Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1891-08-09 / 32. szám

51 >5

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

506

anyakönyv adhatna fölvilágositást, ha fel volna benne jegyezve. hogy mikor halt meg Thornai P. István felesége S'i). Ezen utalást tévedésnek csak Th. Etele ur minősítheti.

Azt mondja továbbá Th. ur:a „Figyelmezőböl megtanulhatta volna Földvári, hogy Komáromi a s.-pataki iskolába 1646-ban iratkozott be, 3 évig tanult ott, s meg van Írva az is, még pedig hiteles anyakönyv alapján, hogy 1649-ben ment Kassára iskola-rektornak. Igaz, hogy mind ezt ily körülményességgel nem tanultam meg, de azért mégis tudtam és el is mondtam — amit Th. Etele ur aligha tudott — hogy 1648-ban S-patakon tanulván, innét ment Vajára pünköstkor ünnepi deáknak, majd Kassára rektornak. Hogy pedig ennél és a Figyel mezőnél s következéskép Th. E. urnái is többet tudjak, jelesen azt, a mire nagyobb súlyt fektetek a S.-Patakon beiratkozás és tanulás idejének tudásánál, hogy Kassán meddig és mi kép működött? e czélból személyesen jártam ott tudakozódni, de útbaigazítás helyett csak Paikos E. ,.Kassai ref. egyház története“ czimii művét kaptam ajándékba, az pedig szinte egyáltalában semmit sem tud K. Cs. Gy.-ről, anélkül, hogy ezért valaki agyonütötte volna. Es ha már a kassai egyház története és annak Írója nem tud az egykori rektorról semmit, hogy tudhatnék én róla mindent? Talán majd ha képes leszek alászállani Th. ur történettudásának színvonalára, akkor majd én is irok olyan error nélküli műveket, mint ő.

,.Azt is mondja : VA Figyel mezőből megtanulhatta volna, hogy a Századokban Bölöni Sándor által K. Cs. Gy. irodalmi munkásságát érdeklőiét) közölt jegyzék nem teljes.“ A Bölöni által közölt katalógus magának a szerzőnek 1645. jul. 5-én sajátkeztileg készített jegyzéke után van közölve, s hogy a gondos szerző csak egyetlen művét is kihagyta volna a jegyzékkői, erre nem is gondoltam. Később Balogh Ferencz debreczeni tlieol. tanár ur szívességéből megtudtam, hogy K. Cs. Gy.-nek 39 műve jelent meg nyomtatásban ; kerestem is a két ismeretlent, de nem találtam s ennélfogva nem tettem róluk említést, elégnek tartván a szerző összeírásánál megállapodni, és ennél tovább most Th. E. ur leczkéje után sem mennék, hanemha saját szememmmel látom őket.

Azt is mondja: „aki a Nemzeti Múzeumba jár, ónnal.-, ha nem is kéri, eleibe teszik a Könyvszemle vaskos köteteit; az 1890. XII . kötetben pedig (csak egy kötet jelent meg) megmondja l>r. Jllés János, hogy K. Cs. (lg. bibliája, nem 4000, hanem csak 3000 példányban lett nyomatva stb.u En is járok a Muzeum könyvtárába és ismernek is ott eléggé, de soha nem tapasztaltam, hogy kérés nélkül akár nekem, akár másnak elébe rakták volna a könyvszemle köteteit s nem is tudom miért raknák ? Azokban van talán beszorítva a Figyelmezőn kívül minden tudomány? Aligha, mert azt igenis tapasztaltam nem egyszer, hogy a ki kérte őkét, nem kaphatta meg, most kézben, majd köttetni lévén; velem is megtörtént ez, de azért mégis tudom eleitől fogva mind azt. a mit Dr. Illés János tud, mert én is jártam az országos levéltár Cancellari osztályában; sőt tudok sok olyat is, a mit ő nem tud. mert azon. szerencsének

örvendhetek, hogy az egykori szepesi kamara elnöke ifj, Mednyánszky Pál levéltárának egy tetemes része — 147 csomag — a kezeim közt van, melyben ha nem találtam is K. Cs. Gy.-re vonatkozó adatokat, de tudom belőle azt. hogy a század elején Béliczről Budára szállított főlevéltár körülbelül mit tartalmaz. S hogy én mindezt nem mondtam el, csak azért van, mert nem vagyok Thury Etele, ki nem csak a maga, hanem a mások tudományát is árulja. Most azonban már elmondom, hogy nem annyira a régi, mint inkább a helyes ösvényen haladok én, mikor 4000 bibliát emlegetek ; sőt majd meglátja, hogy még ennél is többet, jelesen annyit, a mennyit a debreczeniek nyomattak. Igaz, hogy a debreczeniek 2915 (nem 3000) behozatalát kérik, de hát ez onnét van, mert tudták, hogy annyi példány fog érkezni az eperjesi vámhoz. Igaz, hogy a szepesi kamara, egri püspök, kassai egyetem rektora, a. censor, jezsuiták stb. mind csak 2884 példány átvételét ismerik el, de hát ez meg onnét van, mert a Duklába megérkezett 2915 példány átvételére elküldött tanácsnok Marőthi György a lefoglalás előtt 31 díszpéldányt egy ládában magához kaparitott. De az is igaz, hogy 4000, sőt több pélnáuy lett nyomatva, mert midőn végre sok rimánkodás után 1789. aug. 9-ikén megkapták a debreczeniek az engedélyt, hogy a Hollandiában maradt példányokat hazaszállíthatják, 820 franczia s 465 fehér pergamentkötésii, de legnagyobb részben már elpusztult bibliát hoztak haza. 820+465+2915 pedig — 4200. És igy én, ha a régi ösvényen haladok is, egyáltalában nem tévedek, és azok a minden lépten-nyomon czáfolgató újabb kutatások nincsenek sehol, hanem csakis Th. Ételé ur agyában motoszkálnak ; s ha én e kifogásolt részben az ő történettudásának színvonalára száltam volna le, akkor volnának igazán errorok müvemben.

Végül felhúzott szemöldökkel óvást tesz az ellen, hogy a soóki ref. egyházat illetőleg hibásan idéztem az ö „Komáromi ref. egyház történeteu — ez. művéből. Igazsága van, hogy a kifogásolt idézet nincs meg az ő müvében és hibás is, de a hiba nem az én nagy tudatlanságomból, hanem a másoló elnézéséből történt, ki a mint a 334-ik lapon kihagyta 11-ik Dobozy István nevét, épen úgy e szavak után: „a Nyitramegyében fekvő, egykor ev. ref. s ma“ — kihagyta e szavakat: ,.pedig majdnem egészen44 (2364 r. katli. és 502 ev. ref.) stb. Sajnálom, hogy igy történt, de még jobban sajnálom azt, hogy — mikor nem szorultam rá — kútfőül használtam egy oly íerezmüvet, melynek szerzője eként fordít latinból s hamisítja a történetet:

1. „Templum Magniticus quondam Dnus Reisenberg — funditus destrui curaveratJ = a városi templom méltóságos Reifenberg úr, mint azon helynek legfőbb kapitánya által tornyaival, parochiájával és iskolaházával együtt gondosan lerontatott. (Thuri Etele „Komáromi ref. egyház története.“ 28. lap után Prot. Szemle 1891. évi folyam Hifii zet 318. lap.)

2. „Petrus Gál desoluta tecta velari eurasset“ = Gál Péter a templom puszta tetejét gondosan befödetvén (Thury Etele „Komáromi ref. egyház türténete“ 28. lap).

3. „Non curatis eo. quod Rasciani in eodem conftnio.