Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-04-19 / 16. szám
243 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 244 lene lefizetni, úgy hogy a hátralékban maradt összegről úgy a lelkészek, mint az özvegyek 4u|0-os kamatot tartoznának fizetni. A rendes lelkészek vagy lefizetnék a 100 frt tőket, vagy adóslevelet adnának róla s 10 éven keresztül törlesztenék 4%-os kamattal; az özvegyektől 10 éven keresztül osztalékaikból vonatnék le a 10—10 frtos törlesztési hányad, a fentmaradtnak 4°|0-os kamataival együtt. Ha pedig valamely özvegy 10 év leforgása előtt meghalna, akkor kiutalandó számára a segély mindaddig, mig vele törzsbefizetését le nem törleszti. Csakis ez, vagy valami ilyen más, törzsbefizetésre basirozott elv lehet az egyenlő mérték, az osztó igazságkövetelte helyes megoldás, mert meglevő alapszabályunk teljesen hátrafelé menő irányba terelte gyámoldánkat. 1883-ban — mondjunk kerek számot — 30 özvegy arra ébredt fel, hogy a kerületi gyámolda évenként ad nekik az élő lelkészek befizetéseiből 20 irtot. Aki most lesz özvegygyé, vagyis akinek férje már nyolcz éven keresztül fizette a gyámoldai 4 frt évi járulékot, jut neki ma 25 frt; aki még 40 évig él, tehát köteles fizetni a gyámoldát illető 4 frtot s akkor lesz neje özvegygyé, jut néki — az eddigi gyarapodást véve fel alapul — évi 50 frt. Hol van már itt az igazság? Aki semmit, vagy máig 32 frtot befizetett, egyforma osztalékban részesül, ha él— pedig 15—20 élni fog — 40 év múlva azokkal, kiknek térje 160—192 frtot befizetett, s a maiak úgy húzzák az évi 50 frt segélyt, mint azok, kiknek férjeik 40 éven keresztül folyvást befizetők voltak. Ez nem egyenlő igazság. Mert egy gyámintézet tagjainak kell, hogy egyenlő jogai és egyenlő kötelességei legyenek; holott a mostani alapszabály szerint a jogok ugyan egyenlők, de a kötelességek különbözők, a mi egy erkölcsi testületnek czélja nem lehet. Ha a kötelességet, a teherviselést egyenlővé nem tesszük, úgy nagy mulasztást követünk el és a késő megbánás átka fog nehezedni gyámoldánkra. A kötelességet pedig másként egyenlővé nem tehetjük, mint csak úgy, hogy egy meghatározott törzs, vagy alap befizetéssel kell minden rendes lelkésznek és minden részesülő özvegynek a gyámolda alaptőkéjéhez járulni, ha az osztalékban részesülni akar. Legyen ez az alap befizetés, mint emlitém, 100 írt a mostani 4 frt évi járuléknak 4°|0 számított tőkéje. A rendes lelkész! állomás száma kerületünkben 282. E szerint 282 rendes lelkész 10 éven keresztül befizetne 28,200 frtot, mint tőkét; 93 özvegy 9300 frt tőkét, együtt 37,500 írt tőkét. Ma van a gyámoldának 20.000 frt tőke pénze, mivel pedig a törzsbefizetés itt mind ilyen természetű, lenne egyszerre 57.500 frt tőkéje a gyámoldának. A jövedelem, ezen tőke 4“|0-val számitva, az első évben 2300 frt lenne, mi a Baldácsy alap évi 500 írtjával 2800 frtra emelkednék, mely az osztalékot képezné. Ma van 93 özvegy, egy özvegy lenne a gyámolda, tehát jutna egynek-egynek 29 frt 78 kr. már az első évben. Ez azonban sokkal nagyobb arányban növekednék felfelé, mint eddig növekedett, mert az özvegy, vagy kiskorú árva hátrahagyása nélkül elhalálozandó lelkészek törzsbefizetése mind az intézet javára esnék, valamint gyarapodik tőkéje az államsegélyből is évenként circa 500 írttal. Maga az a körülmény, hogy az eddig elért maximum 25 írtnál, a tőke 4°j0-os kamatozása mellett is magasabb összegen kezdené el az uj intézet működését, mint a régi, amellett szól, hogy ez a terv életrevalóbb, mint a mostani alapszabály. He tegyünk egy másforma számítást is. Átlag meghal kerületünkben évenként hat lelkész; tehát a most élők közül 10 év alatt 60 megy el az élők utján; igen, de helyettük 60 uj lelkész lép be és ezek maguk 6000 frt tőkét fizetnek be. Az államsegély eddigi évi 500 frt tőkésitése 10 év alatt 5000 frtra emelkedik, a gyámoldát illető évi egy özvegyi rész per 30 frt 300 írtra megy csupán tőkében, vagyis 10 év múlva lenne az intézetnek 57,500-j- 6000 -j- 5000 _p 300— 68.000 frt tőkéje, mely 4°|0-al 2752 frtot jövedelmezne, mely a Baldácsy alap évi 500 írtjával 3252 frtra emelkednék. És vegyük a legrosszabb esetet, ezt 100 özvegy között kell felosztani, akkor is 32 írt 52 kr jut egynek-egynek, vagyis 10 év alatt a tőkét csupán 4‘j0-al kamatoztatva, emelkednék egy özvegyi osztalék 4 frt 74 krral, holott ma, mikor a gyámoldai tőkék legnagyobb része 8, 7, 6°|0-on van, mégis csak 5 írttal emelkedett 8 év alatt egy osztalék. Ha pedig a számított 4"|0 helyett 5°|t)-os állampapírokba fektetnénk be a gyámolda alaptőkéjét, akkor egy özvegynek jutna 35 frt 90 kr., tehát a mostani segélynél 10 frt 90 krral több;tiz év múlva pedig 39 írt 40 kr., mely utolsó esetben az esedékes kamat szaporulatok számításba nem tétettek. Az eddigi alapszabály és a mostani kiosz
