Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-09-20 / 38. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 608 607 képest fontosabb változást vagy újítást tartalmaznak; a többi részletekre csakis ezek letárgyalása után fog esetleg kiterjeszkedni. Ennélfogva a törvényjavaslathoz csatolt 14 pontú indokolást véve fel alapul, az egyházmegyék vonatkozó javaslatainak meghallgatása után. a következő határozatok hozattak. I. A közigazgatási peres ügyek elintézése végett közgyűlésünk külön közigazgatási bíróság felállítását és szervezését nem óhajtja, hanem a II. főrésznél, az egyházi törvénykezés szervezetében, egy legelöl teendő uj §-ban kimondatni óhajtja, hogy §. Az egyházi bíróságok bíráskodnak 1. a felmerült vitás közigazgatási ügyekben; 2. fegyelmi ügyekben. II. A 28. §. 11. pontjában foglalt azon javaslat, mely szerint a 2000 léleknél népesebb anyaegyházaknak választásoknál minden 2000 lélek után, valamint nem teljes gymnasium után még 1—1, főgym. után pedig 2 szavazata legyen, úgy azonban, hogy egy egyház szavazatainak száma a 12-őt meg nem haladhatja, mint a méltátányosságnak és valódi demokratiának megfelelő intézkedés helyeseltetik. III. Az 53 §. f. pontjában, illetőleg az 56. §-ban foglalt azon javaslat, mely szerint az egyet, konvent tagjait az egyházkerületi közgyűlések válasszák, hosszas vita után szavazattöbbséggel nem fogadtatott el, mert a töbség a kerületünkben most fennálló gyakorlatnak megfelelőleg az egyes egyházak presbyteriumai által kívánja választatni a konventi tagokat. IV. V. VI. Azon javaslatokat, melyek szerint az árvákról és a munkaképtelen szegényekről való gondoskodás az egyházigazgatás körébe szervileg behozassák: hogy az esperes és egyházmegyei gondnok ne a kér. közgyűlésen — hova azonban megválasztatásuk azonnal bejelentendő — hanem saját egyházmegyéjük közgyűlésében tegyék le a hivatalos esküt; végre hogy ünnepkövetségbe (legatio) ne csak theologusok hanem —ha erre szükség van, a felekezeti jogakadémiák, tanitóképezdék III- -IV. éves és főgymu. VII és VIII osztálybeli református növendékei is kibocsáthatók legyenek: helyeseknek tartjuk. VIII. A lelkészválasztási törvényeknél, a javaslatnak a minősítésről szóló 186—191 §§. helyett a következő ij§-ok ajánltatnak: §. A magyarországi ev. szerint reformált egyház kebelében rendes lelkészszé csak az választható, aki magyar állampolgár, 24 életévét betöltötte, az első lelkészképesítő vizsgálat után legalább két évig mint segédlelkész vagy tanár működött s lelkészi oklevéllel bir. §. I. oszt. egyházba választható minden okleveles lelkész 8 évi, II. osztályúba 6 évi, III. osztályúba 4 évi, IV. osztályúba 2 évi szolgálat után. A szolgálgálati évek az első lelkészképesitő vizgálat letételétől számíttatnak. A jeles osztályzatunknak két év, a jó osztályzatunknak egy év előnyükre beszámittatik az I. TI. és TTT. osztályú egyházakba való pályázásnál. §. Mivel nyolcz évi szolgálat után minden lelkész minden osztályba minősített, az egyházkerületi gyűlés a II, III. és IV. osztályú lelkészek minősítését nyilvántartja és évenkint a minősítés idejének kezdő pontját, naptári év szerinti megjleöléssel közzéteszi. A szabályellenes választásokról szóló VIII. szakasz 231. £-ába határozottan kimondatni óhajtjuk, hogy a lelkészválasztás ellen magán panaszt csak a választó egyház szavazatképes tagja vagy tagjai adhatnak be. Az özvegy és kegyeleti évre vonatkozó IX. szakaszra általában kimondja a közgyűlés, hogy ez ügynek szabályozását ezentúl is az illető kerületek belkörü intézkedésének hagyná fen. A lelkészválasztási törvétiyjavaslattal kapcsolatban szóba jött a javaslat 149 §-a, vagyis a hivatalos papi öltözet kérdése is, mivel az eredeti szerkezetet öt egyházmegye megváltoztatni óhajtja. E kérdésnél szinte hoszszabb vita fejlődött ki, melynek eredménye az, hogy kerületünk a javasolt „hosszú begombolt fekete atilla“ helyett a reverendát, kívánja tétetni. IX. Az egyházi adóról szóló részben lefektetett elvi megállapodásokat kerületi közgyűlésünk helyesli. X. Az egyházi közalapról szóló rész 261. §. e. pontjában, az „elaggott, hivatal viselésre képtelenekké vált lelkészeknek, lelkészek özvegyeinek és árváinak számára tervezett nyugdíjintézetre“ nézve, szintén hosszas vita s szavazás után a közgyűlés szótöbbséggel kimondja, hogy igenis óhajtja hogy a lekészi özvegyek és árvák segélyezésére egyetemes gyámintézet állítassák fel, de a lelkészt nyugdíjintézet felállítását ellenzi. XI. Ide vonatkozólag az I. pont alatt foglalt javaslat minden megjegyzést kizár. XII. Az elnökségre nézve kerületünk nézete az, hogy a bírósági szervezetben a kettős elnökség hagyassák meg, de minden egyes concret peres ügy tárgyalását kizárólag a jelenlevő, hivatalára nézve idősebb elnök vezesse. A közvetlenség illetőleg szóbeliség kérdésében pedig az a véleményünk, hogy az illető felső bíróságoknak meg kell adni azt a jogot fegyelmi ügyekben, hogy ha szükségét látják, a közvetlenséget érvényesíthessék. XIII. Az egyházi törvénykezés szervezetében a szőkébb körű vagy időközi fegyelmi tanácsoknak, mint igensok előnyt Ígérő intézménynek felállítását helyesli a közgyűlés ; a vád képviseletére nézve pedig azon módozatot ajánlja, hogy „oly fegyelmi ügyekben, melyek súlyosabb büntetést vonhatnak maguk után, az elnök az illetékes ügyész véleményét kikéri s e véleményt a. periratokhoz csatolja; ha pedig az elnökség, vagy a bíróság szükségesnek tartja, az ügyész közreműködését a tárgyalás alkalmával is igénybe veszi.“ XIV. A köznevelési és közoktatási szervezetre nézve közgyűlésünknek elvi fontosságú megjegyzései nincsenek, a részletekben azonban az alább megjelölt pár §-t következőleg óhajtja megváltoztatni. A 433. §. második mondata helyett teendő: „Rend-
