Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-08-02 / 31. szám
485 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 486 a környezetnek csak ezredrészét, egy töredékét, pusztán árnyékát bírja és élete is csak egy töredék élet. Mikor teendi a tudomány hitvallássá, hogy az anyagi világ csak egy része a láthatatlan világnak? Maga ez a kifejezés „anyagi világ“ —mondják — bevallása hitetlenségünknek és tudatlanságunknak, miután „az anyag kevésbé fontos fele az anyagi és phjsikai világnak.“ A czél nem az, hogy mindent magában foglaló, önmagának elégséges Organismus jöjjön létre, a mely magasan álljon a létezők között, hanem egy olyan Organismus, mely teljessé legyen összes környezetében. Ha valaki óhajt is olyan életet, hogy önmagában éljen, de a természet erre nem nyújt bátorítást. A testi élet teljes lehet a physikai világban, ez az ő törvényszerű környezete. Az alsóbb és magasabb rendű érzékek élete is tökéletessé lehet. Sőt még gondolatvilágunknak is nagy részét a körültünk levő dolgok alkotják. De a magasabb eszmék, a lelkiismeret és a vallásos élet csak Istenben lehetnek teljesekké. A környezet befolyásának csupán az anyagi világra szorítása halálra Ítélése a szellemi életnek. Mert miként a test, a lélek sem tökéletesedhetik elszigetelve. Mindkettőnek törvénye, hogy csak a megfelelő környezetben lesznek teljesekké. A szellemi világban keresett tökéletesség a viszony tökéletessége, annak, ami tökéletesítendő teljes alkalmazkodása ahhoz, a mi tökéletes. A harmadik problémánk most már egyszerűsítve, ebből áll: az Organismus és a környezet hol találkoznak? Hogyan használhatja fel tökéletesítő környezetét? A felelet az, miként a természetben. Egyszerűen a fogékonyság feltétele alatt. Es talán ez a legegyszerűbb minden föltételek között. Oly egyszerű, hogy talán számba se akarjuk venni. De más föltétel nincs. Krisztus ezt az igazságot egyetlen emlékezetes tételbe tömöritötte össze „miképen a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, hanemha a szőlőtőkében maradand: aképen ti is nem teremhettek, hanemha én bennem maradtok.“ Vagy positive „aki én bennem marad, az terem sok gyümölcsöt.“ Fordította: Cs. L. Tormássi János a dunamelléki ref. püspökökről. 1. Herczegszöllősi Gáspár. A Ráczkeviben 1607-ik esztendőben tartott synodusban tétetett superintendenssé. Születése helyéről nevezte magát Herczegszőllősinek, mert amint Patai Sámuel, aki ezt jól ismerte, Lampenál pag. 665. Írja, hja volt ez ama hires herczegszöllősi prédikátornak és superintendensnek, Veresmarti Illyésnek, kinek három fijai maradtak: ez a Gáspár, Mihály és István; mind hárman tanult emberek *) és valamint atyjok volt, kopaszok és különös nagy szemöldöküek. A mint ugyan azon Patai Sámuel bizonyítja, Mihály tolnai prédikátorrá lett, kinek helyébe ment Szölöskei Ferencz, ez után Patai Sámuel. Az atyja bibliothekája első fijára Gáspárra szállott. A pataki oskolában végzett tanulása után a külső országi akadémiákra ment, honnét haza érkezvén, az akkor igen szépen virágzott tolnai oskolának rectora volt 1590-ik esztendőben. Viselt ez predikátorságot Laskóban, ahol a becsapott tatároktól bibliothekájából s mindenéből kiraboltatván, valamint az egész nép elszéledett, úgy Herczegszőlősi is feljött a dunamelléki részekre, de itt hol volt prédikátor, bizonytalan, ügy látszik, hogy 1607- ben, amikor superintendenssé választatott, ráczkevi prédikátor volt. Meddig viselte a superintendenséget és miket cselekedett, hallgatván ezekről az Írások, ma semmit sem tudhatunk. Ezt felváltotta a superintendensségben 2. Molnár K. István és 3. Monostori János, de akiknek a puszta neveiknél semmit egyebet a régiség ránk nem hagyott, noha ezek a három superintendensek 19 esztendőig igazgatták ezt a superintendentiát. 4. Simándi B. Mihály. Született 1590-ik esztendőben Sz. Mihály napján, de micsoda szülőktől, —- hol kezdette s folytatta tanulását, mind ez bizonytalan. Annyi bizonyos, hogy a prédikátori szent hivatalra felvétetett 1622-ben és lett ó-budai prédikátorrá, melyről neveztetett abban az időben ó-budai tractusnak az az esperestség, mely ma vértesaljainak neveztetik. Kiterjedvén Simándi Mihály nagy tudományának, kegyességének, apostoli életének szép hire minden felé, Ráczkevibe hivatott prédikátornak, mely eklézsia a törökök gyakori pusztításoktól megrettenteknek a Duna szigetébe, nevezetesen Ráczkevibe lett futások s lakások miatt a legnépesebb és legvirágzóbb eklézsia volt. Ebben az eklézsiában 1626-ik esztendőben synodus tartatván, főképpen superintendens választás miatt, 69 prédikátorok voltak jelen, akiknek egyező voksok által superintendenssé választatott Simándi Mihály, — legelőször adván rá voksát Váczi Tamás, öreg legelső esperest, 56-ik esztendejében prédikátori hivatalának. Valóban lehet becsülni ezeknek a választóknak okosságát és minden mellesleg való okokat a közjónak feláldozó buzgóságokat, akik superintendenst választván, nem kértek elöl matricularis extractnst, hogy a választást az esztendőktől mérjék. Ugyanis Simándi B. Mihály superintendensségre lett választatásakor nem volt több 35 esztendősnél és négy esztendős prédikátornál, azonban mindeneknek voksaik ő benne határozódtak, virtusai kipótolván esztendeinek hijját. *) The »Unseen Universe« 6-ik kiadás 100 3. 31*
