Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-11-02 / 44. szám
709 általánosan lopásnak tekintik és a melyek miatt nyáron mindenki kiköltözik, hogy fügefája alatt lakjék, nemcsak hogy kellemes, szellös nyári lakásba szálljon, hanem főként azéit. hogy a gyümölcsöt őrizze. (Péld. XXVII. IS.) Alkalmasint igy volt ez Jézus idejében is. mert ő is oly fa gyümölcsét akarja habozás nélkül leszakítani, mely nem az övé. Aprilban ma is láthatni néha levélgazdag fügefát gyümölcsök nélkül. Az első benyomás mindig az. hogy az ember megboszankodik a rest fára. mely rakva van szép levelekkel s csak egyetlen egy gyümölcs sincs rajta, mig más sokkal kisebb fák meg vannak rakva gyümölcscsel. Augusztusban azonban, a fügeérés tulajdonképeni idején, még solfse tapasztaltam, hogy szép fának semmi gyümölcse ne lett volna. A fügefa általában oly rendkívül termékeny, hogy aki azt tudja, el nem hinné, ha valaki neki terméketlen fügefáról beszélne, mig a korai fügék idején minden esetre előfordulhat az. Képzeljük bele magunkat most az Úr helyzetébe. Bethauiából jön .Jeruzsálembe és útközben megéhezik. íme. Bethfage vidékén nagy mennyiségű jól ápolt fügefa; közeledik egyhez, mely kiváló levélgazdagsága által szeméin' ötlött (mert akkor már minden fügefának volt levele) hogy gyümölcséből egyék, melynek — a levéldisz után Ítélve, — igen kifejlettnek kellett lennie. Az általános nemzeti szokás szerint Jézus is éretlenül ette a fügét. De ime. egyetlen gyümölcs sincs a fán. Ezt az l'r hallatlannak találja és megátkozza a fát. ,.Mert még nem volt ideje a fügeérésnek" teszi hozzá Márk. a ki úgy látszik, előre föl teszi olvasóiról, hogy azok a fügefa természetével ismerősek. Ezzel akarja okát adni. miként volt az lehetséges. hogy az l'r fügét nem talált. Fügeéréskor ez teljességgel képzelhetetlen; csak azon kívül, tehát a korai fi'ojék idején fordulhatott ilyen elő. Mire gondolt hát Jézus a fügefa megátkozásakorV Természetesen nem lehetett szándéka a fát megbüntetni, amelynek nem volt akarata s igy felelősségre sem volt vonható terméketlenségéért. Nekünk, hogy Jézus gondolatát kitaláljuk, az ö gondolatvilágába kell helyezkednünk, melv azon napokban őt oly erősen elfoglalta. Jézus az ó földi pályájának bevégződése előtt állt. Izraelhez jött, de semmi gvünudcsöt se talált. Kevés napokkal előbb mondott volt tanítványainak egy példázatot azon fügefáról, melyet ura minden évben meglátogatott, de gyümölcsöt soh’se talált rajta. Egy napon ismét megállóit az l'r a fa előtt és ismét nem talált rajta semmi gyümölcsöt. Vágd ki. monda a fa ura kertészének, miért teszi a földet is hasznavehetetlenné. Luk. XI11. 0. De a kertész könyörgött a fáért, hogy még csak egy évet engedjen neki az ur. ha akkor is terméketlen marad: ki kell vágni. Hogy ez a fügefa Izraelt jelentette, azt jól tudták a tanítványok a próféták Írásaiból. Itt. kevés napokkal később, megáll az l’r egy fügefa előtt es korai fügéket keres. Már az ó-testamentoinban többször hasoulittatott Izrael a korai fügéhez. Hoseás mondja: (IX. 10.) »Mint a fügefának első gyümölcsét, oly kedvesen fogadtam atyáitokat a pusztában." Az «déle idézetek ép oly használatosak valának a zsidókuál. mint a keresztényeknél az uj-testamentombol. vagv a művelt németnél a tíötheből és Schiller!»««! vett 710 idézetek. Mert mi volt Izrael? Fa. fügésvölgybe plántáivá, a hol rá. mint a fügefára Bethfageban. kiválóan kedvező talajon, kiváló gond és ápolás fordittatott. Isten plántálta; törvényét, prófétáit, látható kegyelmes vezérlését juttatta osztályrészül minden népek felett. Az idő, melyben minden népnek be kellett legyen oltatnia Izrael fájába, a Szentiéleknek minden testre kitöltetése után jött csak el. Az l'r tehát méltán várhatott korai gyümölcsöt Izraeltől, még mielőtt eljött volna az általános aratás ideje a népek világában. Hisz nem tökéletesen érett fügéket kívánt az l'r. mert annak ideje még Izraelre nézve se jött el. De várhatott olyan gyümölcsöket, melyek az Isten országa azon időszakában megfelelő érettségben voltak. Mikor ezen korai gyümölcsök közel voltak a megéréshez, csak akkor kellett az általános gyümölcstermés idejének kezdődni. Azonban Istennek ama kegyelmes terve Izraelnek biintetésreméltó vétsége által meghiúsult. Mert Izraelnek, a rest fának voltak ugyan szép levelei, de semmi gyümölcse nem volt; amiért ezen fügefában az átkoztatott meg jelképesen. Máté ev. ugyanazon XXL részében igy szól az l'r: „Aunakokáért mondom nektek, hogy elvétetik tőletek az Istennek országa és adatik a pogány népnek, hogy annak gyümölcsét teremje.“ F szomorú gondolatok rendkívül élénk mozgásba hozták ama napokban dézus szivét. Lélekben már látta Jéruzsálem füstölő omladékáit, a szekérvárakat a város kőfalai körül, az ezer aggodalmat és szükséget, melyek a városra jönnek. Ezen gondolatok, melyek őt halálra meneteléig üldözték, jutnak kifejezésre a fügefáról való példázatban, a fának ezen megátkozásában, Jéruzsálem fölötti könyeiben, annak elpusztulása fölötti szavaiban, Jéruzsálem leányaihoz intézett feleletében. Ezért ömlenek el e gondolatok akartlanul is szavain és cselekedetein még a látszólag jelentéktelen alkalmakkor is, mint itt. mikor útközben megéhezve, gyümölcsöt keres egy fügefán és nem talál. Ekkor fájdalmasan azon öntudatra jutott: Ah, ez a te egész életed munkásságának képe Izraelben! De most már vége! A terméketlen fának innen tova el kell száradni.... Es miként Izraelnek régi prófétái az ő komoly intéseiket gyakorta nemcsak hasonlatok, hanem jelképes cselek vények által igyekeztek különösen hatályosakká tenni: úgy a távozó l'r is ezen szimbolikus cselek vény által oltotta be mélyen tanítványainak szivébe ama fontos igazságot. Látjuk az evangyéliomból. hogy a tanítványokra nemcsak az az egyik tanulság gyakorolt mély benyomást, miszerint Izraelnek el kell veszni, hanem kivált ama másik, hogy az í rnak van hatalma s neki csak egy szavába kerül, hogy átkát végrehajtsa. így az elbeszélés minden vonásának világos értelme van. Nem szükség többé erőszakhoz folyamodva azt mondanunk: „Az í rnak van hatalma megátkozni annyi fügefát, amennyit akar, ha tanítványai számára valami tanulságot csatolhat hozzá“: hisz az egész, csaknem prófétai történet vonásról-vouásra tele van mély jelentőséggel és azon gondolatokkal, melyek azon napokban Jézus szivét foglalkoztatták és Izrael egész történetének megértéséhez kulcsot ád. (Schneller bethlehcmi pap ..Kennst du das Land?“ ez. műve után.) ( sürgő. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. Kis József.
