Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-11-08 / 45. szám
719 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 720 Szent-Gallenben szinte minden 1000 lélek után 1 képviselőt küldenek.*) Ne akarjunk tehát helvétábbak lenni a helvétáknál, ne akarjunk kálvinistábbak lenni Kálvin földiéinél, mivel már e példák is nem csekély bizonyitékot szolgáltatnak azon állításomhoz, hogy a Kálvin műveiből és rendszeréből azon kérdés felett, hogy a nagyobb egyházi egységeket (megye, kerület, országos egyház) repraesentáló testületek és hatóságok tagjainak és tisztviselőinek választásánál az egyháztagok befoRása a lólekszám arányában érvényesüljön-e, vagy ne: sem pro, sem contra komolyan érvelni nem lehet. — Azt mindenki, aki csak kevéssé is foglalkozott az e fajta kérdésekkel, minden ellen mondás nélkül elismeri, hogy kálvinista elvek szerint „minden gyülekezet egy magában bevégzett egyházat alkot“ (Kovács Albert) vagy „a legkisebb anyagyülekezet is élő egység, önjogu morális személy“ (Révész Imre); de hogy e kétségtelenül helyes elv kizárná a gyülekezeteknek lélekszám arányában való befolyását az egyházkormányzás functionariusainak választásánál s magánál az egyházkormányzásnál is: azt még a legfényesebb dialektikával is lehetetlen bebizonyítani. Épen ezért tartózkodom a 42. szám vezérczikkének magasan járó elméleti fejtegetéseit czáfolat alá venni; csakis annyit látok szükségesnek megjegyezni, hogy midőn a t. czikkiró mindjárt fejtegetése elején az egyén egységének elvét határozottan contra distinguálj a a gyülekezeti, illetőleg presbyteriumi egység elvétől, igen kevés szerencsével választotta amarra (az egyén egységének elvére) a példát az independentismusban és congregationalismusban; mert hiszen a többek közt épen Kovács Albert „Egyházjogtana“ 164. lapján is megláthatja, hogy a presbyterianismus épugy, mint ez independentismus és Congregationalism us közös alapelvvel bírván, alapjukban egyet jelentenek; emezek tehát attól semmiesetre sem contradistinguálhatók, sőt épen az independenseknél és congregationalistáknál lép legerősebben előtérbe a gyülekezeti, illetőleg presbyteriumi egység elve. Mindezek után én is elmondhatom röviden, mit is akarunk hát mi, kik a 28. § 11. pontj át teljes szívből helyeseljük s annak érdekében a *) Lásd bővebben Révész; „Figyelmező“ 1876. évi. 65. 105. 192. és köv. lapokon. zsinaton küzdeni fogunk ép oly lelkesedéssel és határozottsággal, amilyet az ellenkező oldalról K. A. úrnak a 88. számban foglalt nyilatkozata után várhatunk. Egyátalában nem akarunk „zsákban macskát árulni“, hanem azt akarjuk, hogy a javaslatba hozott lélekszám szerinti jogosítvány, mely már meglevő e fajta csonka intézményünknek betetőzését, logikai kiegészítését képezi, mely a jog és méltányosság követelményének teljesen megfelel, mely kálvinista egyházalkotmányunk alapelveivel egyátalában nem ellenkezik, mely épen a helvétiai református egyházaknál is régóta életbe van léptetve, nálunk is haladéktatlanul életbe lépjen, illetőleg törvényerőre emeltessék, Ezt akarjuk mi; sem többet, sem kevesebbet, minden mellékes érdek határozott kizárásával, egyedül a helyesnek tartott elv érdekében. Győzzön a jobb! Révész Kálmán. ufr ZSINATI TÁRGYAK. A két zsinat megnyitására vonatkozó intézkedések. Az ev. református és az ágostai hitv. evangélikus testvéregyházkerületek püspökei és főgondnokai e hó 2-án Budapesten először felekezetenként külön, azután együttesen értekezletet tartottak a két testvéregyház zsinatának megnyitására vonatkozó módozatok megállapítása végett. Mint Pap Gábor püspök ur Lapunkat értesíteni kegyeskedett, a következő megállapodások jöttek létre. Először is a református püspökök s főgondnokok elhatározták, hogy a református zsinatot deczember 5-én délelőtt Kun Bertalan mint legidősebb püspök imával, Báró Vay Miklós 0 Excellentiája, mint legidősebb főgondnok beszéddel nyitja meg. Ezután következik a megalakulás s a megalakult zsinat 20 tagból álló küldöttséget nevez ki a testvér ágostai hitv. egyház zsinatának üdvözlésére s egyúttal arra leendő felkérésére, hogy testvéries érzületünknek külsőleg is nyilvánithatása czéljából a zsinatunk által másnap dec. 6-án délelőtt 10 órakor az 1790—91. türvényczikk alkotásának századik évfordulója alkalmából tartandó egyházi jubiláns ünnepélyen képvi-
