Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-01-11 / 2. szám
29 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 30 fáSCSA, Chimqriy életrajza*) Chiniquy Károly született Észak-Amerikában, Kanadának Kamoraska nevű városában 1809-ik évben, franczia szülőktől. Atyja 1821-ben balt meg, anyját pedig 1830-ban vesztette el. A középiskolákat és a tkeologiát a szt.-nicholeti kollégiumban végezte 1822-től 1833-ig, hol tanuló társai erkölcsi magaviseletéért nicholeti Szt. Gonzaque Lajosnak nevezték; mint nyelvész és matliematikus is nagy elismerést vivott ki. Pappá szenteltetett 1833-ban a quebeki székesegyházban; a papi szolgálatot Szt.-Charlesben kezdte meg. Azután a quebeki tengerész-kórház káplánja lett s itt tanulmányozta az alkohol hatását az emberi szervezetre. Meggyőződött, hogy az mérgező hatású, ennélfogva rendes használata bűn; s csakhamar megindította a szeszes italok ellen a keresztes háborút Kanadában a róm. katholikusok közt. Ezen munkáját Beaupóidban kezdte meg, hol hét korcsma volt, iskola pedig egy sem. Két év múlva hét iskola lett, korcsma pedig egy sem. Ezen dicső munkájának emlékeztető jeléül mértékletességi emlékoszlopot állítottak. Innét nemsokára áttették a tekintélyesebb kamoraskai egyházba; majd Montreálban ütötte fel hadi szállását, hogy minden idejét a mértékletesség ügyének szentelje s ott tartózkodott 1846-tól 1851-ig. Az eredmény az lett, hogy a pálinkagyárakat, kettő kivételével, mind bezárták azon tartományban. A kitűnő sikert nyilvános elismerés is koronázta. Több rendbeli hálanyilatkozatot kapott Kanada legmagasabb testületéitől. Montreál városa pedig a hála kifejezésén felül egy arany éremmel is megajándékozta őt, melynek egyik oldalán a város neve volt felírva a következő szavak kíséretében: „Cliiniquy atyának, a mértékletesség apostolának, Kanada “A másik oldalon pedig ez: „Tisztelőt az ö erényeinek, buzgóságának és hazafiságának. “ A kanadai parlament szintén elismerést szavazott meg neki s azonfelül ötszáz font sterlinget, (6250 o. é. frt) mint az egész nép hálájának nyilvános jelét. Munkájának hire egész a pápáig eljutott, aki 1850-ben áldását küldte neki. A montreál! püspök pedig körlevélben ajánlotta őt érsekek, püspökök s minden egyházi méltóságok legmelegebb pártfogásába. Nagy befolyása ismeretes lévén, a római kath. egyház méltóságai egy uj és fontos mozgalom élére állították, a mi nem volt kevesebb, mint birtokba venni a Mississippi folyó termékeny völgyét és ott egy uj róm. kath. gyarmatot alapítani az Egyesült-Államok kellő közepén. A terv az volt, hogy a kanadai, francziaországi, belgiumi buzgó róm. kath. francziákat ezer számra kell átvinni az uj területre. Cliiniquy elvállalta a kivitelt. Először is bejárta az uj országot, kiválasztotta a legalkalmasabb területet s *) Múlt számunkban említők, hogy Chiniquy nagyfontosságu munkája, — mely Amerikában és Angliában eddig mintegy 70 kiadást ért — magyarul is megjelent Révész Mihály barátunk szabatos fordításában. Újra meg újra ajánljuk e művet az olvasók figyelmébe s egyúttal közöljük a szerzőnek fordító által írott rövid, de rendkívül érdekes életrajzát. Szerkesztő. visszatérvén Kanadába, ötezer az egyház iránt lángoló buzgóságu gyarmatost vitt magával az uj földre s letelepedett velők Illinois államban s megalapították Szent-Anna városát. A gyarmat néhány év alatt felvirágzott s még mindig ezer számra özönlöttek oda nemcsak kanadai, hanem más európai kath. népségek is. De Rómára nézve egy szerencsétlen napon a chicagói püspök, a franczia Yandevel elmozdittatott és egy ir püspök O’Reagan foglalta el helyét s egyszerre megkezdődött a franczia gyarmatosok elnyomatása. O’Reagan ir püspök erőszakoskodása, elnyomása, igazságtalansága Chiniquy atyát ellenszegülésre hívta ki, a ki egyszersmind a róm. kath. külvilág figyelmét is felhívta s esedezett az elnyomás alóli felszabadításért. Az ügy a pápa elé került s a vizsgálat folytán O’Reagan hibásnak találtatván, elmozdittatott. Mig ez & vihar ezerféle változataiban dühöngött, az alatt Isten mind inkább-inkább felnyitotta Chiniquy szemeit, hogy belássa, mennyire eltért a modern pápai egyház az eredeti római egyháztól. Chiniquy Károly 25 évi paposkodása alatt meggyőződött, hogy a róm. kath. egyház tana a Bibliától nemcsak eltér, de ellentétben is van azzal s meggyőződött, hogy a papismus a legistenibb emberi jognak, a szabadságnak nemcsak nem barátja, de halálos ellensége: a legszabadabb Amerikában letépte leikéről és testéről a pápának lelket és testet nyiigző bilincseit, miután óriási harczot vivott meg a pápa lábaihoz fűzött rabszolgákkal s az előítéletekkel megterhelt sej át lelkiismeretével. Az iránta ellenséges indulata püspök és papok felbérelt hamis tanukkal törnek becsülete, sőt élete ellen. S hogy az ártatlanság el ne bukjék, a „becsületes“ Linkoln Ábrahám ügyvédi támogatására volt szükség. 1858-ban Chiniquy Károly felmondta a pápa iránti engedelmességet s alig tizenöt család kivételével hozzá csatlakozott egész Szent-Anna. A Bibliát már régen odatette Chiniquy gyülekezete minden tagjának kezébe s lehetőleg szivébe is, most pedig finom tapintattal a templomi szobrokat és képeket kellett eltávolitania. Predikácziót tartott tehát a tízparancsolat eme tétele felett: ne csinálj magadnak faragott képet stb. És a pogány bálványok emez utánzásai helyt adtak az egy igaz Istennek, a ki lélek s akit lélekben és igazságban kell imádni. Chiniquy hívei először keresztyén karholikusoknak nevezték magukat, majd a francziaországi reformátusokkal s egyszersmind az angol presbyteriánusokkal jelentették ki magukat ugyanazon hitelvüeknek. Midőn a chicagói püspök elment Szent-Annára, hogy a gyülekezetét visszatérítse a róm. kath. hitre, Chiniquinek kellett megvédeni a püspököt és fényes segédletét az ötezernyi embertömeg felgerjesztett haragjától. Chiniquy már róm. kath. pap korában is mindenütt mentői több iskolát igyekezett állítani parochiája mellé, most pedig kollégiumot is állított papnövendékek számára, hogy azok nemes munkájában neki segédkezzenek. Vége köv. Révész Mihály.
