Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-11-02 / 44. szám
TUT DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 70S budapesti II. vizsgásoknál 3 jeles, 5 jó, 4 elégséges, 1 javítani tartozik; az I-nél 2 jeles, 1 jó, |4 elégséges. — Mindkét helyen igen szép, sőt örvendetes az eredmény. Fsak azt jegyezzük meg, mint jellemző tényt, hogy mi, egyes kerületek, még a lelkészképesitő vizsgálatoknál adandó osztályzatok elnevezésében sem tudunk egyöntetűen eljárni, pedig ez minden tekintetben szükséges lenne. Íme Debreczenben a ,.kitűnő“, Budapesten és Pápán a .jeles“ a legelső osztályjegy, a második fokon az egyik helyen ..jelest“, másik helyen „jót“ használunk. Sok zavarra adott és fog is ez adni alkalmat, különösen a minősítési eljárásoknál. A tiszántúli egyházkerület közgyűlésén, amint a napilapokból láttuk, legnagyobb vitát a biztosítási ügy keltett. hogy t. i. a Fonciernél vagy pedig a Magyar Francziánál biztositsa-e a kerület összes egyházi és iskolai épületeit. A szavazás a Fonder javára döntött. E gyűlésen a közfájdalomra folyton betegeskedő Révész Bálint püspök helyett id. Kiss Áron, mint legidősebb esperes vitte az egyházi elnöki tisztet Vállyi János főgondnok, mint világi elnök mellett. Jelen volt a közgyűlésen, mint a nagy-szalontai egyházmegye gondnoka, a mi kerületünk íőgondnoka Tisza Kálmán is. több Ízben élénk részt vévén a tanácskozásokban. Két uj debreczeni tanár, Sass Béla és Nagy Zsigmond ez alkalommal tették le a hivatalos esküt; Thót Ferencz bölcsészettanár pedig, 41 évi buzgó szolgálata után bejelentő lemondását s közelismerés mellett vonult nyugalomba. A dunamélléki egyházkerület közgyűlésén Szász Károly püspök és gr. Tisza Lajos fögondnok elnököltek. A iiagy gonddal készült s köztetszéssel fogadott püspöki jelentés megemlékezett a görögnyelvi törvényről, melynek végleges alkalmazására nézve bevárandónak tartja az egyet, convent intézkedését; az elkeresztelési kérdésről, melyre nézve akép nyilatkozik, hogy bár több tekintetben kifogást emelhetnénk a ministeri rendelet ellen, de óhajtjuk és kívánjuk annak fentartását az 1868 : Lili. törvényczikkel együtt, amelynek alapján áll. A jövő évben tartandó zsinatra nézve egész programmot adott a jelentés.' „Tulaj donképeni egyházalkotmányunk és szervezetünk nem sok igazítást fog kívánni, de annak egyes részei, jelesen a lelkészválasztási törvény, gyökeres átalakítást, talán uj elvi alapokra fektetést; az egyházi adózás és közalap rendszere szabályozást, az egyházi törvénykezési eljárás, mely a polgári törvénykezés chablonjai szerint nem mehet, egyszerűsítést kíván; iskolai szervezetünk az országos törvénynyel összhangba hozandó s törvénykönyvünkbe beigtatandő lesz. Az ágost. ev. testvéregyházzal az egyetértés és együttműködés intensivebbé teendő, annyival is inkább, mivel ugyanazon időben ők is zsinatot tartanak; gondoskodni kell szegény egyházainknak és lelkészeinknek az eddiginél sokkal nagyobb mérvű segélyezéséről és a naponkint szaporodó hitfelekezeti sérelmek orvoslásáról.“ A budapesti theologiai akadémiára vonatkozólag is nevezetes intézkedések tétettek. A rendes tanárok törzsíizetése (2200 fit) ötizbeni 150 írt ötödéves pótlékkal javíttatott; úgy hogy jelenleg a budapesti theol. akad. tanári fizetés minimuma 2200 frt, maximuma pedig ^25 évi szolgálat után) 2950 frt! A legőszintébben gratulálunk úgy budapesti tanártársainknak, mint különösen a theol. választmány és közgyűlés férfiúinak, kik fényes példát adtak arra nézve, miképen kell a lelkészképzés nagy fontosságú teendőjével foglalkozó tanerők tisztességes javadalmazásáról gondoskodni. Jövőie a budapesti theol. akadémián — tekintettel főkép a missióra — a német és délszláv nyelvek is előadatnak; három végzett papnövendék pedig angol és holland egyetemekre küldetik ki. A theol. akadémia vagyonát képező pesti első hazai takarékpénztári részvények esetleges eladására s igy földbirtok vásárlására vonatkozó javaslatának végrehajtására, ámbár azt a közgyűlés 36 szóval 1 ellen elfogadta, mivel ellenkező szavazat is volt, az elnökség nem vállalkozott. Végre megemlítjük még, hogy úgy a kerületi, mint a főiskolai pénztárnokok lemondása folytán egy bizottság küldetett ki, hogy készítsen javaslatot a két pénztár eiji/esütésére vonatkozólag. A testvéregyházkerület ezen ténye frappáns czáfolat azon aggályokkal szemben, melyeket kerületünk hasonló intézkedése ellen igen sokan tápláltak és talán még máig is táplálnak. A fügefa megátkozása. (Vége.) De, ezt fogja talán valaki mondani, mit segített mindez a mi történetünk megvilágositásán ? Mert ha tény, hogy Jézus ápril első napjain vonult be Jéruzsálembe, a korai fügék meg csak júniusban érhettek meg: akkor mégis nem csillapíthatta az Ur éhségét azzal. Itt azonban ismét segítségünkre jön a palesztinaiak szokásainak megfigyelése. Ezek nevezetesen feltűnő előszeretettel viseltetnek az éretlen gyümölcsök iránt. Nemcsak a mandulát, a körtét, a kajszibaraczkot és szilvát stb. eszik legnagyobb részt éretlen állapotban, hanem még a savanyu, félig kifejlett szőlőt is oly örömest eszi apraja-nagyja, hogy sokan ezt többre becsülik az édes. érett szőlőnél. Leginkább szokás ez a korai fügénél. Nekem ugyan nincs nagy gusztusom az éretlen korai fügékhez. De nemcsak itt, hanem épen Jézus ifjúkori hazájában. Názárethben is láthattuk a piaczon sétálásközben, hogy egy font éretlen fügét egyharmadrészszel drágábban adtak el, mint az érettet. Ezeket kemény állapotban sóval eszik és különösen Ízletes falatnak tekintik. Kétségbevonhatatlan jogának tekinti minden ember, különösen a gyermekvilág, a korai fügét éretlen állapotban bármely fáról levenni és azonnal megenni. Annyival inkább megengedhetőnek tartják ezt, mert hisz a korai fügék csak kis részben érnek meg és sokkal könynyebben lehullanak, mint a nyári fügék, melyeket elvinni
