Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-10-25 / 43. szám
'€83 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 684 delmeskednek, hanem ellenök még izgatnak is; sőt izgatnak, lázitanak még a kerület határozatai ellen is, a helyett, hogy ha azokat jónak nem tartják, szabályszerüleg eljárva tennék meg az azok megváltoztathatásáért szükségelt lépéseket. Vannak lelkészek, kik, egyik esperesi jelentésből is láthatólag, azon egyházi kormányzókat, kik a közjóért gyakran az éjt is nappallá változtatva fáradoznak és munkálkodnak, a helyett hogy gyámolitanák a nehéz munkában, inkább akadályozni igyekeznek és sértő levelezések által zsibbasztják tevékenységüket, ölik el munkakedvöket.*) Vannak gyülekezetek, hol lelkész, tanító és presbyterek között nincs meg a kellő, a gyülekezet fölvirágoztathatásához nélkülözhetlen összhangzat, egy és ugyanazon czélra összesített erőkkel működés, hol a tanitó ellenségének tekinti a lelkészt, vagy a hol a lelkész csakis alárendeltjét akarja látni a tanítóban, a helyett, hogy munkatársának tekinthetné azt; ahol a presbyteriumok támogatás helyett meghiusitani törekednek a lelkész legszentebb törekvéseit stb. — Az ily gyülekezetek emelkedés helyett hanyatlanak; — azok pedig, hol a lelkész nem szellemi fölényével akar hatni, hanem hatalmi szóval rendelkezni; ahol a helyett, hogy szolgálná az egyházat, uralkodni akar a felett: ott önmaga alatt ingatta meg az alapot, mert az ily gyülekezetben ő hinti el az egyenetlenség sárkányfogait, melyekből kikelő fegyveresek magát a gyülekezetét pusztítják el. Örömmel jelezhetem, hogy a fönn vázolt lelkészeknek, tanítóknak és gyülekezeteknek száma még csekély. — Oda kell hatnunk, hogy ezek száma ne szaporodjék, s az egyházmegyék őrködjenek és kövessenek el mindent, hogy a mely egyházainkban káros társadalmi jelenségek mutatkoznak, orvosoltassanak azok mielőbb, orvosoltassanak addig, mig még el nem mérgesedtek, s gyógyíthatatlanokká nem lettek. Pap Gábor püspök. *) Igen fájdalmas jelenség, de a közpálya embere az ilyeneknek mindig ki van tétetve. Mindenkinek tetszeni nem lehet; Idvezitőnk is megmondá tanitványainak: »Jaj nektek, mikor minden emberek jót mondanak tifelőletek.« (Lukács 6: 26.) Az olyan »sértő levelezés« mindenesetre szomorú dolog, de bizonyára nem a czimzettre, hanem az iróra nézve. ZSINATI TÁRGYAK. Egyházmegyei vélemények a zsinati törvényjavaslatra. Negyedik rész. Az egyházi adóról. A komáromi egyházmegye egy egészen uj javaslatot terjesztett he a 240—259. §§-ra a következőkben: Az egyházi adózásról é s vagyonkezelésről. 240. §. Az egyház mindennemű évi szükségletei, a mennyiben tőke természetű évi jövedelmeiből nem fedeztetnének, az egyháztagokra vetett egyházi adó által fedezendők. Ezen egyházi adó, — az orsz. ref. egyházi közalapra fizetendő járulékoktól eltekintve: (L. 240. §: a., b.,). 241. §. — a javaslatbeli 241. §. 242. §. — a javaslatbeli 242. §. 243. §. — a javaslatbeli 247. § lenne. 244. §. — a javaslatbeli 248. §; megtoldva ezzel: „Érvényben marad s illetve behozható az egyházi adózásnak azon módja is, mely szerint az adót az egyháztagok részben személyük után, (párbér), részben birtokuk vagy vagyoni állásuk után kivetve viselik. A személyadó minden adóképes egyháztagra, családra vagy párra (özvegyek félpároknak veendők a fizetésnél) egyenlően s oly összegben vettetik ki, hogy azt a legszegényebb is megbirja. A személyadóval nem fedezett szükséglet összegét az egyháztagok birtokuk, vagyonosságuk vagy állami egyenes-adójuk arányában osztályokba sorozva fizetik, úgy azonban, hogy a birtokadó összege a személyadó 50-szeresénél nagyobb nem lehet. 245. §. lenne a javaslatbeli 249. §. eképen összevonva: „Az osztályokba sorozás az illetőknek vagyoni avagy kereseti viszonyaikra való tekintettel, esetleg létező terheiknek figyelembevételével történjék. Az anyagi helyzet megbirálására nézve az orsz. törvénynek 1875. XXIX. és XLVII. t. czikkeiben a keresmény és tiszta jövedelem kipuhatolására előirt eljárás szolgáljon tájékoztatóul, (A többi marad.) Az utolsó kikezdésben „népiskolákat“ helyett „népiskolát“ teendő. 246. S a iavaslatbeli 250. 8. 247. §. „ 251. §. 248. §. „ 252. §. kihagyva utolsó sorából ezt: „a 243. f. pontja értelmében.“ 249. §. lenne a javaslatbeli 253. §. 250. §. a javaslatbeli 243. 244. §§. ekképen szövegezve és kibővítve: „Minden egyház presbyteriuma, a menynyiben az eddig meg nem történt volna, készíttet rendes vagyonkönyvet (leltárt), mely magában foglalja az egyházi es iskolai épületeket, az azokhoz tartozó, az egyház tulajdonát képező ingóságokkal együtt, továbbá az egyház és iskola föld és házbirtokait (ide értve az egyházi hivatalnokok által használt földeket is), temetőhelyeit, tő-
