Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-05-31 / 22. szám
341 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 342 Az értekezlet a „Testvéri szózatot“ egész terjedelmében magáévá teszi és felkéri az egyházmegyei Központi lelkészértekezlet utján az egyházmegyét is a hozzájárulásra. 4. Farkasdy Béla indítványára az értekezlet felkéri az egyházmegyét, hogy mivel minden egyház tetemes őszszeggel hozzájárul a főiskola fentartásához: eszközölje ki, hogy a főiskolai értesítők minden egyháznak megküldessenek. 5. Boross Kálmán felhívja az értekezlet figyelmét az épen betöltésre várakozó és egyházmegyénknek oly sok bajt okozó illavai fegyházi lelkészi állomásra; kéiá az értekezletet, hogy az egyházmegyén hasson oda, hogy a fegyházi lelkésznek az egyházmegyéhez, a lelkész özvegy és árvagyámoldához, valamint a minősítési' szabályzathoz való viszonya minden kétséget kizárólag állapíttassák meg. Az értekezlet az indítványt elfogadta és oda fog hatni, hogy az egyházmegye félremagyarázhatlan intézkedést hozzon, vagy esetleg az illavai fegyházi lelkészállomást az egyházmegyéből kikebelezze. 6. Boross K. kérdi, hogy mitévő legyen az 1821 1891-iki püspöki rendelettel szemben, ha más felekezethez tartozó olyan öngyilkos eltemetésére kérik fel, kitől illetékes lelkésze a tisztességes temetést megtagadta? Ha maga a keresztelés ténye az anyakönyvi kivonat átküldésével nem képez vallássérelmet, akkor az anyakönyvi kivonat áttételével a temetés ténye se lehet vallássérelem, különösen midőn tudjuk, hogy az öngyilkosoktól nem általában, hanem csak bizonyos esetekben vonja meg a róni. katli. egyház a tisztességes temetést. Ezen fontos ügyet a legközelebbi egyházkerületi közgyűlés lesz hivatott elintézni. 7. Boross K. kérdi, hogy törvénytelen ágyból született gyermeknek vallására lehet-e befolyással az utólagos törvényesités és azon tény, hogy az apa már a keresztelés alkalmával általa nemzetinek elismerte és ezt az anyakönyvbe vezettette? Nem, mert a keresztelés alkalmával mint törvénytelen, az anyja vallását tartozik követni.*) 8. Főtiszt. Vály i Lajos esperes, egyh. kerületi főjegyző nr felszólalására az értekezlet egyhangúlag fájdalmát fejezi ki az e. kér. közgyűlésnek az egyházmegyék százados jogait sértő olynémü intézkedései felett, milyen volt az egyházközségek segélyezésével fentartott tanítóképző intézetnek az egyházmegyék meghallgatása nélkül történt beszüntetése. Az értekezlet felkéri az egyházmegyei központi lelkészértekezletet. hogy hasson oda, hogy ezután az egyházközségeket oly közelről érdeklő intézkedések hozatalánál az egyházmegyék véleménye meghallgattassék. *) E pontnál alaposan tévedt a tisztelt értekezlet, mert az 1868: Lili. tÖrvényczikk 15. és 16. §-aí nyilván úgy rendelkeznek e tárgyban, hogy a házasság előtt született, de az egybekelés által törvényesített, vagy pedig a házasságon kívül született, de atyjuk által elismert gyermekek vallásos nevelés tekintetében a törvényesen született gyermekekkel egyenlő szaibály,alatt állanak. . Szerk. . 9. A felsőbb leányiskola javára kibocsátott gyűjtőivekre vonatkozólag felkéri az értekezlet az egyházmegyét, hogy a beküldési határidő halasztassék el a nyár végére, midőn a gyűjtés nagyobb sikerrel lesz eszközölhető. 10. A jövő értekezlet Győrmegyében, Tatáson lesz. IS K 0 LA D G Y. Adalékok főiskolánk népességi statist!kajához. Egy ilyen kollégium, mint ez a mi pápai főiskolánk nagy kulturmissiot teljesít. Hatása' a legkülönbözőbb irányokban érezhető. A sok közül csak megérintem, hogy p. tudós tanárai, a tudományok és a művészetek hivatott mivelői, s mint ilyenek korunk sivár materialismusával szemben az önzetlen, nemes idealizmus képviselői; hogy azon szerepnél fogva, amelyet a társadalomban betöltenek, előharezosai minden, az igaznak, szépnek, jónak kiküzdésére irányzott törekvéseknek. De sem erről, sem azon áldásos hatásáról nem szólok, hogy a hasonrangu intézetek között versenyt létesítvén, példányul szolgál egyben a követendőkre, másban a kérülendőkre. Csak legközvetlenebb hasznáról, t. i. arról a hatásról, amelyet növendékeire gyakorol. Egyéb tereken, mások közreműködésével megvalósított, bármely nagyszerű mű létesítése körüli érdemeit mérlegelni nem áll hatalmunkban, de a tanítás és nevelés terén kifejtett működését kifejezhetjük számokban is. Maradjunk ezúttal ezen a téren és lássunk egynéhány adatot főiskolánk legújabb történetéből. Egyik elsőrendű kérdés, amely itt figyelmünket felkelti az. hogy mely körre terjed ki kollégiumunk nevelő hatása. Főiskolánk ez idő szerint egy nyolcz osztályú gyuinasiumből és egy négy tanfolyami! theologia akadémiából áll. Ezelőtt 30 évvel, az önkény uralom megszűntével in integrum restituáltatván, az e. kerület 6 oszt. gymnasiufflot és egy három karú akadémiát állított fel, amelynek részei voltak a 3 évf. bölcsészeti, 2 évf. jogi s 3 évf. tlieol. facultás. 1864-ben a bölcsészeti Hl-ik tanfolyam ketté osztatott s a felette álló jogi s theologiai tanszakokhoz csatoltatott, amelyek ettől fogva 3, illetőleg 4 évfolyamaikká lettek. 1876-ban a jogakadémia is 4 évfolyamból álló teljes jogi s ál lám tudományi facultássá bővíttetett. Ugyanezen évben állíttatott fel az addig csirájában volt tanitóképezde első osztálya, mely felett a következő években a 2-dik és a 3-dik, 1885-ben a 4-dik nyittatott meg. . . 22*
