Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1891-05-10 / 19. szám

297 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 298 csáry Lajos, gr. Dégenfeld József, br. Bánfiy Dezső, Ker­­kapoly Károly, s a jegyzőkönyvek állandó vezetéséről is­meretes Tóth Sámuel, egyházunk közéletének müvében harczaiban egytől-egyig ismeretes jeleseink ünnepélyes alakjaival. Arczukon, hangjukon megismerszik a vallásos érzület, s hogy a hajó, melynek az élet tengerén tova­­szállitásában fáradoznak, a Genezáret taván lebeg s benne az Idvezitő és tanítványai pihennek. Amint Tisza Kálmán mint elnök, a zöld asztal mel­lett helyet foglalt, a bizottság azonnal in médiás rés kép­zelte magát, s az albizottságoknak a törvényjavaslatokra tett észrevételei és hozzátételeivel foglalkozott. A törvény 5 §-ban, az államhatalom segédkezésének igénybevételére nézve Tisza Kálmánnak egy igen alapos indítványa fogadtatott el. A 7. §-nál a közigazgatási hatóságokra vonatkozólag Kerkapoly Károly észrevételezése győzött. A 13, 14, 17. §-ban az albizottság javaslatai elfo­gadtattak. A 20, 21. §-oknál, az egyházközségi gyűlések felett hosszabb eszmecsere fejlődött ki; nehézkesnek s gyakor­latban kivihetetlennek mondotta a tiszántúli észrevétel, mellette szólalt fel Erdély és a dunántúl, szavazással lett elfogadva a nevezett szakasznak szerkezetszerinti meg­hagyása. A 28. §-nak 1. 7, 11,13 alpontjai az albizottság véle­ményezése szerint fogadtattak el, hasonlókép a 29 s 37. §-ok. 43. §. fejezetében az albizottság véleménye megha­gyatott, ugyanitt a b. elfogadva lett, m. n. pont bővíttetett. 53. §. f. 59. §. 61. §. 1. elfogadtattak. 69. §. Tiszántúl és Dunántúl zsinati képviselői­nek száma felemeltetett, nevezetesen Dunántúl küld a zsinatra 14 képviselőt. 74, 75, 77 §-ok az albizottság szerint lettek megál­lapítva. 89. §. i. pontjában az egyházunk jogaira vonatkozó többi országos törvényekre is hivatkozás fogadtatott el, az o. pont kimaradt. Ez volt az első napi ülés, vallásos komolyságu ta­nácskozásának eredménye. A nagybizottság második nap május 5-én tovább foly­tatta a törvényjavaslatok áttekintésével foglalkozó mun­kálatot; és az egyes egyháztagokról, egyházfiakról, egyházi gondnokokról, szegények és árvák gondnokáról, tanítókról, ének vezérekről, tanárokról, lelkészekről, egyházmegyei jegy­zőkről, egyházmegyei tanácsbirókról, egyházmegyei gondno­kokról, esperesekről, egyházkerületi jegyzőkről, egyházkerü­leti tanácsbirákról, egyházkerületi főgondnokokről, püspö­kökről s a felelősségről szóló 17 fejezet körülbelül az alább megemlítendő változtatásokkal lett megállapítva. 92. §-nál felvétetett, hogy az egyliázfiak eskü alatt szolgálnak. 93, 95, 98, 99. §-nál az albizottság javaslatai helye­seltelek. 101., 102. §-nál a szegények és árvák gondozásánál a lelkész közreműködése is felvétetett. 103. §. elfogad­tatott. 105. § az albizottság észrevételeivel lett megál­lapítva. 117. § elfogadtatott, valamint a 120, 121, 122. §. is, 122. §-ra nézve Debreczen indítványozza a jogászok­nak is legációba mehetését, ellene volt Pest, mellette volt Kolozsvár, „rendkívüli esetben“ győztes lett a mehet. A „hittanszaki“ tanulók helyett a „theologiai tudományt* lett elfogadva. 123.. 126., 137., 133., 135., 137. §§.-nál az albizottság véleménye érvényesült. 149. §. Dunántúlnak a reverenda visszaállítására nézve tett indítványa nem nyert többséget. Ellenezte Pest és Kolozsvár. Ellenben a törvény életbeléptetését hang­súlyozták. 153., 158., 159., 161., 162., 171., 172. §. az albizott­ság javaslataival lett elfogadva. 176. §. Megbővittetett azzal, hogy kerületi gyűlésen a főgondnok helyett nemcsak egyházmegyei gondnok, de kerületi tanácsbiró is ülhet az elnöki székben. 177. §-ban, a „rendes tanárok“ helyett ez lett beik­tatva: „theologiai tanárok“. A vita efelett magasra emel­kedett, Pest az albizottság véleménye mellett, szívós rész­véttel védte álláspontját, végre szavazás döntött. 178. Az albizottság véleménye érvényesült, tehát a, püspöknek rendes lelkész! hivatalt kell viselnie, hogy primus inter pares lehessen. A harmadik, vagy a bíróságokról szóló résznél ma­gas lendületű vita támadt a közigazgatási s fegyelmi bíróságok eltörlése felett. Kolozsváry Sándor mint referens, meggyőzőleg ajánlotta a két bíróság elkülönítését, s aján­lata szavazatok többségével győzelmet nyert. 184. §. Az egy vagy kettős elnökség el vagy el nem fogadása mellett felmerült elvi megbeszélések, ismét a mai tanácskozás kimagasló pontjai közé tartoznak. Gyö­nyörű hullámzása volt a meggyőződéseknek, az egyik vagy másik elv mellett, majdnem szónokilag elmondott beszéd, mig végre szavazás után győzött az egyes el­nökség. A bíróság szervezetéről, hatásköre és illetőségéről, eljárásáról szóló munkálata az albizottságnak több s ke­vesebb stiláris változtatásokkal helyben hagyatott s elfo­gadtatott. Ha Isten segít, folytatni fogjuk. ISKOLAÜGY. Ä nőnevelés kérdéséhez. (Vége.) Közoktatásügyünknek vezérférfiai újabb időben ke­resztül vitt reform munkáikkal halhatatlan, soha el nem évülő érdemeket szereztek, melyekért korunk művelődés történetének lapjain neveik arany betűkkel lesznek föl­jegy ez ve.

Next

/
Thumbnails
Contents