Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1891-07-12 / 28. szám

445 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 446 Legelsőben is észrevétel alá esett a konventi tan­terv azon eljárása, miszerint Írásbeliekből az állami tan­tervnél is többet követel, majd a házi dolgozatok haszon és czéliránynélkülisége jött szóba, — a dolgozatok kiiga­zításának időrablása is felemlittetett; az ügy megvitatá­sának eredménye azon megállapodásra jutott, hogy házi dolgozat csak magyar nyelvből készítessék, — az idegen nyelvek írásbeli dolgozatai mind az iskolai órákra tétes­senek át s a mennyire lehet, a kijavítás is ott végeztes­sék; ezt az eljárást különösen hangoztatta Debreczen. A Radáesy György által elvi kérdésül felemlített „énekoktatás a gymnasiumokban“, meleg pártolásban ré­szesült, s a Sárospatakon e tárgyban készült munkálat a Szászvárosból beérkezett hasonczélu miivel együtt, a maj­dan kinevezendő bizottságnak átadatik; a konvent utján felkéretnek a kerületek, hogy isteni tiszteletünk fontos része, az éneklés tanítása iránt a lehető gondos figyelmet tanúsítani szíveskedjenek. Elvi kérdésképen felmerült a tornázás is. A kine­vezendő bizottság figyelmébe lett ajánlva a tornázás ügye, oly formán, hogy a készítendő tanterv pontjai közül ha­gyassanak ki a mesterkélt s könnyen életveszéllyel járó testgyakorlatok; azok helyett inkább hozassanak be s lépjenek be iskoláinknál a játék-gyakorlatok, tehát az is­kola fen tartó hatóságok szabad játékterekről gondos­kodjanak. A középiskolai tankönyvek megbeszélésénél előtérbe nyomult a panasz, hogy a kormány által gyakorolt appro­­batioban leginkább csak az állami intézetekben működő szerzők munkái részesülnek; és tartani lehet attól, misze­rint a kormány az államilag segélyezett iskolákat, a mi­lyen már több is van, az approbált könyvek használatára fogja szorítani. A vitának véget vetett az elnöki székből elhangzott azon megnyugtató nyilatkozat, hogy a tanköny­vek approbálásánál követett eljárást maga a minister sem helyeselte, s a mennyiben az approbáló testületbe máris több vidéki tag is felvétetett, sőt még többen felvétetni fognak, az aggodalom jelenleg ha el nem enyészik is, de a reménylhető átalakulás megnyugtatásul szolgálhat. A középiskolák belrendtartása és fegyelmezése fe­letti tanácskozás a következőkben állapodott meg: Az iskolai év ezentúl is harmadokra osztassék, a második harmad végződjék ápril közepén, az ezentúl eső idő az ismétlések ideje legyen. Az ellenőrző tanácskozmányok a tanári kar által mindenkor az évharmad közepén tartassanak. A 8 osztályú gymnasiumok tanárai felszólitattatnak, hogy a promotionális és az évzáró vizsgákra vonatkozó véleményeiket a konvent elnökségéhez küldjék be, s a konvent a beérkezett vélemények alapján, a nevezett vizsgák miként megtartásához tervet készítsen; de ugyan azon tanártestületek arra is felszólitatnak, hogy a tan­tervre vonatkozó észrevételeiket is a jövő gyűlésig be­küldeni szíveskedjenek, melyeknek figyelembe vételével a tanterv revideálása és a középiskolák belszervezete s fegyelmezési eljárására vonatkozó vélemény es jelentés készítésére a sárospataki n. é. középiskolai tanári kar felkéretett. Ezzel az ülés hetedfél órakor szívélyes isten­­hozzád nyilatkozatok között szét oszlott. Közli: k. a. w VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Tisztelt előfizetőinket felkérjük a kát' ralékos Összegek beküldésére, illetőleg féléves előfizetéseik megújítására. — Felkérjük tisztelt munkatársainkat és olvasóinkat, kogy a szerkesztőséget illető» minden küldeményt nt. Németh. István tkeoL» tanár ur nevére legyenek szívesek ezimezni. — A törvényjavaslat, mely hasisát fogja képezni a deczemberben tartandó zsinatunk munkálatainak, telje­sen elkészült s hozzánk is megküldetett. Ivrét alakba» 73 lapra terjed az indokolással együtt, mely azonban fő­leg csak az eddigiektől eltérő lényegesebb módosításokra és változásokra szorítkozik. Az egész törvényjavastat 581 §-ból áll, s három főrészre oszlik, melyek közül az I-sa szól az ev. ref. egyház alkotmánya s szervezetéről, a Il-ik az egyházi törvénykezés szervezetéről, Ill-ik a közneve­lési és közoktatási szervezetről. E javaslatot most még aa egyházkerületek, — s hol a bevett gyakorlat követeli, még az egyházmegyék is —, veszik tárgyalás alá, hogy véleményüket szept. hó végéig az előkészítő bizottság jegyzőjéhez beterjeszthessék. Bizton remélhetjük tehát, hogy e különben is alapos és jól átgondolt javaslatból, mely még annyi retortán, oly sok változtató tárgyalási­kon megy át, majd oly törvény válik, mely nemcsak el­méletileg lesz szép és mintaszerű, hanem a gyakorlati éle:, terén is áldást árasztaná egyházunkra s annak életében egy uj és szebb kor megnyitója és előkészitője leend. — A Protestáns Szemle III-ik évfolyamának har­madik füzete gazdag és változatos tartalommal a napok­ban került ki a sajtó alól s küldetett szét. A füzet tar­talmának részletesebb ismertetését nem sok idő múlva­­adjuk. — Lelkészigtatás. Lélekemelő ünnepély folyt la junius hó 28-án a komáromi egyházmegyébe kebelezett, martosi gyülekezetben, mert ekkor foglalá el tiszt. Pus­kás Lajos volt illavai fegyházi lelkész új lelkészi állomá­sát. A zsúfolásig telt templomban főtiszt. Vályi Lajos es­peres űr tartotta meg először nagyhatású igtató beszéd­jét, vázolva benne a különbséget, mely volt a lelkésznek előbbi lelkészi munkálkodása s a mostani között; mert mig eddig személyes szabadságuktól önhibájuk miatt meg­fosztott fegyenczeket kellett a megtérés, a javulás útjára.

Next

/
Thumbnails
Contents