Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-08-16 / 33. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 528 527 torlása végett az egyházmegyei közgyűlés a kerületen lépést tegyen. — E czélból a tanitóegylet kérvénye a kerületre felterjesztetik. Majd az esperesi jelentés felolvasása után a zsinati előmunkálatok vétettek tárgyalás alá, felolvastatván azon bizottság véleményes jelentése, mely ezzel nt. esperes úr által megbizatott. — A munkálaton következő módosításokat kíván egyházmegyénk eszközöltetni: A 28. § 11. alpontját, mely szerint a 2000 léleknél népesebb gyülekezeteknél, a felsőbb hatóságok tisztviselőire adandó szavazatokra nézve, nem a lelkészi állomások száma, hanem a népesség lenne irányadó, nem fogadja el egyházmegyénk, illetőleg kéri az eddigi gyakorlat fentartását. Az 53 §. f) pontjában foglalt azon intézkedést, hogy a konventi tagok a kerületi gyűlés által lennének választandók, szintén kihagyandónak s az eddigi gyakorlathoz képest a konventi tagok választását a presbyteriumok szavazata utján létrehozandónak véli. A 193. §-bau, mivel a csere utján való lelkészválaszfás is választás, erre pedig nem a presbyterium, hanem a gyülekezet egésze jogosult, a „presbyteriumok“ helyett „a gyülekezetek közmegegyezése“ foglaljon helyet. A 229 §-hoz hozzátoldandó lenne oly értelmű intézkedés, mely szerint a megválasztott, de a megválasztást el nem fogadott lelkész, miután a választás miatta hiúsult meg, az azon alkalommal fölmerült választási költségeket viselni tartozik. A 266. §-nál, a közalapi járulék kivethetése végett történő osztályba sorozás czéljából megállapított osztályok közül a 16-ik, 10 kros osztály törlendőnek véleményeztetik, mivel ez osztályba oly egyének esnek, akiktől azt a 10 kit sem lehet behajtani, s vagyontalanságuk miatt még állami adót sem űzetnek. A 290-ik §-hoz ez a toldás javasoltatik: „a jegyző azonban a nyilatkozatokat, kivonatban, jegyzőkönyvbe iktatja.“ Ennek indoka az volna, hogy az ügy állásáról a felsőbb bíróság tájékozottabb lehessen, — mint volna akkor, ha a felek nyilatkozatait nem ismerné. A 311 §-nál ezen hozzátold,5st javasolja az egyházmegye: „a kisebbség véleménye szinte jegyzőkönyvbe veendő.“ Ez szükségesnek látszik a bírói felelősség szempontjából. Az egyházi törvénykezésnél átalában véve nem helyesli egyházmegyénk a teljes és nem teljes szánni bíróságok alakítását. — A bíróságokat mindenkor, tehát nemcsak a közgyűlések alkalmával, hanem az időközileg tartandó ülések alkalmával is, egyforma számban kívánja megalakítani akként, hogy az egyházközségnél 3 —, az egyházmegyénél 5 —, a kerületen 7 —, a konventen 9 bíró ítéljen. — E szerint tehát azon szakaszok, melyek a teljes és nem teljes számú bíróságok között különbséget tesznek, ehez képest módositandók. A 335. §. tehát a fölebbiekhez képest úgy módosulna, hogy az egyházközségi bíróság áll az elnökkel együtt három tagból, és megfelelő számú póttagból, kiket & presbyterium saját kebeléből három évenként választ. A 341-ik § kimaradna. A 342-ik § igy lenne: „Az egyházmegyei bíróságot alkotják: „az esperes, em. gondnok s az em. közgyűlése által, a tanácsbirák közül, három évre választott három rendes — és két pótbiró, az em. ügyész és jegyző.“ Elnök az esperes vagy helyettese, a többi maradna. A 344. § kimaradna, úgyszinte a 345 § is. A 346. § e) pontja alá fölvett büntetésnemet nem helyesli az egyházmegye, mint nem arányosithatót s az illető egyházra is terhesek A 348 § kimaradna. A 349. § következőképen módosulna: „Az egyházkerületi bíróságot alkotják: a püspök, főgondnok, úgy az egyházkerületi közgyűlés által az esperesek, em. gondnokok és ek. tanácsbirák közül három évre választott 5 rendes — és 3 pótbiró, — az ek. ügyész és jegyző.“ — Elnök stb. maradna. „Tárgyalás és Ítélethozatalban az elnökkel együtt 7 bíró vesz részt.“ A konventi bíróság a 356. § szerint alakúina; tagja lenne 9 rendes és 5 pótbirón kívül a konventi ügyész és jegyző. ítélethozatalra 9 bíró szükséges. A 373. § helyett a vádképviselet behozatala és kötelezővé tétele minden fokon mellőzhetlenül kimondandó lenne. Hivatalból üldözendő fegyelmi ügyeknél vádló az ehmegyei, kerületi, konventi ügyész, ki a vádemelést, vagy elejtést indítványozza, mely czélból vele az iratok előzetesen közlendők. A 376. §-ban, a fegyelmi vizsgálat elrendelése fölött „határoz“ elé teendő lenne: „az ügyész meghallgatása után.“ — Ugyanazon §-bau „a végzés ellen 3 nap stb.“ helyett „8 napu lenne teendő. — Ugyanazon §-ban „felebbezéssel lehet élni“ után beszúrandó: „mely az eljáró bíróság elnökéhez intézendő, ki azt a másodfokú bíróság elnökéhez terjeszti fel, az ügyész meghallgatása után, elintézés czéljából.“ A 378. §-ban: „A vizsgálat befejeztével az összes ügyiratok az espereshez, illetőleg a püspökhöz terjesztendők be“ után jőne: „ki azokat indítványtétel végett az ügyésznek kiadja s ennek véleménye alapján, azon esetben, ha“ stb. a többi maradna. A tárgyalást nemcsak az első, hanem minden fokon közvetlennek és szóbelinek óhajtja egyházmegyénk, hogy a vádlott magát, ha akarja, minden fokon védhesse. A 385. § helyett lenne: „A bizonyítási eljárás befejezése után az ügyész a felmentésre, vagy marasztalásra s a büntetés alkalmazására nézve indítványt tesz, melyre vádlott és képviselője nyilatkozatot tehet. Több szóváltásnak helye nincs.“ A 386. §-ba, a „vezettetik“ szó után beszúrandó: „melyben a netán előadott kisebbségi vélemény is bevezetendő.“ A 388. §-ba, az Ítéletre vonatkozó „kihirdet“ szó elé beszúrandó: „indokaival együtt.“ A 400. § igy volna módosítandó: „Két egybehangzó Ítélet ellen további felebbezésnek csak a 346. § d) f) pontja alkalmazása esetén van helye.“
