Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-11-01 / 44. szám
711 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 712 1-ső száma jelent meg, hozván 44 kétliasábos lapon nevezett gyámintézet ez évben Lőcsén tartott (31-ik évi) közgyűléséről, annak egyes mozzanatairól s átalában a gyámintézet ügyeiről érdekes és kimerítő tudósítást. Ezenkívül az ág. ev. egyházra vonatkozó apró hírek egészítik ki a változatos tartalmat. Érdekesnek tartjuk felemlíteni, hogy ágostai hitvallású atyánkfiái is szándékoznak itt Dunántúl egy felsőbb leányiskolát felállítani, mire nézve még 1887-ben megtörtént a kezdeményezés. Most már a legközelebbi kerületi közgyűlés felszólító a népesebb és vagyonosabb egyházakat, hogy minő anyagi áldozattal járulnának egy ily intézet létesítéséhez és fentartásához. — Előfizetési felhívás. Drót. szellemit lapjaink s folyóiratainkban a hetvenes évek óta jelentek meg dolgozataim, különböző nevek alatt, — többnyre egyháztársadalmi életünkből vett elbeszélések s rajzok. Ezekből szándékozom „Tükördarabok“ ezim alatt eg}7, esetleg két kötetnyit, a mutatkozó érdeklődéshez képest, sajtó alá rendezni. A deczemberben 6—8 Ívnyi tartalommal megjelenő első kötetben adnám kéziratban levő újabb dolgozatomat: „Nagy-Igmánd és vidéke történetét“ is oly modorban, mint Thierry Amadé a rómaiak történetéből ad egyes episódokat. E végből előfizetést nyitok az első kötetre 1 forintjával, mely összeg, vagy legalább a kötelező megrendelés f. évi november 20-ig hozzám küldését kérném. Előfizetők bérmentve kapják példányukat. Tisztelettel, Nagy-Igmánd (p. hely, Komáromul.) 1891, október 10. Szentkuti Károly ref. lelkész. — Ajánljuk t. olvasóink figyelmébe. — A trieri zarándoklón múlt hó 3-án véget ért. Összesen 1,925,365 látogatója volt a szent kabátnak, köztük 30 püspök és 3 apát. A legközelebbi bucsujárás alkalmával (1844-ben) 1,000,000 hivő zarándokolt el Trierbe; most közel ötven év múltán majd kétszerannyi. Egy napra átlag 45,000 zarándok esik, legkevesebben voltak a megnyitás napján (aug. 20-án) 24,000-en; legtöbben (szept. 27-én) 74,093-an. A bucsujárás ünnepélyes bezárásakor jelen volt a trieri doniban Mária Terézia ausztr. főherezegnő is. Ez alkalommal Korúm püspök Jelenések 5: 11 alapján mondott predikácziót a hit győzelméről s több megtörtént valóságos csudát sorolt fel. Eddig a szent kabát be volt falazva, miután azonban észrevették, hogy a nedvesség igen árt neki, ezentúl a székesegyházi kincstárban helyezik el egy drága szekrényben, melyet egy stuttgarti czég készít el. — Az angol bibliaterjesztő társaság Oroszországban 60 év alatt 1,094,180 szentiratot terjesztett el, és pedig 305,501 teljes bibliát, 759,650 ujtestamentomot és 25,029 zsoltárt mindazon nyelveken, melyeket az oroszországi protestánsok beszélnek. A központi bizottság Szent- Pétervárott székel, ezenkívül van 17 vidéki bizottság. Prágában a legközelebbi népszámlálás szerint volt 154,790 r. katholikus, 16.095 ágostai evangélikus, 15,013 református és 17,470 zsidó. Láthatjuk tehát, hogy Csehország fővárosában szépen van képviselve a két protestáns felekezet. — A német egyetemek népessége a lefolyt 1891. nyári félévben a következő volt. A 21 egyetemen be volt Írva 28,625 hallgató, ami az előző téli (28,711) és az ezt megelőző nyári félév látogatottságához képest (29,317) némi csökkenést mutat. Ami az egyes egyetemeket illeti, azok népessége a következő volt: (zárjelben adjuk összehasonlítás kedvéért az 1890. nyári félévbeli számot) Berlin 4611. (4781). München 3551. (3551, tehát ugyanannyi.) Lipcse 3242. (3177.) Halle 1483 (1626.) Würzburg 1422 (1612.) Tübinga 1393 (1422.) Bonn 1386 (1424.) Boroszló 1342 (1308.) Heidelberg 1171 (1089.) Freiburg 1138 (1254.) Erlangen 1078 (1006.) Marburg 952 (941.) Strassburg 917 (902.) Greisswald 834 (878.) Göttinga 831 (928.) Königsberg 717 (782.) Jena 645 (686.) Kiel 605 (634.) Gieszen 562 (590.) Münster 377 (396.) Rostock 368 (360.) Tehát 7 egyetemen növekedett a hallgatók száma, 13-nál pedig apadt. Az egyes szakokra nézve: theologus volt 5552 (4251 evangélikus és 1301 katholikus;) jogász 7381, orvostanhal gató 8907, bölcsész 6785, (köztük bölcsészetet, nyelvészetet és történelmet tanult 2968, mennyiségtant és természettudományokat 2168, gyógyszerészhallgató volt 1130, gazdász 519.) HIVATALOS RÉSZ. Népies kiadványok ajánlása. 8314—1891. A vallás és közoktatásügyi miniszter 26163. sz. a. küldött levelében tudatta a püspöki hivatallal azt, hogy Ráth Mór budapesti könyvkereskedő Arany János Toldi, Szent László füve, Első lopás, Jóka ördöge czimíi költeményeiből népies kiadást rendezett s felkérte arra, hogy ezen kiadványt a lelkészek, illetve tanítók s a népkönyvtárak kezelőinek figyelmébe ajánlani szíveskedjék. Miután nevezett kiadó, a miniszter idézett levelének tanúsítása szerint, kijelentette azt, hogy azon esetben, ha ama kiadványai iskolák, hatósági közegek és magánosok által közvetlenül nála rendeltetnek meg, Toldiból minden 100 példányt 8 fit helyett 7 írton — a többi füzetekből minden 100 példányt 4 frt helyett 3 frt 40 krért, a négy müvet magábau foglaló kötött példányokból pedig ötvenet 20 frt helyett 15 írtért adja; — és miután óhajtandó az, hogy Arany János tiszta magyarsággal írott eme müvei, a nép és annak gyermekei között minél nagyobb elterjedést nyerjenek: kérem nt. esperes urat, hogy eme kiadványokat a lelkészek, tanítók s a népkönyvtárak kezelőinek figyelmébe ajánlani szíveskedjék. Révkomáromban, okt. 17. 1891. Pap Gábor püspök. Felelős szerkesztő: RÉVÉSZ KÁLMÁN. A kiadóhivatal kezelője: BORSOS ISTVÁN. Pápán, 1891. az ev. ref. főiskola betűivel ny. Batisz Zsigmond.
