Új Dunántúli Napló, 2004. december (15. évfolyam, 328-356. szám)

2004-12-28 / 353. szám

2004. DECEMBER 28., KEDD - DUNÁNTÚLI NAPLÓ RIPORT 7 KULTÚRA ­TIZEVES KÖNYVKÖTŐ SZAKKÖR MEGSZERETTETNI EGY KIHALÓFÉLBEN LÉVŐ SZAKMÁT. Valószínű, a gyerekek nem választják majd hivatásuknak, de egy szép mesterség alapja­it megismerhetik a lelkes szakkörvezetőktől, Simon Bélánétól és Lengyel Józsefnétől, akik már tíz éve a pécsi Magyar-Német Nyelvű Iskolaköz­pontban (ma már Koch Valéria nevét viseli az intézmény) működő könyvkötő foglalkozásokat vezetik. A közelmúltban tartott bensőséges ünnep­ségre az elmúlt években végzettek közül Is sokan eljöttek. fotó: töth l Zenés poénok moziban és kávézóban Szellemes rajzok a kirakatban Tobzódhatnak az alternatív zene rajon­gói a héten, amolyan szilveszteri elő- hangolásként. Előbb ma este a Kispál és a Borz szokásos csendes-üló's bulija lesz az Uránia moziban, majd holnap az Öregek Otthona mutatja be legújabb szerzeményeit és átalakult zenekarát a Dante Caféban. Mészáros B. Endre A Kispál és a Borz új lemezét, az Én Szeretlek Té- ged-et eddig mindössze egyszer, Pesten játszották el egészében. Most a pécsiek is - beleértve azokat is, akik a legutóbbi PEK-bulin ott vol­tak - megismerhetik a teljes anya­got. Mert a mozikoncertnek az egyik sajátossága, hogy ami nem ment az új korongról a PEK- ben, az most elhangzik az Urá­niában. Szabó Attila és Lecsó a két kiegészítő tag a ma este 21 órakor kezdődő találkozón, és a fiúk az új számok mellett le­porolnak néhány egészen régi dalt is. A szokásoknak megfe­lelően a kétórás koncert után diszkóznak az együttes tagjai: ta­valy például hajnali hatig tartott a „lemezlovaglás”. Bár az új Kispál-CD teljes formá­jában szinte csendes-ülős hangu­latra lett kitalálva, mindemellett érdemes a tava­szi bemutatóra is elmenni, ugyanis hat vásznon 13 projektoron vetítik a háttérvideókat, komplett brigád formálja a látványelemeket. Azért is várat magára a turné, mert csak öt-hat nagyvárosban van esély összehozni a vizuális feltételeket - ter­mészetesen Pécs lesz az egyik. Ugyancsak 21 órakor, de szerda este a Dante Caféban folytatódik a szövegek és a pörgős gitár- riffek kavalkádja: itt az Öregek Otthona zenél. Mint Koszits Attilától megtudtuk, az együttesből tartósan Németországba távozott a basszusgitá­ros, a helyére egy világot járt dzsesszzenészt, Bordás Pétert szerződtették, továbbá egy fuvolással, Vö­rös Fábiánnal is kiegészül­tek. Több új, jópofa poé­nokra építke­ző szerze­ményt mutatnak be ezúttal, de a legbennfentesebb Öregek Otthona-ra- jongóknak is tartogat­nak meglepetéseket; a két új hangszeres belépésével egy kicsit dzsesszesebbre írták át a régi dallamokat. A legbennfentesebb Öregek Otthona-rajongóknak is tarto­gatnak meglepetéseket FOTÓ: TÓTH L. B. K. Olvasótermi szolgálattal, közös meseolvasási, videózási lehetőség­gel várja a Pécsi Városi Könyvtár Kilenc Király gyermekkönyvtára a téli szünidejüket töltő gyereke­ket A Kossuth Lajos utcai könyv­tár szolgáltatásaival egy időben a Csipkefa Gyermekkönyvtár Baj- csy-Zsilinszky utcai kirakata előtt még mindig sokan gyönyörköd­nek a könyvtári pályázat szebbnél szebb gyermekrajzaiban. A gyerekek a rajzokhoz kiindu­lási alapként azt a címet kapták „Ha nem volna a nagyapám, nagy­anyám, ki kéne találni”. Ennek megfelelően szellemes rajzokat készítettek nagyszüleikről. A ver­senyre 12 iskolából összesen 129 gyermekrajz érkezett A könyvtár azóta folyamatosan mutatja be a rajzokat a Csipkefában. Volt, aki selyemre festett, volt, aki rajzosán fejezte ki magát. A sokféleségben közös az, hogy minden munkában benne rejtő­zik a szeretet Ennek a megnyü- vánulásai láthatók még decem­ber 31-ig a Vásárcsarnokkal szemben lévő gyermekkönyvtár kirakatában. TV-JEGYZET Csupa karácsony Bóka Róbert Szombat, ha­rangszó után. Rekedtes, zihá­ló hang tölti be ^ öregemberé. II. / » János Pál már tudja, hogy díszes trónusa, pá­pai talárja, süvege csak kellék, maga is csak egyszerű tolmács, ám de kiválasztott. Nemcsak az örömhírt kell szavakba öntenie, hanem a „szorongó részvétet” is a Földünkön végighullámzó szenvedés, háborúk láttán. Ka­tonák sisakján és gyerekarco­kon szitál az eső. Egybemos mosolyokat, könnyeket. Az öregember azt is tudja - noha szerepe mérhetetlenül nagy, és az áldó üzenetet a lehe­tő legtöbb nyelven végig kell mondania -, hogy „Minden ki­ejtett szó tulajdonképpen Isten és ember között hangzik el”. Ez a megfogalmazás Hamvas Bé­láé. Ahhoz már kevesek va­gyunk, hogy ennek a ténynek, amely hívő ember számára sem ihindig nyilvánvaló, a tudatá­ban legyünk. Még a hívő is szüntelen elfelejti. Valószínűleg azért van szükség egyházra, hogy ezt a hallhatatlan párbe­szédet megerősítse. A karácsony napjára hangoló műsor az mtv-n Szent Margit legendájának feldolgozásával indul. Megszállottságát egy­szerre állítja be csodásnak és tudatosnak - mintha dokumen­tumfilm peregne le előttünk a fiatalon, 1270 januárjában el­hunyt apácáról, azzal a hang­súllyal, hogy szabadon válasz­totta Istennek felajánlott, önos­torozó életét. Sartre a kérdést úgy közelíti: vajon arra szület­tünk-«, hogy szüntelenül a lehe­tőségeink határain éljünk? Ez ugyanis az, amit a legnehezeb­ben tudunk elfogadni - a ké­nyelmesebb, emberarcúbb vá­laszt ismerjük. Az m2 a Napnyugtával di­csérte a karácsonyt szombaton délután. Verebes a szokásos, jo­viális házigazda szerepében Vitray Tamást és Kállai Borit „vizsgáztatta” a kapcsolatuk­ról. Ez a lelkeket szolidan kö­rültapogató modor; ami a fag- gatózó Verebes sajátja, lágy raj­zó kettősportréban - egy szép pasztellképben - kamatozott. De Moldova Györggyel való be­szélgetése és a szerepcsere, amikor az író helyezkedett a ri­porter szerepébe, több volt mint belterjes. Az író nem hagyta ki a ziccert: csak rosz- szat volt képes mondani Kom­lóról, legutóbbi, sebtében tett látogatása alapján. Majd „ripor­terként” Verebest dicsérte-kor- holta, hogy a tehetségét képer­nyőn váltja aprópénzre. Űzzük hát vissza íróasztala és a szín­falak mögé, vagy dobjunk pénzt a kalapjába mi is? Hétvége a képernyőn A LEGNÉZETTEBB ÖT TÉVÉMŰSOR DECEMBER 24-ÉN, PÉNTEKEN Hely Csatorna Műsor Nézettség 1. RTL Klub Kutyák és macskák 1531063 2. TV2 Tények 1 412 831 3. RTL Klub Híradó 1 377 635 4. RTL Klub Fókusz (közéleti magazin) 1 362 314 5. TV2 Oltári vőlegény (amerikai vígjáték) 1 247009 A LEGNÉZETTEBB ÖT TÉVÉMŰSOR DECEMBER 25-ÉN, SZOMBATON Hely Csatorna Műsor Nézettség 1. TV2 Megasztár (tehetségkutató-műsor) 1 876655 2. RTL Klub Híradó 1 839 541 3. RTL Klub 102 kiskutya (amerikai vígjáték) 1 761448 4. TV2 Tények 1 629 877 5 RTL Klub Aludj csak, én álmodom (amerikai vígjáték) 1546 508 A LEGNÉZETTEBB ÖT TÉVÉMŰSOR DECEMBER 26-ÁN, VASÁRNAP Hely Csatorna Műsor Nézettség X. RTL Klub Neveletlen hercegnő (amerikai vígjáték) 2 003235 2. RTL Klub Híradó 1 764499 3. TV2 Tények 1 731012 4. MTV Névshowr 1 709 041 5. RTL Klub Kutyám, Jerry Lee 2. (amerikai akcióvígjáték) 1669 678 Száz év múzeum, néhol magányban Dunai Imre 1904. november 27-én nyitotta meg első önálló kiállítását a Pécsi Városi Múzeum a mai Rákóczi út - akkori Országút - 11-ben. Nosz­talgiázhatunk is egy kicsit az ese­mény körítésén: a megnyílt állan­dó múzeumi kiállítás tiszteletére Pécs városa díszebédet adott a Nádor Szállodában, a színház pe­dig díszelőadással köszöntötte az újonnan megalakult kulturális intézményt. Ez volt a mai Janus Pannonius Múzeum első jogelődje, ekképpen tehát 100 éves immár az intéz­mény, amely egyike a legnagyob­baknak, műtárgyakban, neveze­tességekben leggazdagabbaknak az országban. A látogatottság te­kintetében - országosan csökke­nő tendenciája közepette, illetve annak ellenére - dobogós helyen van az ország múzeumainak sorá­ban. A Pécsen kívüli baranyai kiál­lítóhelyek összesen mintegy 200 ezrét nem számítva, 304 ezres lá­togatói számot könyvelhetett el 2003-ban. Ennél többel csak a Eg­ri Vármúzeum és a budapesti Köz­lekedési Múzeum büszkélkedhet Ám van egy másik „mihez ké­pest” is: 1976 és 1982 között milli­ón felüli volt a baranyai múzeumi kiállítóhelyek látogatóinak száma, majd az ezredvégig csökkent, és csak az utóbbi években indult újra növekedésnek. A harmadik igazodási pont vi­szont az, hogy múzeumlátogatók száma az első tíz évben, vagyis az első világháborúig mindössze 3000-5000 fő között mozgott. En­nek ellenére nem gondolkodtak a bezárásán, a racionalizálásán. Sőt! A Pécs Városi Múzeum után 1938-ban létrejött a Baranya Vár­megyei Múzeum. A kettő aztán 1950-től egyesült. Az intézmény 1958-tól szerepel Janus Pannoni­us Múzeum néven. Az intézmény 1958-tól a megyei tanács kezelé­sébe került Baranya Megyei Mú­zeum Szervezet néven. Manap­ság a 17 pécsi mellett még 32 ki­állítóhelye van szerte Baranyá­ban.- A mindennapok, hétköznap­ok taposómalmában megálltunk egy pillanatra - mondja az ünnep után Huszár Zoltán igazgató. - Ä centenárium arra mindenkép­pen jó volt, hogy eredményeseb­ben és nagyobb összegű pályáza­tokat sikerül mozdítani: a Város­történeti Múzeumban megnyílt centenáriumi kiállításra és an­nak katalógusára, valamint a centenáriumi évkönyvre. A száz év alatt ez az első olyan kiadvány, amely a gyűjteményt átfogóan is­merteti. A magyar nyelvű mellett tükör- fordításban angolul megjelent 300 oldalas évkönyvnek az volt a fő célja, hogy az intézmény histó­riáját, illetve az összes gyűjte­ményt és azok keletkezésének, gyarapodásának történetét a ré­gészettől és történelemtől a kéj> ző- és iparművészetig, a néprajz­tól a természet világáig bemutas­sa, persze kiemelve a legérdeke­sebb műtárgyakat. Az évkönyv közel 250 - zömében színes - fo­tót tartalmaz, és mindegyik mel­lett ott van a korrekt magyar és angol nyelvű leírás. Az évkönyv is tanúsítja, hogy száz év alatt nagy bővülést és műtárgy-gyarapodást élt meg a baranyai múzeumi szervezet. 1905-ben mintegy 5700 műtár­gyat vehettek leltárba, a közel­múlt adatai szerint viszont kere­kítve 786 ezer a Baranya Megyei Múzeumok gyűjteményében lé­vő tárgyak száma. Az extenzív fejlődés az 1970-es, 1980-as évek­re volt jellemző. Terjeszkedésre manapság nem, de a múzeum intenzív, a technikai feltételeket javító fejlő­dési szakaszának kiteljesítésére talán telik.- Hol szorít a cipő?- Sok helyen szorít, és amíg nincs a magyar múzeumoknak szakmai-finanszírozási normatí­vája, addig mindig is szorítani fog - hangsúlyozza Huszár Zoltán, aki a 11. igazgatója az intézmény­nek. - Enélkül a mindenkori fenntartó pillanatnyi anyagi hely­zetének, lehetőségeinek van alá­rendelve az intézmény, hiszen a bizonytalan kimenetelű pályáza­tokra nem lehet hagyatkozni. A helyzet érzékeltetésére jellemző példa, hogy többek között sehol nincs jogszabályban rögzítve, hogy X számú műtárgy, illetve an­nak elhelyezésére szolgáló ingat­lanegyüttes után, valamint azok bemutatására, illetve működteté­sére milyen létszámú szakalkal­mazottat - muzeológust, restaurá­tort, gyűjteménykezelőt, kiállítás­rendezőt -, múzeumi közművelő­dési, valamint gazdasági és mű­szaki munkatársat kell foglalkoz­tatni; hogy Y négyzetméteres kiál­lítótérben hány teremőrnek kell felügyelnie. A normatíva hiánya a szakmánk története során a kez­detektől máig folyamatosan fenn­tartotta a kiszámíthatatlanság és tervezhetetlenség problémáját Ezzel küszködve minden mu­zeológusnak erőt az a hitvallás adott, amelyet a pécsi múzeum második, 1909 és 1927 között reg­náló igazgatója, Szőnyi Ottó, cisz­terci középiskolai tanár, régész, művészettörténész vetett papírra: „A múzeum ügyéért azért fárado­zunk, mert tudjuk, hogy az nem a kuriózumok és ócskaságok raktá­ra, hanem a művelődés doku­mentumainak rendszeres szem- léltetője. ...A jó példákat a múze­um nyújtja mindenkinek, annak is, aki különben a legmostohább viszonyok között él. Igenis, ün­nepnapokat rendez a múzeum.” A mindenkori fenntartó pil­lanatnyi anyagi helyzeté­nek, lehetőségeinek van alá­rendelve az intézmény HUSZAR ZOLTÁN r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents