Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-20 / 16. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

254

253

A Szőllősi Antal nemes ajánlata folytán kitűzött két igen érdekes kérdésen kívül még más két nagyobb pályatételt is hirdet a Társaság, nevezetesen az 1791. évi budai és pesti zsinatok jövő évben bekövetkezendő százados évfordulója és az ez évben valószínűleg tartandó két testvér zsinat alkalmából megiratja a budai és pesti zsinatok történetét. A pályázati feltételek a következők:

Adassék elő az /?Ül. budai hetéé1 hitvallású zsinat története, a Jobb szereplő egyéneknek s azon kor politikai és egyházi viszonyainak jellemzésével és a zsinat alkotásainak méltatásával. Hasonló kérdés van kitűzve a pesti ág. ev. zsinatra nézve is. Mindkét mű jutalma 25 = huszonöt es. és kir. arany; ezenkívül a nyertes mű. mint monográfia kiadatván, a szokásos tiszteletdijban (ivenkint 30 fit) részesül. Beadási határidő 1891. május hó 1.

A folyó ügyeknek ekép történt elintézése után Kenessey Béla olvasta fel titkári jelentését, melyben a társulat múltját s jövőjét illető szép gondolatok az odaadó szív melegségével és a tettrékész akarat határozottságával voltak előadva. Nem akarjuk e szép jelentés becsét kivonatos közlés által csorbítani, nem sokára meg fog az jelenni egész terjedelmében, a ’társaság folyóiratában. S ha talán némelyek egyik vagy másik ponton nem voltak és nem lennének teljesen egyező véleményben a titkári jelentés szavaival, bizonyára nem feledték és nem feledik el. hogy a lényegnek a külalakban a subjectivitás szükségképen sajátlagos egyéni színezetet ad; viszont azon igazságot sem fogja senki figyelmen kívül hagyni, hogy a legjobb aczélnak is mulhatlanul szüksége van a köszörűkőre, hogy teljes fényében és erejében végezhesse a jó munkát, mely reá bízatott.

A titkári jelentés után következtek a választások. A Társaság titkárául (mely állással most a pénztárnokság is összeköttetett) az ideiglenes minőségben eddig is teljes sikerrel és elismeréssel működött Kenessey Béla ‘választatott meg. A társaság körében eltöltött rövid múltja biztos garantiát nyújt a jövőre nézve, mely hogy hosszú és mindkét részre nézve boldog legyen, szivünkből kívánjuk! Választmányi tagokul pedig — a megüresedett helyekredr. hiss .hon és Zsilinszky Mihály választattak meg. A jövő évben a vidéki választmányi tagok száma tÍzzel szaporittatni fog; amennyiben az e tárgyban beadott indítványt a választmány és a közgyűlés egyhangúlag elfogadta s csak a fensőbb jóváhagyás kell. hogy tényleg is életbe lépjen e mindenesetre czélszerü intézkedés.

A 'társaság jövő évi közgyűlése, amennyiben az elnökséghez kellő időben meghívás fog intéztetni. vidéken lesz megtartva.

Es ezzel bezárhatnám tudósításomat, ha meg nem kellene még említenem, hogy az előző napon (ápr. 13.) tartott választmányi ülés a hozzáutalt ügyeket elvégezte és a közgyűlési tárgyakat kellőleg előkészítette. Végül nem mulaszthatom el annak kiemelését sem. hogy mint a múlt években, úgy a jelen alkalommal is. rendkívüli felemelő hatása volt, nagy lelki örömmel és haszonnal járt és igen sok félreértést eloszlatott hazánk protestáns fértiainak. s köztük épen a különböző theologian akadémiák tanárainak testvén ériilközése. a kölcsönös megismerkedés és közvetlen eszmecserék által. '

Mindezeknek élénk és kedves hatása alatt ezzel fejezem be hamarosan Írott tudósításomat: „A viszontlátásra Gönczön, a Károlyi emlékünnepélyen !u

Révész Kálmán.

EGYHÁZI ELET.

Egyetemes konvent.

Református egyházunk egyetemes konvetje, f. hó 15- dikén délelőtt kezdte meg tanácskozásait a Lónyai-utczaí református gymnasium dísztermében. A konvent tagjai: Dunamelléki kerület: Szász Károly püspök, Baksai Sándor, Kovács Albert, Sziládi Áron, gróf Tisza Lajos főgondnok, Kerkápoly Károly, Szilágyi Dezső, Ballagi Mór. Dunántúli kerület: Pap Gábor püspök, (’sonka Ferencz, A ályi Lajos, Tisza Kálmán főgondnok, Beöthy Zsigmond, Molnár Béla. Tiszáninneni kerület: Kun Bertalan püspök, Fejes István. Mitrovics Gyula, id. báró Vay Miklós főgondnok, Mocsáry Lajos, Liikő Géza. Erdélyi kerület: Szász Domokos püspök, Kovács Ödön. Nagy László, Szász Gerő. br. Bánffy Dezső főgondnok, Kolozsvári Sándor, Szász Béla, Parádi Kálmán. Tiszántúli kerület: Kiss Áron püspökhelyettes. Szabó János, Szél Kálmán. Szeremlei József. Tóth Sámuel, A'ályi János főgondnok, gróf Degenfeld József. György Endre, gróf Ráday Gedeon és Tisza István.

Az első ülés meglehetősen rövid volt, mert a tárgysorozat főbb pontjai bizottságilag nincsenek még letárgyalva és ezért a tulajdonképeni érdemleges tárgyalásokat csütörtökre kellett halasztani.

Kun Bertalan püspöknek a tőle megszokott bensőséggel előadott buzgó imája után a gyűlést egyházunk Nesztora, közügyeinknek 65 év óta lelkes bajnoka, báró Yay Miklós nyitotta meg lelkes éljenzés által több ízben megszakított rövid beszéddel. Ebben — utalván a múltak eseményeire — részvéttel emlékezett meg Makay Dánielnek, továbbá Uzékus és Geduly ág. ev. püspököknek haláláról: sajnálattal jelentette be a gyűlésre el nem jöhettek névsorát, a kik elmaradásukat kimentették; — felsorolta végül azon nevezetesebb ügyeket, a melyekben a gyűlésnek határoznia keilend.

Majd oda fordult az ez alatt érkezett s lelkes óváczióval fogadott Tisza Kálmán dunántúli kér. főgondnokhoz és üdvözölvén őt. kifejezést adott azon reményének, hogy miután visszavonult azon munkakörből, a méh egy időre egyházunk közügyeinek intézésétől elvonta, ezentúl gyakrabban fogjuk egyházi gyűléseinken tisztelhetni.

Tóth Sámuel jegyző referált a következő miniszteri leiratokról.

Az államsegély, amely a közelebbi években csak levonással volt kiutalható, az állam pénzügyeinek Tisza, Kálmán miniszterelnöksége alatt történt rendezése folytán minden levonás nélkül lesz a költségvetésbe felvehető.

A nazarénnsok által előidézett rendzavarások esetről