Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-12-07 / 49. szám
785 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. De készületlenül se jelenjék meg a lelkész az imagyülésen. Szemeljen ki élőié egyes helyeket és azokról elmélkedjék. Szemeljen ki olyat, a mely ügyeimet gerjeszt, imára buzdít vagy hívei tevékenységét felébreszti. Kezdje el a kitűzött időben s ö maga röviden, lelkesülten beszéljen s azután csak vezetője legyen az imagyülésnek. Rövid imák, ha az énekekből egyes sorok vannak beleszőve, vagy olyan kifejezések, melyeket egyes egyháztagok használtak, igen lélekemelővé teszik ezt az estéli istentiszteletet. Egyes lelkészeknél ezen imagyülések dicsősége az egyházunk s a gyülekezet nagy része részt vesz benne. Másoknál pedig alig kelt fel valami érdeket s csak épen annyian jelennek meg, amennyien szükségesek, hogy megtartassák. A lelkésznek különös gondot kell fordítania a vasárnapi iskolára. Meg kell értetnie a gyülekezettel, hogy ez az iskola egy részét képezi köteles gondoskodásuknak és felügyelni tartoznak rá; hogy az nem valami mellékes dolog, — de egy része a vasárnapi istentiszteletnek. Ott, a hol az egyházak teljesen megalakultak, nem vagyok barátja az úgynevezett „egyesült iskoláknak“ vagyis minden specificus egyházi felügyelet nélkül való bibliai iskolának. Szórványokban, azaz olyan helyeken. Ind egy felekezet sem elég- erős arra nézve, hogy maga tartson fen ilyen iskolát, vagy ahol nincs szervezett egyház, ugyan jótékony hatásúak azok és pártolandók; de a hol mindegyik egyház szervezve van, az egyes egyházakhoz tartozó gyermekeket gondozza az illető egyház. Sok helyütt az iskola elválasztása az egyháztól valósággal káros. A gyermekek felelősség nélküli felügyelőkre vannak bízva s az iskola-igazgató igen gyakran ellenkezésbe helyezi magát a lelkészszel. Az ilyen mindig káros dolog. A nyáj bárányaira ügyelnie kell a lelkésznek és kötelességet mulaszt, ha az egyházi szabályok ellenére nem vigyáz gondosan az iskola érdekeire. Az igazgatót ne alantasának tekintse s ne igyekezzék az iskola kormányába befolyni; hanem az igazgató, a tanító és a lelkész legyenek mindenkor harmóniában s mint társakat tekintsék egymást. A lelkész felügyelete különösen a könyvek megválasztására irányuljon, azon könyvekére, melyek a tanítók és a gyermekek kezébe jutnak. Az igazgató és a tanítók az élet gondjaival terhelve ritkán fordíthatnak időt a sajtó alól kikerült munkák tüzetes megvizsgálására. A kiadóknak sokféle könyveik vannak s azokat óhajtják is eladni. Egymással többféle munkákat kicserélnek, igy nagy választékkal rendelkeznek. S őket inkább a financiális oldala érdekli a dolognak, nem is igen ismerik a kiadott munkák szellemét, irányát. A nélkül, hogy ártani akarnának, oly munkákat is ajánlanak, amelyeknek semmi helyük a vasárnapi iskolákban. Sok helyütt a könyvek választására bizottságot választanak. S ezek többnyire jó, komoly és kegyes emberek, de uem ismerik teljesen a vallásos irodalmat s olyan munkákat vesznek meg. melyeknek czimei jól hangzanak, melyek szépen nyomtatvák s a kiadók is ajánlják, mindenek felett pedig olcsók. Ily modon kétes értékű, helytelen irányn munkák, sőt olyan könyvek, melyek a keresztyénség-ellenes munkákat ma-786 gasztalják, vagy értéktelen költői müvek jutnak az iskolai könyvtárakba; és ezek inkább rontják, mint javítják az ízlést. A vasárnapi iskolákba bevitt könyveknek összhangzani kell az egyház tanaival, máskülönben az az iskola nemcsak kevés hasznú, sót határozottan káros az egyházra nézve. Napjainkban a szabad és skeptikus kiadványok nagy tömegét tekintve alig van a lelkészre nézve parancsolóbb kötelesség, minthogy az iskolai könyvtárba felveendő könyvek megválasztására felügyeljen, mert az ifjúság joggal úgy tekintheti a munkákat, mint a melyeket az egyház szentesített. Bármily nagy tehetségű és befolyású legyen is a lelkész, de munkáját egyedül nem végezheti el. () egy sereg vezére — s katonák nélkül nem győzhet. Szüksége van mások segélyére. A lelkésznek kötelessége tehát egyháza geniusát, szervezetét gondosan tanulmányozni és az ezekből kínálkozó segélyt felhasználni. A tisztviselőkkel — akár presbiterek, dékányok, bizalmi férfiak, sáfárok avagy elöljáróknak nevezzük azokat — mint tiszttársaival egyenként és összesen jó viszonyban legyen. S azokat talentumok szerint az egyház javára foglalkoztassa. Ugyszinte az egyház összes tagjait, öregeket és ifjakat, férfiakat és nőket is tevékenységre, keresztyéni munkásságra kell buzdítania. Ezt ne csupán azért tegye, hogy azok néki segítsenek, hanem mert az első sorban az egyház s azután saját javukra is válik. A valódi tanító maga is mindig tanul. Ismeretünk úgy lesz leghamarabb pontos, methodicus, ha mi azt másokkal közölni igyekezünk. Épen igy ha valaki jó cselekedetekben foglalatos egyúttal saját tökéletesedését, művelődését mozdítja elő. A különböző felekezetek szervezete különböző, de bármilyen legyen is az a szervezet, czélja az. hogy az egyes tagokat tökéletes keresztyénekké nevelje s a világra vonzólag hasson, és ez által saját dicsőségét munkálja. Vannak azonban az egyes egyházak életében egyes vonások, melyek mindegyikkel közösek. Ilyenek először is az összegyülekezések. melyeken mindenki megjelenhetik. Ezeket a lelkésznek egyrészről érdekessé és hasznossá kell tenni, másrészről pedig oda kell igyekeznie, hogy gyülekezetének egyes' tagjai a többiekkel azonosítsák magokat. Némelyeket ügyesen vallásos tárgyú beszélgetésbe vonhat, másokat pedig imádkozásra buzdíthat. Minden gyülekezetben vannak jő énekesek, ezek az istenitiszteleteknél nélkülözhetetlenek. Az imagyülésekre is a legjobb énekeseket hiyja el a lelkész. Mert ha erre nem ügyel, könnyen megtörténhetik, hogy nem lesz énekvezető. és ezáltal azon estének nem csak öröme és haszna kevesbíti, hanem a jelenlevők közöl is sokan nem jönnek el többé. S arra is ügyeljen, hogy a szoba jól ki van-e szellőztetve s a hömérséke elegendő-e. Ha a szoba roszszul van szellőztetve, vagy ha nagyon hideg avagy nagyon meleg; ha egy ablakfiók ki van törve; ha az ajtósarok nyikorog és ha a lámpák füstölögnek, a gyülekezet öröme megzavartatik s az összegytUekezés haszna kevesbíti. Ezekre s ilyesmikre felügyelhet a lelkész és segítői örömmel tesznek e tekintetben szolgálatokat. \ szellőztetés elvét ritkán fogják föl helyesen a dé-4'J*