Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-11-23 / 47. szám
749 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. ISKOLAÜCY. Esperesi körlevél. 802—1890. Azon valóban elszomorító tényekkel szemben, melyeket a statisztika mutat, hogy t. i. népiskolai ügyben még a róm. katholikusok is túl szárnyaltak bennünket, tovább hallgatni bűn lenne szeretett egyházunk életképességé és jó hírneve ellenében. Tény. hogy hazánkban 1000 tanköteles közül iskolázva van ágost. ev. 897, róm. katli. ss7o. ev. ref. 814. Tehát az épen semmi iskoláztatást nem nyert gyermekek száma az ev. reformátusoknál 62.800, vagyis a tankötelesek 18.6°/0-a. Lehet-e ezen adatokat elszomorodás nélkül olvasni? nem sir-e fel bennünk a lélek, hogy az államfentartó magyar faj ennyire hátra marad a cultura terén? lévén a reformátusok kevés kivétellel magyarok. Félő, hogy a jövő annak kezébe adja az uralmat itt. kit mi megszoktunk ufánuuuk látni. Azé a jövő. aki halad. Egyházmegyénkben sincs különben a dolog. Okt. 1-n megnyílt iskoláink egész novemberig. . hézagosok. Hiába intés, feddés, ijesztés, ..Utasítás", ..Rendtartás“, büntetés, iskoláink kellő időben be nem népesülnek és kora tavaszszal már ismét ürülnek. Hogy ez nem jól van s igy maradni nem szabad, érzi. tudja mindenki, leginkább a lelkészek és tanítók. De az ellen, hogy sok tanköteles iskolázatlan ne maradjon (jelenleg 308) és hogy Rendtartásunk szerint jövőre szept. elején kezdődő elemi iskolák nyitásakor a szégyenitő por ne foglalja el a tankötelesek helyét, tenni is kell valamit. Tenni lelkesen, férfiasán! Ne váljunk az államtól, hanem magunk tegyünk. Lám. még állami intézményekkel körül nem sánczolták népiskoláinkat. vol szept. idején is iskolánk (növendékek) sma, midőn népisk. orsz. törvén}' van. ma. tanfelügyelőt. 2 heti mulasztás kiadás, ijesztgetés, büntetés uralja a tért, ma még okt. elején sincs. S ez nagyon tanulságos helyzet s ez a kulcs a jövőhöz. Hajdan, nem vártunk segedelmet az államtól s mégis volt népes iskolánk, ma kéretlen is ad. s üres iskoláink vannak. Lehet, hogy részt követel e fonák helyzetből a magyar ember wtk nzvrt x m természete, lehet hogy részt kell adnunk a szegénységnek, még nagyobbat a tagosztálynak. mely a kisbirtokos gyermekét barom pásztorrá teszi, de a legnagyobb részt mégis oda kell felírnunk, hogy mindent az államtól várunk, és a régi jó példabeszédet épen ezért szegre akasztottuk s ez az: Segíts magadon, az Isten is segít. Hajdan lelkész, tanító, elöljáró nem úgy tettek ám. Hajdan lelkész, tanító, elöljáró mint az egyház veteményes kertjét őrizték az iskolát, ma is úgy kell, - hajdan a tanítók fő gondot fordítottak az Írásra, olvasásra, BzámvetéM-e. vallásra, ma is úgy kell. Krős hitem, hogy egyházmegyénk tanítói kara. ha megérteti a szülékkel az iskola hasznosságát, kellő időben megnépesül az. Hasznos lesz pedig az iskola, ha a gyermekek a lentiekben akkor is gyakoroltatnak, ha csak egy vagy két növendék jelent meg. Ezt hallván a többiek, fülsietnek, hisz ott hasznost 730 tanulnak. Hasznos lesz ez intézmény, ha a tanulók értelme is képeztetik. Kérem, és intem a tanítói kart: magyarázat nélkül soha ki ne hagyja a leczkét. Kérem a tanítói kart. álljon az ügy élére, erősen meg lehetnek arról győződve, hogy iskolaügyünk előmozdítása első s legnagyobb részben tőlök függ. De kérem a lelkészi kart is. hogy a templom után az iskolát vegye fel gondjai közé: Vasárnap d. u. templom után oktassa az iskolás sereget a vallásiakban s egyébkor is látogassa az iskolát többször mint a Rendtartás kívánja, és a tanítói karral egyetértve növeljék az Isten veteményes kertjét, az iskolát, meggondolván. hogy az Ur Jézus Krisztus is magához hívta a kisdedeket szeretettel. Kérem az elöljáróságot is. hogy az iskolákból hiányzó tankötelesek szüléit időnként, több Ízben is maga elé hivassa, meggyőzze az iskoláztatás hasznosságáról s előadja, hogy önként s ne kényszerből használják fel az iskolát. Mind hárman . . . együtt vihetik az ügyet előre. Hiszem is, hogy itt a főiskola tövében tanügyünk fel virágzik. Egyházlátogatáskor ki fog az iskolaügyre terjedni figyelmem s megnézem, ha történt e haladás. Szekeres Mihály CFperos. TÁRCZA. A pápai reform, egyház keletkezése. Különös, bogy Pápa és Debreczen rrfnrmáltalásúnak idejét könnyebben esett legjobb Íróink lelkének 10—11, illetőleg 5—ö évvel előbbi időre tenni. S 7. i 1 á d y A ro n. A pápai reform, egyház megalapításáról egykorú hiteles feljegyzéseink, amelyek annak idejét, körülményeit megvilágítanák, nincsenek; ami van, mind későbbi korból származik s nagyon kihívja, de meg nem igen állja a kritikát. Egyházi Íróink egy értelemmel állítják, bogy a város mindjárt a reformáczió hajnalán elhagyta az akkor pápásnak elnevezett egyházat és bevette Jézusnak emberi hozzáadásoktól megtisztított evangeliomát, — csak az évszámban mutatkozik nálok, amelyhez ez eseményt fűzik, némi csekély ingadozás. Legkorábbra teszi Pápai Páriz Ferencz, azt mondván: .Amely esztendőben reformáltatott Ujhely, ugyanazon világosságot ugyanazon esztendőben gyújtotta meg Pápa városában az Istennek ama nagy szolgája Bálint pap.“1) Ez pedig a História diplom. írója szerint is 1322- ben történt. Az egyház maga, jogait védelmezve, mindig azt hangsúlyozta, hogy ők 1526 óta szabadon gyakorolták ') Rudii» redivivum. Cibin. WKl. 31. 47*
