Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-05-31 / 22. szám
339 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. lüktetése voltaképen az öt kerület közgyűléseiben van. Az egyházkerület két elnökén, az espereseken és gondnokokon, a tanácsbirákon kívül — kik mindannyian az egyházak presbyteriumai által választattak — ott ülnek az egyházmegyei közgyűlések által választott képviselők is; úgy hogy a kerületi közgyűlésen a kerület egyházmegyéi és egyházai egyaránt képviselve vannak. Ha pedig igv áll — és kétségtelenül igy áll a dolog, kérdem: van-e arra valami szükség, hogy az előmunkálatokat az egyházmegyék közgyűlései is tárgya ják, úgy hogy az egyházkerületi közgyűlés egyszerűen az egyházmegyék véleményeinek összegyűjtője, regisztrálóra legyen V Teljes bátorsággal és határozottsággal nemmel felelek a feltett kérdésre; illetőleg kimondom, hogy az előmunkálatoknak az egyházmegyei gyűlések általi tárg}7alása egyátalában nem szükséges, indokolatlan, sőt a jelen viszonyok között lehetetlen dolog. Az egyházmegyék autonómiájának megsértését, a centralisátio rémes alakjának felbukkanását látják talán sokan e véleményben ? E rémlátásokra egyszerűen azt felelem, hogy akik az autonómiánál fogva követelik az előmunkálatok tárgyalásának jogát az egyházmegyei közgyűlések részére, ne sajnálják a consequentiát végig levezetni s egy perezre se feledjék, hogy ugyanoly — ha nem nagyobb! — joggal, mint az egyházmegyék, követelhetik ugyanezt maguknak az egyes egyházak presbyter iumai sőt közgyűlései is. 8 hol fogunk akkor megállani?! Est modus in rebus, sunt certi denique fines! Eltekintve ettől, még azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy egyházmegyéink legnagyobb részben elébb megtartották vagy megfogják tartani gyűléseiket, mintsem az előmunkálatokat tárgyalás alá vehetnék. Hogy ezt tehessék, rendkívüli gyűlések összehívására lenne szükség, ami szép összeggel terhelné meg ismét az egyházmegyék úgy is megterhelt közigazgatási pénztárait, illetőleg egyházait. A nálunk oly szokásos rendkívüli, „ad hoc“ gyűlések költségeit sokkal jobb lesz a zsinati képviselet terheinek fedezésére fordítani. Az egyházmegyék elnökei, képviselői úgyis ott lesznek a kerületi közgyűlésen, — de nemcsak itt, hanem saüó utján bármelyik lelkész, sőt bármely egyiiáztag nyil-3-40 vánithatja idevonatkozó megjeg37zéseit, nézeteit, — melyek, ha életrevalók, illetékes helyen bizonynyal figyelembe lógnak vétetni. Egyátalában nem az autonómiának, nem a szabad véleménynyilvánításnak vagyunk tehát ellenségei, midőn az előmunkálatoknak az egyházmegyék általi tárgyalását nem óhajtjuk: hanem az adott viszonyok közt legjobban megállható módozatot kívánjuk az illetékes körök figyelmébe ajánlani. Ha valaki azonban meggyőzvén, jobbra tanít, szívesen engedendünk nékie. Révész Kálmán. EGYHÁZI ELET. Lelkészértekezlet Réthén. A felső-csallóközi ev. ref. fióklélkészértekezlet májas 20-án Rétlién tartotta meg- folyó évi ülését. Jelen voltak: Petlies Endre alistáli, Gyenge Károly réthei, Balahó Antal hodosi, Earkasdy Béla patasi, Varga József padányi rendes- és Borosa Kálmán jókai li. lelkészek, mint értekezleti tagok; továbbá Vályi Lajos esperes, Szabó Zsigmond deáki-i lelkész, Mocsy Benő egyházmegyei tanácsbiró, Vályi Miklós s. lelkész, Blikkel Pál földbirtokos, Markovits J. perbetei jegyző, Udvardi P. benke-patouyi és Sárközi J. réthei tani tők, mint vendégek. 1. Pethes Endre értekezleti elnök meleg szavakkal üdvözölte az egybegyiilt tagokat és vendégeket, különösen kiemelte azon megtiszteltetést, mely értekezletünket főt. Vályi Lajos esperes urnák megjelenésével érte. Majd az értekezletnek az elmaradt tagokra már régebben kimondott egy frtnyi birság határozatát aként módosíttat ja, hogy a magukat igazolókon egy — a nem igazolókon két forint birság hajtassák be. 2. Gyenge Károly felolvassa nagypénteki felálló énekét. Az értekezlet minden ilynemű munkálkodást örömmel vesz tudomásul. 3. Olvastatott a szatmári ev. ref. egyházmegyének „Testvén szózataf melyet az ev. ref. egyházak presbyteriurnáihoz intéz oly őzéiből, hogy emeljék fel tiltakozó szavukat a konventi törvényjavaslatnak azon pontja ellen, mely a kisebb egyházak 1 szavazatával szemben a nagyobb egyházaknak 12 szavazatig terjedő választási jogot akar adni, mindazon választási ügyekben, melyek « felsőbb egyházi hatóságok tagjainak s ezen hatóságok tisztviselőinek választására vonatkoznak f továbbá mely va kon vem ti tagokat « presbyteriamok mellőzesével az egyházkerületek által kívánja választat n
