Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-20 / 16. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 255 esetre bejelentendők s a törvény értelmében fognak bun­te ttetni. A Horvát-Slavonországban még ki nem hirdetett or­szágos törvények kihirdetésére és a fiumei ref. egyház ügyének rendezésére nézve a tárgyalások folyamatban yannak. A greifswaldi, haliéi, jénai egyetemeken tanuló ma­gyarok részére tett alapítványokról beérkezett jelentések pótlólag közöltéinek. A székesfehérvári ref. egyháznak azon panasza, hogy a várostól nem részesül oly mérvű gyámolitásban, ami­lyent a róm. kath. egyháznak adott segély arányában joggalmegvárliat, a polgármester jelentése szerint megszűnt. Az 1889—90. tanévre a következő gymnasiumoknak adatik segély: Szászváros kap 5 ezer, Csurgó 4 ezer, Mis­­kolcz 3 ezer 500 frt rendkívüli segélyt addig is, mig az egyezség segélyezésükre nézve megköttetik, Zilali kap 11 ezer. Sepsi-Szt.-György 6 ezer 800 frt állandó, illetőleg amaz 8150 frt, ez 5050 frt rendkívüli segélyt. Egyszersminden­­korra kap Budapest 10 ezer, Szászváros 4 ezer, Zilali 5 ezer, Pápa 5 ezer. Miskolcz 5 ezer, Csurgó 0 ezer frt, a mely tanszerek, bútorok beszerzésére s építkezésre for­dítható. de alumnium vagy internatus építésére vagy be­rendezésére nem. Mindezen leiratok tudomásul vétetnek. Székesfehér­vár sérelmi ügyében azonban határozat nem hozatott, mi­vel Pap Gábor püspök jelentése szerint az egyház pana­szát — a polgármester által említett adományoztatása kétségen kiviil igen csekély és nem állandó, hanem ön­­kénytes ajándék természetű lévén — vissza nem vonta. Jelentette továbbá, hogy a kerületek a tanügyi bi­zottság tagjait megválasztották. A dunántúli egyházkerü­letben, mivel csak két rendes tagot választott, holott hár­mat van jogosítva választani, még egy rendes tag lesz választandó. Olvastatott végül a tiszáninneni e. kerületnek, min­den kerület által elfogadott indítványa, hogy a jövő 1891. évben, az 1791. zsinat 100-ados évfordulóján, amikorra az ág. evangélikusok is zsinatot terveznek, a debreczeni zsinat rendelkezése szerint is, zsinat tartassék. Az indítvány el­fogadtatván, bizottság küldetett ki, amely a zsinat előké­szítésére szükséges eljárásról a legközelebbi konvent elé véleményt terjeszt. Ezzel az első ülés véget ért. A következő nap a bi­zottságok munkálkodásának lett fenntartva, a konventi tárgyalásokat pedig csak csütörtökön, 17-én délelőtt foly­tatták. Az e napon tartott ülésnek két fő tárgya volt, neve­zetesen a jövő évi zsinatra szükséges előkészületek meg­jelölése és egy 24 tagú előkészítő bizottság megválasztása, továbbá gr. Csáky miniszternek — lapunk mai számának hivatalos rovatában közölt — rendelete, melyet a konvent tudomásul vett, felkérte azonban a minisztert, hogy a már eddig illetéktelenül elkeresztelt gyermekek anyakönyvi adatainak az illetékes lelkészi hivatalokhoz való kötelező áttétele tárgyában egy pótrendeletet bocsásson ki. Mindezekről és a további tárgyalásokról jövő szá­munkban fogunk részletes tudósítást adhatni. iüP • 256 VEGYES KÖZLEMÉNYEK. Az egyetemes énekiigyi bizottság f. hó 12-én tartá meg ülését Budapesten Fejes István elnök­lete alatt. Jelen voltak: Baksai Sándor, Balogh Ferencz Begedi Lajos, Csonka Ferencz, id. Kiss Áron, Lévai Jó­zsef, Nagy József, Radácsi György, Somogyi Antal, Szász Béla, Szász Domokos, Szász Károly, Sziládi Amn. Jegy­zőül Radácsi György választatott meg. A bizottság elis­mervén a revisió szükségességét, kimondá, hogy a dalla­mokban reformot nem kíván s épen ezért uj dallamot csak uj szöveggel fogad el s megfordítva. A kerületek megbi­­zattak, hogy a náluk leghasználtabb dallamok sorozatát állítsák össze. Az átdolgozás nem az eddigi módon, de megbízás utján lesz foganatosítandó, természetesen önként vállalkozók is szívesen fogadtatnak. A zsoltár revisiónál nem a héber, de a magyar szöveg veendő figyelembe. Az újonnan bejött munkákat először az illető kerületi bizott­ság, azután egy hetes bizottság vizsgálja át; mig a már régebben benyújtott 3 füzet felett Fejes, Lévai és Radá­csi mondanak véleményt. A külön álló temetési énektár ezután is fentartandó. Az egyetemes énekügyi bizottság költségeit a kerületek fizetendik a meglevő arányos kulcs szerint. — Válasz. Zoványi Jenő úrtól a következő soro­kat vettük: Szerkesztő urnák azon észrevételére, melyet első czikkemre tett volt és azon kérdésére, melyet vála­szom utolsó pontjával kapcsolatban intézett hozzám, azzal a tárgyilagossággal válaszolok, melyre egyfelől személye iránt érzett őszinte rokonszenvem, másfelől a pápai főis­kola múltja és jelene iránti tiszteletem indít. Múltkori megjegyzése félreértésből eredt, amit bizonyít az, hogy szerinte az általam említett két tanár tárgyainak felsoro­lásakor nem kellett volna elhallgatnom azt sem, hogy az exegetika tanára miket tanít. Én annál a pontnál nem az egyes tanárokra rótt tudományok sokasága ellen tettem kifogást, hanem azoknak az illetők kezében minden szak­­szerűség nélkül való csoportosítása ellen. Az exegetika tanárára is sok teher háramlik, de ő csak egyfaju, egy­mással leginkább érintkező tárgyakkal foglalkozván, köny­­nyebben elbírhatja azt, mint ama másik két tanár, kik összevissza mindenféle tudományt adnak elő. Megtisztelő ugyan reám nézve, hogy ön, tisztelt szerkesztő ur! taná­csot kér tőlem ennek megváltoztatása módjára nézve, de teljesen megfelelő javaslattal úgysem állhatok elő, miután én nem is követeltem önöktől, hogy teljesen megszüntes­sék azt az állapotot, mely engem az ön által idézett kifo­gasra kényszeritett, hanem csak azt óhajtottam, hogy „legalább némileg“ segítsenek rajta. Meg is tehetnék. Sárospatakon még ezelőtt három évvel is csupán négy theologiai tanár volt. Mondhatom, aránytalanul jobban voltak beosztva köztök a tantárgyak, mint önöknél. Gon­dolkozzanak e felöl Pápán is, most is azt mondom: leg­alább némileg segíthetnének az általam jelzett viszás­­ságon. Kérdésére, mely szerint tévedésből-e vagy szándé­kosan hagytam-e ki a pápai theologiai akadémiát a pa­taki, debreczeni és budapesti - mellől, amikor szembeállí­tottam őket az enyedivel, feleletem röviden ez: .szándé-

Next

/
Thumbnails
Contents