Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-07-26 / 30. szám
479 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 480 VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Egyházkerületünk zsinati képviselőiül a f. hó 23-iki és 24-iki szavazatbontás eredménj’e szerint megválasztattak: a világiak közül rendes tagoknak: Beöthy Zsigmond, Molnár Béla, Véghely Dezső, Darányi lgnácz. Szabó Kálmán, Konkoly Gyula; póttagoknak: Bácz Gyula, Horváth Géza, Boné Géza, Mórocza Kálmán, Kerkapoly Károly, Barthalos István; az egyháziak közül rendes tagoknak: Kis Gábor, Csonka Ferencz, Vályi Lajos, Kürmendy Sándor, Czike Lajos, Antal Gábor; póttagoknak: Begedy István, Gueth Sándor, László József, Bácz Géza, Juhász Pál, Szekeres Mihály. Tanárképviselők: rendes tagok Szilágyi József, Révész Kálmán; póttagok Sebestyén Dávid, dr. Vida Károly. — Kiss József csurgói főgymn. vallástanár ur, főiskolánknak széptehetségü kedvelt növendéke a gymn. HL és IV. osztályai számára „Hit és Erkölcstan“-t adott ki. Lapunk legközelebbi számában tüzetesebben fogjuk ismertetni ezen, nagy hézag betöltésére hivatott munkát, addig is a legmelegebben üdvözöljük kedves kartársunkat ! — Lelkészjelölés. A (b. somogyi) merenyei ev. ref. egyházba, a f. hó 22-én Kaposvárott tartott kand. biz. ülésen, a lelkészi állomásra jelölve lettek: t. Stittő Lajos szomajomi rendes, — Szigethy Sándor, Matolcsy István Matolcsy Gyula és ifj. Csire István s. lelkész urak. — A csurgói ev. ref. főgymnasium értesítője az 1890—91-ik tanévről megjelent. Örömmel látjuk belőle ismét a haladásnak és fejlődésnek számos jeleit. A tanulók száma emelkedett; beiratkozott 241, év végén maradt 226. Érettségi vizsgálatra jelentkezett 14 tanuló (egy javitő vizsgálatra) s érettnek nyilvánittatott 3 jelesen, 3 jól, 8 pedig egyszerűen. A jelesen érettek nevei: Bosznai Dezső. Pásztor Ferencz és Jünker Elek. — Az állammal kötendő szerződés ügye befejezéshez közeledik. — Jövő tanévre a beiratások szeptember 1—3-ig tartanak. — A tandíj s más fizetni valók egész évre 18 frt 60 kr; köztartási dij pedig egész évre 50 frt. — Chernelházi Chernél Ferdinand ur, az őrségi egyházmegye érdemekben megőszült gondnoka, mint a napi lapokból olvassuk, f. hó 22-én jobb létre szén derült- A boldogult necrologját lapunk legközelebbi száma hozza. — A magyar románok és a magyar nemzet. Ez n czime ama csinos kiállítású 64 lapos füzetnek, melybén a magyar főiskolák ifjúsága válaszol a bukaresti egyetemi ifjak hírhedt memorandumára. Kissé elkésve jött ez a válasz, de annál alaposabb s elmondhatjuk, hogy becsületére és díszére válik a magyar ifjúságnak. Az egésznek nyugodt, férfias és a legmélyebb igazságérzettől áthatott hangja úgy tűnik fel bármely épizlésü ember «előtt a román memorandum vad dühösködésére s az igazságot és tisztességet semmibe sem vevő gyűlöletes vádas-Felelős szerkesztő; RÉVÉSZ kát.mán. kodása után. mintha egy önkívületi állapotban levő betegnek vad kitörései után orvosának higgadt, felvilágosító szavait hallanánk. A román memorandumban foglalt lázálmok és képtelen ábrándok után a valóság igaz képét tárja ez a válasz a románok s az érdeklődő művelt világ elé, melyben megczáfolhatlan adatokkal van bebizonyítva, hogy a magyar nemzet sem a múltban nem volt, sem a jelenben nem ellensége a magyarországi románok kulturális elhaladásának, sőt inkább mindig gyámolította és gyámolitja azt. A románokat nemhogy elnyomná, sőt inkább a legnagyobb szabadságot biztosítja számukra, részesíti őket mindama jogokban, melyeket szabadelvű alkotmányunk a magyar nemzet bármely más fiának nyújt. Csak az ádáz gyülölség sugalja tehát az igaztalan vádakat, melyeket oly kedvtelve szórnak ellenünk; mivel az oláhság fanatikus ábrándozni a magyar nemzetben látják a legfőbb akadályt, melynek megifjult ereje lehetetlenné teszi álmaik megvalósítását. Mert mig Magyarország fennáll, meg fogja védeni határait románok ellen és mindenki ellen. Bármily lehűtő is az igazság szava, különösen a szenvedélyes ábrándozókra nézve, reméljük, hogy mégis sokakat meggyőz és észretérit annak ereje még a románok közül is. Adja Isten, hogy úgy legyen! — Az 1848—49-iki szabadságliarczi emlékek kiállításának rendezői a fővárosi vigadó termeiben nagyban készülnek ez érdekes kiállításnak augusztus elején leendő megnyitására. — A rendezőség szívesen fogad el bármely festett vagy nyomtatott képet, amely szabadságharczunkra vonatkozik, legyenek ezek bár későbben készültek is. Továbbá plakátokat, fegyvereket, de különösen honvédöltözeteket. — A rendezőség jutalomképeket küld még azoknak is, akik csupán a czimeit küldik be valamely érdekes ereklyét, fegyvert, öltözetfölszerelést stb. biró olyan egyéneknek, kik emléktárgyaikat a rendezőség fölkérésére a kiállítás tartamára átengedik. Minden levél vagy küldemény az 1848—49-iki szabadságharczi emlékek rendezőinek Hentaller Lajos orszgy. képviselő és Farnek Béla uraknak Budapestre a fővárosi Vigadóba czimezeudő. — Uj rendjel. A német császár a protestáns püspökök számára, azok méltóságát feltüntető rendjelt alapított. Ez a rendjel, melyet a porosz cultusminister mind a kilencz németországi püspöknek (Generalsuperinteudent) megküldött, igen díszes kivitelű nagy aranykereszt, melyet aranylánczon ugY' kell hordaniok a protestáns püspököknek, mint ahogy a rom. kath. egyházi méltóságok is hordják aranykeresztjeiket. Ez a rendjel mindig felteendő, valahányszor a püspökök valahol teljes díszben jelennek meg, a királyi udvarhoz mennek, vagy pedig a császár vagy a császári család valamely tagjának jelenlétében hivatalos cselekvényt végeznek. A németországi protestánsok élénk helyesléssel üdvözlik ez intézkedést, mint amely által külsőleg is jelezve van a protestáns püspököknek a római katolikusokéval egyenlő méltósága és sok bántó tévedésnek eleje vétetik. A kiadóhivatal kezelője: BORSOS ISTVÁN. Pápán, 1891. az ev. ref. főiskola betűivel ny. Batisz Zsigmond.
