Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1891-07-12 / 28. szám

443 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 444 7. Erdélyből Rákosy Györgytől beérkezett „Biblia Is­mertetés44 czimfi munka elbírálandó. 8. Átnézendő volna a köznevelési és közoktatási szervezet és szabályzat, s mindezekre a kor kívánalmai szerint felmerült észrevételek elkészitendők volnának sat. A felsoroltakra nézve elfogadtatott a h. elnök abbeli nyilatkozata, miszerint az említett tárgyakhoz egyenkint szólani addig, mig a zsinati előkészítő bizottság munká­lata kezeinkhez nem érkezik, lehetne ugyan, de czélra nem vezetne; holnap az említett munkálat szét fog osz­tatni, akkor mindenki tájékozottabban teheti észrevételeit, a Biblia Ismertetés czimü dolgozat Radé csy György és Joó Istvánnak bírálat végett átadatott. Magas lendületre emelkedett a vita a népiskolai vallástani kézikönyvek felett; hangoztatva lett a tiszán­­inneni kerületnek már e tárgyban tett és szép eredmény­nyel dicsekvő térfoglalása; de kiemelkedett azon protes­táns elv is, miszerint a kézikönyvekre rászabott erős eentralisatio a reformatio szellemének árthatna. A bizott­ság abban állapodott meg, miszerint hagyassák fen a nép­iskolai vallástani kézikönyvekre vonatkozólag mindegyik egyházkerületnek szabad rendelkezési joga, hogy készí­tethesse és approbálhassa azokat, vagy más egyházkerü­letben használatban levőket elfogadhasson; a gymnasium­­ban használandó kézikönyvekre nézve is ez lett a meg­állapodás. A felsőbb oktatás t. i. a tanárképezdére vonatkozó­lag, pártolva lett Joó István azon véleménye, hogy a ta­­nárképezde mellett bölcsészet is tanittassék, s ne legye­nek bölcsészettan hallgatása nélküli tanárok, — és hogy a kerületek szervezzenek rendes segélyezést a jó szel­lemi tehetséggel megáldott és tanári pályára készülő ifjak czéljainak előmozdítására; ezen ügy melegen ajánltatik a, convent magas figyelmébe. A délutáni ülés elnök és jegyzőválasztással kezdő­dődött, — 17 szavazat közül 16 szavazattal elnöknek Szász Károly, jegyzőnek Tóth Sámuel megválasztatott; a szavazatok összegezésére a terem „éljen“-tői visszhang­zott, és ez a visszhang még erősebb lett, midőn mind a két megválasztott egyént a legőszintébb kérelemmel a bizalom elfogadására megnyerni is sikerült. Eelvetettek a jelenleg használatban levő gymna­­siumi tantervre beérkezett észrevételek. Ezek között legrészletesebbek s egyúttal legterjedel­mesebbek az erdélyiek. Erdély észrevételt tesz a magyar nyelvnek az 5. és 6-ik osztályban felosztása ellen; a köl­tészet szerinte az 5-ik, a szónoklat a 6-ik osztályban lenne tanítandó, — majd a mennyiségtaniak beosztását kifogásolja, de felszóllal a mind a tanárra, mind a tanu­lóra túlságos teherrel nehezedő Írásbeli dolgozatok ellen, itt is a német nyelvbelieket legnagyobb mértékben elitéli. Tiszántúlról észrevételeznek a gym. tanterv ellen: Hódmezővásárhely, Debreczen, a történelem beosztása el­len is, Nánás, Böszörmény, Mezőtúr, Békés; a gyakori vál­toztatás ellen érvel: Karczag, Szathmár, Sziget sat. Tiszáninnenröl nyilatkozott Patak és Miskolcz, Ri­maszombat nem tesz észrevételt, Dunamellékről és Dunántúlról az észrevételek az il­letékes helyre nem érkeztek be. Az észrevételek egyenkint felolvastattak, tartalmuk majd egyenlő az erdélyiekével, majd még megtoldja azo­kat. Felszóllalás hangzik a német nyelv ellen, majd a görög nyelv tanítását érinti hatalmas támadás; vélemény nyilvánul a tantárgyak óráinak olyan beosztása ellen, melynélfogva egy tudomány hetenkinti két órával, egy egész éven át nyakgattatik, vele a növendék kínlódik, — a tanítás sikertelenségét növeli az a szétszórt tárgya­lás, maga a tanár sem emlékezik a múlt órán tanitottakra stb. Tehát csoportosíttassanak a tantárgyak, s ha az egyik bevégezve lett, úgy vétessék elő azután a másik, de az ily „szentiványi éneklési módra tanítás“ legyen beszüntetve. A terem sötétedni kezd, kilenczedfél órakor az ülés szétoszlott, A másnapi ülés a görög nyelv tanításának tárgya­lásával kezdődött. Resztvettek a tárgyalásban: Gergey, Szász, Molnár, Kis, Kiss, Parády, Dóczy, Antal, Radácsy, Joó, Tóth Sámuel bizottsági tagok; a felszólamlások a görögnyelvet a tantervből majd teljesen kihagyatni, majd óráit megkevesbiteni, majd annak tanítását egész érvény­ben fentartani, majd a nagybizottság véleménye nyomán a lelkészi és tanári pályára készülőkre nézve kötelezett­nek kimondatni óhajtották. A különböző vélemények hullámzásának egy mederbe szorítására nagy hatással volt Joó István debreczeni ta­nár beszéde; szóló mig egyfelől tisztelettel meghajol a tu­dományos fők azon véleménye előtt, hogy a görög nyelv kötelezett tantárgynak tekintessék és maga is pártolja, addig, úgymond, nem lehet szem elől téveszteni a gyakor­lati életet s a társadalom azon követelését, hogy a görög nyelv csak fakultativ tantárgynak ismertessék, —- mely követelménye az életnek országos törvényben is nyilvá­nult, s positiv törvénynyel állunk szemben. Ha mi refor­mált gymnasiumainkban általánosan kötelezett tantárgynak továbbra is megtartjuk a görög nyelv tanítását, úgy járunk, mint a leánynevelő intézetekkel, melyek nálunk nincse­nek, s a ref. vallása szülők zárdákban és apáczák kezei között neveltetik leányaikat, — a mi ifjaink búcsút vesz­nek görög nyelves iskoláinktól s elmennek — és pedig nem a leggyengébbek, hanem a vagyonosabb osztály gyermekei, — oda, hol a görögnyelv tanulása alul me­ne külhetuek. Ezért pártolja a nagy bizottság tervét, t. i. kötelezett tantárgy a görög nyelv tanulása csak a lelkészi vagy tanári pályára készülő ifjakra nézve legyen Végre is szavazás döntött, s a többség elfogadta a nagybizottság véleményét. Egyébiránt azt, a mi a görög nyelv tanítása helyett eddig ajánlva és gyakorlatba véve van, egyetlen egy vé­­leihény sem pártolja s kielégítőnek nem tartja. Ezt követte az Írásbeli dolgozatok felett megindult tanácskozás.

Next

/
Thumbnails
Contents