa­rosok stb. — önjoguságának igazolására. 5. A nem az állam hivatalos nyelvén kiállított ok­mányokhoz (családi értesítőkhöz, községi bizonyítványok­hoz stb.) közigazgatási tekintetekből, nevezetesen az ügyek gyorsabb elintézhetése végett az 1868-ik évi XLIV-ik tör­­vényczikk 5-ik §-a utolsó pontjának rendelkezése értel­mében hivatalból elkészítendők és csatolandók azok hiteles magyar fordításai is. 6. A még be nem sorozott egyének részére kért s a hon­védelmi miniszter által megadandó nősülési engedélyek iránti folyamodványokhoz nem szükségesek egyéb s kiilönö­­nösen azon okmányok, amelyek a védtörvényi utasítás I. Része 138. §-ának 1. pontja alatt vannak felsorolva és a melyek csakis a már besorozott egyének részére kért és az illető katonai hatóságok által megadandó nősülési engedé­lyek iránti folyamodványokhoz kivántatnak (mint például a menyasszony keresztlevele, erkölcsi bizonyítványa, ho­zományának kimutatása stb.). S igy azok, mint feleslege» iratok, jövőre a még be nem sorozott egyének nősülési ügyéhez ki sem állitandók és nem melléklendők. III. Bélyegzési szabályok. 1. A kivételes nősülési engedélyek iránti ügyekben, a fennálló bélyeg- és illetékszabályok értelmében :

Next

/
Thumbnails
Contents