Új Dunántúli Napló, 2004. december (15. évfolyam, 328-356. szám)
2004-12-28 / 353. szám
6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ - 2004. DECEMBER 28., KEDD KESZŐ BEMUTATKOZIK qCsoflkamindszent o • í iSzentlŐnnc ' Kacsóta L/->' *«"> KESZŐ Síibadwentkirály, ■ Artmyosgadány • Királyegyháza H 6«®.; ' í-Pécsöagota SyM A község vezetői A több mint 1100 lakosú Keszü polgármestere: Antal Tamás. Alpolgármester: dr. Karsai István. A képviselő-testület tagjai: Moldo- ván Dezső, Molnár Árpád, Komáromi Károly, dr. Szabó György, dr. Esküdt Béla, dr. Rónai Zoltán. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke Csonka Imre, helyettese: Futács Sándor. Keszü körjegyzőség, amelyhez Gyód tartozik. Körjegyző: Lukácsiné dr. Bartha Zsuzsa. Plébános: dr. Horváth István kanonok. Az önkormányzat címe: 7668 Keszü, Petőfi utca 24. Tel.: 72/461-063, fax: 72/461-162. Nevének eredetéről Neve a Kesző, Keszi török törzs nevéből származik, 1192-ben Ke- siu alakban olvasható először. A Szent Anna tiszteletére 1781-ben emelt katolikus templom helyén már az Árpád-korban kápolna állt. A török hódoltság alatt is lakott faluba később elmagyarosodó bosnyákok költöztek. A rendszer- váltás után lendületesen fejlődik, ma Baranya lélekszámban is leggyorsabban növekvő faluja. www.keyu.dunantulinaplo.hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Szentlőrinc- Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával jelenik meg. Összeállította: Bóka Róbert Egy gyorsan növő falu jövőjéről A „régi” falu jelképe a hangversenyeknek is helyet adó műemléki templom A ma már több 1100 lakosú Keszü a pécsi agglomeráció, s minden bizonnyal Baranya leggyorsabban növekedő' települése, a fejlődés számtalan jelével és természetesen gondjával-bajával is. Antal Tamás polgármester év végi kis summázatában főként a növekedés reális esélyeiről és a közösségépítés nehézségeiről beszélt. A Pécstől mindössze 2-2,5 kilométerre fekvő településnek, ahol a kilencvenes évek közepén még alig több mint 500-an éltek, ma már lfOO-nál is több lakója van, mondja Antal Tamás. Bár a kiköltözések üteme az utóbbi időben mérséklődött, az érdeklődés korántsem csappant meg annyira, hogy ne számítsanak újabb letelepülőkre, így a közeljövőben újabb 100-150 házhely kialakítását tervezik. Az MóO-as gyorsforgalmi út nyomvonala is ismertté vált - ami ugyan a falurendezési terv áttervezésével jár, de ezzel együtt eldőlt az is, hogy Keszü déli-délnyugati irányban terjeszkedhet. A növekedésnek egyébként már a közeljövőben természetes demográfiai okai lesznek, hiszen a fiatalok korosztályán belül csak a 0-14 éves gyerekek 270-en vannak! Az új lakótelepeken kis boltok, presz- szók nyíltak, nemrégiben létesült új játszótér, de mindent egybevetve igazából szimbiózisban élnek a várossal, hangsúlyozza a polgármester. A tömegközlekedés azért sem tartozik jellemző gondjaik közé, mert a házak többségénél gyakran két autó is szolgálja a családot, a munkába járást. Pécs közelsége magyarázza azt is, hogy Keszüben nem működik általános iskola, annál sürgetőbb lehet az igény óvodára a kisgyerekek növekedő száma miatt. Az igaz ugyan, hogy „Pécs szolgál ki bennünket - fogalmaz Antal Tamás -, azonban rendkívül fontos itt programokat adni, összehozni a fiatalokat, erősíteni a közösséghez, a Keszühöz való kötődés érzését. Ahogy a városban, ugyanúgy itt, az agglomerációban is sajnos felbukkan a kábítószer-fogyasztás a fiatalok körében. Mint mindenütt, ahová sokféléi érkeznek, és gyökerek híján még csak formálódóban a közösség, az identitás-érzés. Ezért szeretnénk még több nyári tábort szervezni, közösségi házunk szerepét tovább erősíteni. Örömünkre most van alakulóban a fiatalok tánccsoportja, s mivel nem kapcsolódhatnak kimondottan keszüi kulturális örökséghez, úgy mondhatnánk, hogy dél-dunántúli táncokat táncolnak." Aligha tagadható, hogy a „régi” és az „új” falu közü különbségek nem tűnnek el az egyik napról a másikra, ezek a feszültségek máig nagy kihívás elé állítják a faluvezetést. Keszü, mint agglomerációs település, tulajdonképpen „város”, pihenőfalu - fogalmaz a polgármester - utalva arra, hogy ilyen rövid idő, öt-tíz év alatt nem is lehet megteremteni azt az identitástudatot, ami a szervesen fejlődő, tradicionális falvakban természetes adottság. Többen csak befektetőként éltek Keszü előnyeivel: házat építettek, majd eladták, míg másokból az egymás iránti tolerancia hiányzik - azoknak a normáknak, közösen elvégzendő feladatoknak a tisztelete, amelyek nélkül nem lehet nyugodtan élni a hétköznapokat. Ugyanakkor a kiszélesülő értelmiségi réteggel jelentős szellemi tőke is érkezett. A polgármester optimista - úgy véli, hogy egy közösség kiforrásához, miként a jó boréhoz, idő kell. Ami a jövőjüket illeti, Keszü valóban agglomerációs település, a szó klasszikus értelmében is. A műemléki templomon kívül nincs olyan látnivalójuk, amit a turistáknak kínálhatnak; nincs tájházuk, múzeumuk, nem övezi őket természetvédelmi terület - sorolja Antal Tamás. Viszont a község adózó képessége átlagon felüli. A képzett munkaerő közelsége, a szolgáltatások és az infrastruktúra gyors fejleszthetősége okán is egy gazdasági hasznosításra alkalmas területet szeretnének létesíteni a leendő gyorsforgalmi út mellett, Pellérd irányában. Tervüket, amely zöldmezős beruházásokra adna lehetőséget, a környező településekkel is egyeztették. Gyóddal közösen számítanak arra, hogy a szennyvízcsatorna-hálózatuk 2005-ben kiépül, gázvezetékük már van. „Az én időszakom valószínűleg az átmenet időszaka - mondja a polgármester - átmenet a közösségformálás és a jövőkép kialakításának a szempontjából is. Mindehhez nagyon jó partnereim vannak, munkámban elsők közt a körjegyzőség, Lukácsiné dr. Bartha Zsuzsa, de mindenki szívesen hozza a maga ötleteit, hiszen a letelepülők nem pusztán vagyonukkal gyarapították a falut, hanem jelentős szellemi tőkével is.” A növekedő „új” falu. Újabb házhelyek kialakítását tervezik. MARKÓC BEMUTATKOZIK ŐSMOCSÁR PEREMÉN A BEREK ŐSLÁP SZÉLÉN ÉPÜLT. Biológiai szempontból csodálatos a környezet is, ahol elkészült a közösségi ház az orvosi rendelővel. Öreg fák magasodnak, melyeken ritka madarak fészkelnek. A létesítmény parkosított övezete illő környezetben lesz majd. Közösségi ház nyílik MARKÓC Martosa v Kákics Orávafoko Csányoszró . öogaasa MARKÓC 0 Sellye Nagycsány c&sőszentrnárton Orávakeresztúr 'Drávaiványi lúzsok ° : í Sósvertike A község gazdái A polgármester: Döme Julianna. Alpolgármester: Kovács Rózsa. Képviselők: Kovács Zoltánná és Óvári Ivánné. Körjegyző: Winiczai Ferenc. Lelkész: Unger Károly. Háziorvos: dr. Bacsa Barnabás. Asszisztens: Kis Szabó Jó- zsefné. Falugondnok: Flaska Ambrus. Hivatalsegéd és a közösségi ház gondnoka: Orsós Józsefné. Boltos: Nyerges Róbertné. A helytörténeti gyűjtemény idegenvezető ismertetője: Körösi Sándorné. A műemléki templomot nyitja, látogatókat kalauzol: Döme Lászlóné. Elérhetőség: önkormányzat: 7967 Markóc, Fő utca 24. Telefon: 73/352-008 és 352-125. GONDOZOTT a községháza épületének utcai előtere és udvara is. Többségben a mutatós sorokat alkotó örökzöldek vannak. A faluvezetőség azt tervezi, hogy idővel bekerítik a területet és tovább parkosítanak. www.markoc.dunantulinaplo.hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Szentlőrinc- Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával jelenik meg. Összeállította: Csun János Tíz éve működik Körösi Sándorné a helytörténeti gyűjteményét egy évtizede alakította ki. A vendégkönyvben eddig negyven oldalt írtak tele a magyar, horvát, angol és német kirándulók. Legalább ezer tárgy, dokumentum, fotó és könyv tölti meg a két helyiséget: az anyag java Bogdásáról és Drávafokról származik. Láttam Czibók Elek polihisztor férfi fotóját, aki a kiállítás épületét adta. A gyűjteményalapító hölgy örül annak, hogy iskolásokkal találkozhatott, akikkel a régmúltról beszélgetett. A faluban látogatható a Lantos család mintegy kétszázötven gyümölcsfajtát bemutató területe is. Rózsa és tölgy A tanácsi időben a polgármester asszony mint elöljáró és Körösi Sándorné rózsákat telepítettek a közterületekre. A virágok azóta is szaporodnak. Szinte mindenki létesített zöld részt a háza előtt büdöskével, orgonával és tulipánfával. Vannak, akik az erdőből behozott fehér ibolyát szaporították el. Tovább parkosítják a községháza udvarát és a közösségi ház környékét. Védik a millenniumi hársat és az Erzsébet királyné tölgyét. A kirándulók megnézik Bábud Sándor és Juhász Jánosék gondozott telkét: az oszlopról csüngő virágokat* rózsát, muskátlit, angyaltrombitát. Bábud Sándor édesapja rózsanemesítő volt. Kicsi falu A 70 lakosú faluban tavaly egy pár házasodott, egy új család települt le, két baba született, egy ember meghalt. Még gyakori az olyan esztendő, amikor többen hunynak el és kevesebben látják meg a napvilágot. A hatvan év felettiek 13-an vannak, míg a gyerekek száma 18 éves korig: 15. Négy diák középiskolába és szakmunkásképző intézetbe jár. A helyhez ragaszkodást jelzi, hogy nyolcán tataroztak lakást, két portán pedig most végeznek felújítást. Van, ahol fürdőszoba lett, vagy megszépült az utcai homlokzati fal és a gang. A családi házak néprajzi értéke jelentős. Érthető, hogy az átutazók sokat fotóznak. Jövőre meglepik a Mikulást Orsós Sándor öltözött be Mikulásnak és gyalog kereste fel a gyerekeket. Ezt teszi szívességből - évek óta. Krampuszként most Orsós Zsuzsanna kísérte, aki vörös szarvat viselt és a nyakát kakaóporral kente be. Tizenkét csomagot osztottak ki, egynek az értéke ezerötszáz forint volt. Orsós Rolandot (8 éves) és barátját, Topp Dánielt (9) arra kérte az ajándékozó páros, hogy még jobban tanuljanak és továbbra is figyelmesek legyenek. A két jó barát a figyelmeztetést is megköszönte és énekkel kedveskedett. Jövőre a közösségi házban fogadják a Télapót és köszöntő műsorral lepik meg őt a kicsik. A volt pásztorházból kialakított közösségi ház és orvosi rendelő berendezésére három- százezer forintot költ a községvezetőség. Vesznek televíziót és játékokat is. A kialakítás során közösségi munkában segített Orsós József, míg dr. Bacsa Barnabás háziorvos közvetítésével a Szigetvári Kórházból ingyen bútorokhoz jutott a község. Döme Julianna polgár- mester elmondta, hogy a fiatalok és az idősek is klubot alapíthatnak. Orsós Józsefné (képünkön) hivatalsegéd és gondnok azon van, hogy az iskolások is hozzanak létre egy baráti csoportot. Az új létesítmény a Berek nevű hely peremén van, ahol rendszeresen kaszálnak a munkások és vízelvezető árok mélyítése kezdődött. A nyolc közterület-gondozó szépen ápolja a temető több mint tíz gazdátlan sírját és a főutcát, önkormányzat ahogy pályázat útján pénzhez jut, a főutca útburkolatát felújíttatja, míg a temetői földes utat bitumennel borítják. A sírkertet bekerítik és kapuját helyreállítják. A faluvezetőség nem mondott le arról, hogy könyvtár nyíljon, címert alkossanak és két számítógépet vegyenek. JÁRDA ÉS ÚJ SZOBA LESZ HÁZI MÚZEUM MAGÁNERŐBŐL. Japánból is érkeznek vendégek, hogy az ormánsági néprajzi érdekességeket megnézzék. A fiatal látogatók először az általunk szerkesztett faluhonlapból tájékozódnak. A tulajdonos járdát épít és a gyűjtemény harmadik szobáját alakítja ki.
