Új Dunántúli Napló, 2004. december (15. évfolyam, 328-356. szám)

2004-12-30 / 355. szám

2004. DECEMBER 30., CSÜTÖRTÖK - DUNÁNTÚLI NAPLÓ 13 MARÁZA BEMBTATKOZIK Kilátástalan a szennyvízberuházás A megyében elsők között készült fa Játszótér a faluban, amit a gyerekek télen Is szívesen látogatnak A település elöljárói a fejleszté­sek, beruházások sorrendbe állí­tásánál mindenkor azt tartják szem előtt, hogy Maráza mindin­kább üdülőfalu jelleget öltsön. E törekvésüknek viszont komoly gátja, hogy másfél évtizede bár­milyen megoldást találnak a szennyvízelvezetésre, egyik vál­tozatot sem érdemesíti támoga­tásra a kormányzat.- A Dunántúli-dombság velünk azonos völgyébe zárt további három zsáktele­püléssel, Kisnyáráddal, Erdősmárokkal és Liptóddal közösen is pályáztunk már szennyvízhálózat kialakítására, de ké­szítettünk külön gyökérzónás rendsze­rű tisztítóra tervezetet, csak éppen se­melyik változathoz sem kapunk közpon­ti forrást. Az indok igen figyelemre mél­tó: „Vízadó bázist érint a beruházásunk”. Ez ugye fölöttébb érdekes, hiszen mi is tudjuk, hogy értékes ivóvízbázis „tetejé­re” telepedtek egykor az elődeink, na de nem pont ezért kellene mielőbb, még­hozzá kormányzati segítséggel a jelenle­gi környezetszennyezést megoldani, a házanként kialakított szikkasztókat fel­számolni - kérdezi Schenk János, Mará­za polgármestere, majd hozzáfűzi: - Másfél évtizede kész tervek állnak ren­delkezésünkre e feladathoz, aztán a pá­lyázati kiírások eleinte a kétezer lakos­nál nagyobb településeket versenyeztet­te, utóbb nem volt ez kitétel, de most me­gint ilyen lélekszámhoz kötik a pénz odaítélését. Vagyis, az olyan falvak, mint mi, ahol 223 ember él, mintha nem is lé­tezne ebben az országban. A joggal zsörtölődő polgármester azért több olyan elkészült beruházást is említ, ami egyértelműen a falu fejlődését szolgálta: a községházát fokozatosan fa­luház jellegűvé alakítják át, például innen idén kiköltöz­tették az orvosi rendelőt, s an­nak a helyén internetszobát alakítottak ki két számítógép­pel. A házior­vos és a védőnő számára a köz­ség központjá­ban álló, a ko­rábbi ifjúsági klub épületéből egészségházat hoznak létre, s itt kap helyet majd a né­met önkormányzat Is. A fiataloknak a fa­lu szélén egy ingatlant vásárolt egy éve az önkormányzat, ahol a hangos bulik senkit sem zavarnak. A legnagyobb költ­ségű munkájuk pedig idén egy beton támfal építése volt. Hatmilliót, az eredetileg szá­mítottnál is töb­bet költöttek er­re, de nem ha- laszthatták to­vább e beruhá­zást, mert víz- és gázközmű­vet veszélyezte­tett az úttesttel együtt megin­dult partfal. A többlet kiadás pedig abból adódott, hogy menet közben derült ki, két pincelyukat is tömedékelni kellett. Idén a járdaépítéseket, belterületi út­javításokat is elkezdték, 2005-ben ezek folytatását tervezik, illetve a támfal kör­nyékén a csapadékvíz elvezetését sze­retnék megoldani. A fiatalok épületé­ben korszerűsítést, vizesblokk kialakí­tását ütemezik, s abban re­ménykednek, hogy a katoli­kus templom nyílászárói­nak, tetőzetének cseréjéhez, illetve a teljes műemlék épület, a falu ékessége fel­újításához a püspökséggel közösen hozzáfoghatnak. A közterületeken, és a temető­ben parkosítanak, a sírkert­nél egy parkolót is szeretné­nek kialakítani, továbbá az egészségháznál idén meg­kezdett korszerűsítést gon­dolják folytatni.- A költségvetési koncep­ciónk lehet ugyan remény­keltő, de a végső számadatok ismerete nélkül e pillanatban még a feladatok sorrendjét nincs módja meghatározni a képviselő-testületnek - hangsúlyozta Schenk János, mintegy érzékeltetve, hogy egy dolog az elöljárók szándéka, aminek majd természetesen a rendel­kezésre álló pénzkeret ad megvalósít­ható alapot. Építkező külföldiek Maráza 98 lakóingatlana közül huszonhárom né­met állampolgár tulajdona. A külföldiek megked­velte csendes, szép környezetbe települt faluban öten új házat is építettek maguknak, és több család az év nagyobb részét tölti itt. A település lélekszáma amúgy stagnáló, az önkormányzat biztosította in­gyen telken az elmúlt három év alatt két helyi fiatal is önálló hajlékot épített. Maráza lélekszáma stag­náló, a munkaképes korú lakosság pedig Pécsre, il­letve Geresdlakra jár dolgozni, a munkavállaláshoz pedig megfelelő' autóbuszjáratot biztosít a Pannon Volán Rt. Helyben se óvoda, se iskola nincs, a gye­rekeket a geresdlaki intézmények fogadják be. A községházát fokozatosan faluházzá alakítják át Hosszűhgtány C^~-Íí Y WcsvÄrad Vasas /' OSomogy HM- jT\ >>LDvás^ény' 'Nagypall Martonfa Kötesd Pereked - Szilágy ­Romonya ■ Nagykozár. "f _ Ef*sétet MARÁZA Kátoly : Snitt * A falu elöljárói Polgármester: Schenk János. Alpolgármester: Hoffmann Já­nos. A képviselő-testület tagiai: Bar­na László, ifj. Mosztbacher Jó­zsef, Morschauser Gábor, Pónya László. Maráza a geresdlaki körjegyző­séghez tartozik, körjegyző: Mol­nár Ádámné. A német kisebbségi önkor­mányzat elnöke Hoffmann Já- nosné. Tagiai: Kiss Róbertné és Mor­schauser József. Maráza háziorvosa dr. Rajnai Gabriella. Védőnő: Emmertné Moldvai Eszter. A szentmiséket dr. Kormon Jó­zsef plébános tartja. A helyi plébánia igazgatója Mat- kóné Kramm Helga. Az önkormányzat címe: 7733 Fő utca 50. Tel.: 69/350-612. www.maraza.dunantulinaplo.hii Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával jelenik meg Összeállította: Berta Mária ÚJPETRE BEMUTATKOZIK www.ujpetre.dunantulinapb.hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Újpetre és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával jelenik meg Összeállította: Békéssy Gábor A TAKARÉKSZÖVETKEZET HELYI FIÓKJA A PÉNZINTÉZET jelentős szerepet játszik a falu gazdasági életében Reggel sokan állnak a tá­volsági buszmegállóban, s bár nem javult az utóbbi években a település mun­kahely-ellátottsága, még a legtöbben a közeli megye- székhelyre járnak dogozni. A közlekedés jó, a település megközelítése sem okoz gon­dot még a téli időszakban sem. A falu hajdani központi szere­pét mostanság nyeri vissza, inf- ra-struktúrája a csatornázás ki­vételével megfelel egy átlagos magyar település fejlettségi szintjének, van itt a körülmé­nyekhez képest jól felszerelt német nemzetiségi iskola, óvo­da, művelődési központ, egész­ségügyi ellátás (még fogorvos is van), az önkormányzati utak legtöbbjét az utóbbi években pályázati pénzekből újították fel - hogy csak az élhető tele­pülés legfontosabb meghatáro­zóit említsük. Az elvándorlás megállt, sőt három év alatt 16 fővel növeke­dett a népesség. Az önkormány­zat az elmúlt évben 9 közműve­sített telket adott el, az építkezé­sek már meg is kezdődtek, job­bára fiatalok kezdtek el alapoz­ni, de jöttek a városból is a csen­desebb, nyugodtabb életet kere­sők. A polgármester, Gaszt Ár­minná annak örül a legjobban, hogy vannak az építkezők között olyanok is, akik valamikor a na­gyobb munkahely-választási le­hetőségek miatt költöztek a me­gyeszékhelyre, s most leszárma­zottai jöttek vissza Újpetrére. A falu iránti megnövekedett ér­deklődésre reagálva a település rendezési tervében már megjelöl­ték azt a területet, ahol lakóöveze­tet létesítenek, újabb 8 telek ki­alakításának tervezete megren­delés alatt van, feltehetően 2005 nyarára már a közművesítéssel is elkészülnek, a birtokokat áruba bocsáthatják. Abban biztosak, a telkek hamar gazdára találnak, nem marad a nyakukon. Az elmúlt évben a legnagyobb beruházás a művelődési ház fel­újítása volt, tart ez már két éve, az épület elhanyagolt, leromlott állapotát kellett megváltoztatni. Kétségtelen, a több millió forin­tos költséggel a település szűkre szabott pénzügyi kerete nem tu­dott volna megbirkózni, az ön­részt viszont sikerült előterem­teni, CÉDE- és TEKI-pályázatok- ból megszerezték a ráfordítás költségeit. A sportöltözőt is fel­Naponta sokan járnak be dolgozni a közeli megyeszékhelyre Az egészségház épületét nemrég újították fel újítják, erre beadott pályázatuk van. Tevékeny segítséget nyújt a falufejlesztésben a település ön- kormányzatával együttműködő német kisebbségi önkormány­zat. Többek között pályázaton nyert pénzből az idősek klubja berendezéseit vásárolták meg, valamint egy 9 személyes mik- robuszt. A települési önkor­mányzat közbiztonsági pályáza­ton nyert pénzeken a 60 fős pol­gárőrséget szerelték fel. Az idő­sek ellátására (TRFC-pályázat), a mindennapi meleg étel kiszol­gálásának kulturált megterem­tésére 10 milliót fordítanak. Er­re is van igény, hiszen jelenleg is 30-40 idős ember ebédel a közétkeztetésből. A jövő évi pályázatok közül el­ső helyen említendő az úgyne­vezett Zöld forrás környezetvé­delmi programban való részvé­tel, az innen kapott pénzből majd a parkokat, zöld területe­ket tisztítják meg, hozzák rend­be. A regionális oktatási prog­ramra (ROP) is beadták elképze­lésüket, pénzt szeretnének kap­ni az iskola tető- és vizesblokk felújítására, eszközbeszerzésre valamint a fűtéskorszerűsítésre. filial äb újpejri: Na»l>“l)mí' 'BM|4d Kisbudmáf Kistótfaiu' " G Ivánhattyán. " opócsa V8tóny Palkonya Managyud / Villánykövesdx; .cf o <N. Naaflónalu í Víréjo» Kishal sány Siklós -Nagyharsány A falu gazdái Polgármester Gaszt Árminné, alpol­gármester Kraft Ferenc. Az önkor­mányzati testület: Gergely Zsolt Grób Vilmos, Kohut Gábor, Bazsó Lajos, Zeier Erzsébet Erdeiné Csü­törtök Teodóra és Kosztics József. Körjegyző: Spánné Csalós Beáta. A német nemzetiségi önkormányzat elnöke Reisz Mária, tagjai Rittinger Melinda, Erdei József. A cigány ki­sebbségi önkormányzat elnöke Kosztics József, tagjai Ambruszt Lő­rinc és Petrovics Zoltánná Az ön- kormányzat címe: 7766 Kossuth Lajos u. 113. Tel.: 72/377-001. A körzetközpont megőrzése a cél * i \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents