Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-09-20 / 38. szám
605 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 606 a napirenden levő javaslatnak részleteibe bocsátkoznám, s ezért engedjék meg, hogy csak egy őszinte kérést intézzek a főtisztelendő egyházkerület tagjaihoz. Ámbár felesleges e kérés, de mégis engedjék meg, hogy azt előterjeszthessem. E kérés pedig az, hogy midőn az egyes változtatások felett véleményt szándékozunk mondani, tekintsük azokat az általam jelzett és mindnyájunk által érzett viszonyok között czélszerüségök és belértékük szerint s ne engedjük magunkat odadobott s körlevelekben is hirdetett jelszavak kicsinylő állitásai által fólrevezettetni. Én is olvastam, hogy az a javaslata a zsinat előkészítő bizottságnak, hogy a szavazatok aránya megváltoztattassák, nem fogadható el, mert ez a jogot a népesség arányához akarja kötni, mi — mint ilyen — a demokráczia szellemével ellenkezik, — mert hisz könnyű kimutatni, hogy e jog gyakorlatát a javaslat a népesség arányához egyáltalában nem köti, mert ha ezt tenné, én sem tartanám elfogadhatónak, mert az ellenkeznék szerintem egyházunk érdekeivel, — de ha tenné is, ez a demokráczia szellemével csakugyan nem ellenkeznék, mert annak egyik alapfeltétele az, hogy a népesség száma szerint arányuljon a jogok gyakorlata. A másik, ámbár meglehet, hogy itt ellentétbe jövök a főtisztelendő közgyűlés sok tagjával, de kötelességem meggyőződésemet kimondani, még ha ennek reám nézve kellemetlen következményei lennének is, mondom, a másik, mit felhozok az, ne akarjunk egy, az egyházak életét veszélyeztető czentralizácziót látni a kon vent tagjainak választásában. Mi a konventnek feladata? Feladata egyházunk egyetemét a részleteiben képviselt testületek által kivánt arányban mindenkivel szemben képviselni s ezért ennek az utóbbiakra nézve sem törvényhozási, sem administrativ teendője egyáltalában nincs. Én tehát azt, hogy hol lehetne ez veszélyes czentralizáczió, a mely a vidéken az életet megöli s azt a czentrumba ragadja, mikor az összes adminisztraczió megmarad egyházkerületeinknél, egyházmegyéinknél és egyes egyházainknál: ezt megérteni egyátalában nem tudom. Nem azt mondom én ezzel, hogy e két kérdést épen úgy, mint a többit, saját belértéke szerint ne bíráljuk el; ullenkezőleg mondjuk ki meggyőződésünket, hogy helyes-e az vagy nem; csakhogy ne oly alapokon akarjuk azt elvetni, amelyek — szerintem — a kritikát ki nem állják. Ezek után bizom abban, hogy a főtisztelendő egyházkerületi közgyűlés véleményét komoly és semmiféle jelszó által félre nem vezetett tárgyalás után fogja megállapítani; bizom abban, hogy a zsinat oly módon fogja törvényeinket meghozni, hogy azok úgy egyetemes egyházunknak, mint egyes egyházainknak javára váljanak. Bizom abban, hogy a zsinat alkalmával is két dolgot fogunk bebizonyítani. Az egyik az, hogy ragaszkodunk hitelveinkhez és felekezetűnk önkormányzatához, de semmiféle érdekünk előmozdítását más, e hazában élő hitfelekezet rovására nem keressük; a második pedig az, hogy bármennyire ragaszkodunk is ezekhez, még ezek czimén sem követelünk az államtól s annak kormányától semmit, amit az állam saját érdekében meg nem tehetne s nem tagadunk meg semmit amire az államnak, mint ilyennek, szüksége van. & Kerületünk a zsinati törvényjavaslatról Az egyházmegyei közgyűlések beterjesztvén a közelgő zsinatra készített törvényjavaslatra tett véleményeiket, ezek egy bizottságnak adattak ki összegezés és feldolgozás végett; mely bizottság Kis Gábor elnöklete mellett Czike Lajos, Szekeres Mihály, Szilágyi József, Dr. Horváth József és Révész Kálmán tagok közreműködésével (ez utóbbi bízatván meg az előadói tiszttel) f. hó 11. és 12. napjain végezte feladatát. A bizottsági munkálat a közgyűlés legelső napján tárgyalás alá vétetvén, ennek eredményéről az alábbi jegyzőkönyvi pont ád tudósítást: „Olvastatott az egyházmegyék által a zsinati törvényjavaslatra tett vélemények összegezése végett, a f. évi június hóban tartott egyházkerületi közgyűlés 5. sz. végzése által nyert felhatalmazás alapján püspök ur által kinevezett, Kis Gábor e. kér. tanácsbiró elnöklete alatt f. évi szept. 11. és 12. napjain működött bizottság jegyzőkönyve s ezzel kapcsolatban beterjesztett ugyanezen bizottságnak az egyházmegyei véleményeket összegező terjedelmes munkálata. A munkálat tárgyalása előtt, tekintettel a rendelkezésre álló idő rövidségére, kimondja az e. kér. közgyűlés, hogy első sorban a törvényjavaslatnak csakis azon pontjait veszi tárgyalás alá, melyek most érvényben álló törvénykönyvünk rendelkezéseihez 38*
