Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-10-25 / 43. szám
Második évfolya m. 43. s/iiin. Pápa 1891. október 25. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. TARTALOM: Egyháztársadalmi helyzetünk. Pap Gábor. — Zsinati tárgyak. Egyházmegyei vélemények a zsinati törvényjavaslatra. — Tormássi János a dunamelléki ref. püspökökről. (Folyt.) Mohos Gyula. — Könyvismertetés: Énekügyi előmunkálatok. V. (Vége.) Fülöp József. — Vegyes közlemények. — Hivatalos rész. Egyháztársadalmi helyzetünk. (Részlet a püspöki jelentésből.) Lelkészek, tanítók és presbyterek, gyülekezeteink nagyobb részében híven, lelkiismeretesen teljesitik kötelességeiket, s őrködnek a felett is, hogy a béke meg ne zavartassék, hogy az egyházak úgy szellemileg a valláserkölcsi életben, mint anyagilag is előre menjenek. Ott, hol a lelkész az, aminek lennie kell, gyülekezete tagjainak bölcsen vezérlő édes atyja, hol nem hatalomszóval akar uralkodni a Krisztus örökségén, hanem szellemi fölényével, áldón ható, s hőn szerető nemes szivével, jó leikével vívja ki magának a köztiszteletet és szeretetet; hol a tanítókat nem szállta meg az independentismusnak veszélyes szelleme, nem törekednek az egyháztól elszakadásra és hibás felfogásuk szerint csakis így elérhető függetlenségre, a hol érzik, hogy kötelezettségük is van az egyház iránt, a melynek javaiban részesülnek, s mely őket saját érdekei szolgálatáért, nem pedig azért díjazza, hogy ellene folytassanak üdvtelen harczot, s épen azért lelkészeikkel testvérileg kezet fogva követnek el mindent, hogy az egyházat kősziklai erős alapra helyezzék, s azt, — mint a közszabadságnak is egyik erős várát — bárhonnan jöhető támadások ellen megvédelmezzék; ott, hol a presjyterek nemcsak névvel, hanem tényleg is elől. bárnak mindenben, a mi szép, jó és nemes, s jó példájuk által buzdítják a gyülekezeti tagokat vallásosságra, erkölcsiségre, az egyházaknak anyagi erőben is emelhetéseért áldozatkészségre: az előre haladásnak örvendeztető, s bámulatot keltő jeleivel találkozunk. — Önmegtagadással hozzák meg áldozataikat az egyházi és iskolai ügyek oltárára, egy helyen őrletés, közmunka vállalás, önmegadóztatás által teremtik elő azon összeget, mely mulhatlanul megkivántatik, hogy a szükségletek fedezhetők, a rongált középületek kijavithatók, a tarthatatlanok helyett újak emelhetők legyenek. Ha azt akarjuk, hogy egyházunk rendületlenül fennálljon, hogy mint eddig daczolt a nehéz századok viharaival, úgy most is visszaverhesse azon rohamokat, melyeket korunkban is több oldalról intéznek, s a közel jövőben még fokozottabb mértékben fognak intézni ellene, a lelkészeknek kell oly lényoszlopként ragyogni a gyülekezet előtt, hogy azok is látván jó cselekedeteiket, felbuzduljanak a nemes példának követésére. — A lelkészeknek kell jó példát mutatniok a törvényes felsőség iránti tiszteletben, s egyházi törvényeinken nyugvó intézkedéseiken megnyugvásban, azok iránti engedelmességben is, s nem szabad soha oly eljárást követniök, — aminőt fájdalom! több lelkész — még pedig eljárása lehető viszás következményeire gondolás nélkül követ, kik felsőbbjeikről tiszteletlenül nyilatkoznak, s azok törvényes rendeletéinek nem enge-43 1 ".. .... . ^ ^ előfizetési du: egyház: és iskola köréből. hirdetések díja: Helyben és vidékre pos„ „ 4 hasábos petitsor több-Á DUSÁNTŰL1 EV. REt. DIÁM. HIVATALOS KÖZLÖNYE. Sää« K_________________* *--------------------------*
