Új Dunántúli Napló, 2004. november (15. évfolyam, 299-327. szám)
2004-11-14 / 311. szám
2004. november 14., vasárnap Közélet, gazdaság, politika 5 Milyenek a magyarok? Vajon hogyan látnak minket, magyarokat a külföldiek? Szeretni valók vagyunk a szemükben, vagy érthetetlen szokások rabjai? Esetleg mindkét megállapítás igaz? Erre ad választ egy nemrég megjelent könyv, melyet egy tizenkét éve hazánkban élő színes bőrű amerikai fiatalember írt - rólunk. ’•agyarország a konyhai furcsaságok terepe, legalábbis »amerikai szempontból mindenképp - állítja a Ti! Magyarok feketeszemmel című könyvében Todd G. Williams. A férfi - aki nyelvtanár és zenész - saját bevallása szerint nehezen szokta meg a csokival leöntött túrót, vagyis a Túró Rudit, ami csak nálunk létezik. A pacallal, a pirítósra kent csontvelővel, a kocsonyával és a zsíros kenyérrel még mindig ki lehetne kergetni őt a világból. Amikor például először találkozott a velős csonttal, azt hitte, valamiféle egzotikus rituálét fognak az ebédlőasztalnál bemutatni... Mielőtt hozzánk jött, a fehérrépát, a karalábét és a póréhagymát még csak hírből sem ismerte. Ma már viszont imádja a fasírtot, a kolbászt és a töltött káposztát. Furcsának Kellemetlenül érintette, hogy nálunk a lakásba lépve általában le kell venni a cipőt. Régebben nem figyelt oda, hogy lyukas-e a zoknija, ám ma már tudja: Magyarországon ez megengedhetetlen. tartja, hogy nálunk a karácsonyt családi körben ünneplik az emberek, s hogy már december 24-én este kibontják az ajándékokat, ahelyett, hogy megvárnák a másnap reggelt. A Jézuska legendáját már-már nevetségesnek nevezi, s a szilveszterünkről is megvan a véleménye. Első újéve kissé kínosra sikeredett, mivel éjfélkor veszettül trombitálni kezdett - miközben a társaság meghatottan énekelni kezdte a Himnuszt. Ezek persze olyan dolgok, amiket mi észre sem veszünk, mint ahogy az is természetes, hogy a legtöbb lakásban a fürdőszobában van egy mosógép, a kád fölött fregoli lóg, az ablakot pedig redőny árnyékolja.- Amit még ma sem szoktam meg, az a sorban állás - állítja a szerző. - Magyarországon ennek nincs kultúrája. Az emberek tolakodnak, lökdösődnek, a nyakamba lehelnek, borzalmas tortúra ez a számomra. Toddnak viszont rengeteg minden tetszik is. A nálunk legelterjedtebb mustárfajtáról például állítja: vetekszik a számára külföldön megfizethetetlen Gulden's luxusmárkával. A fagylaltunkat is szenzációsnak tartja, a szüretet és a húsvéti locsolkodást pedig egyenesen imádja. És azt is a javunkra írja, hogy a pincérek az éttermekben nem sündörögnek tolakodóan a vendég körül, s itt mindenki olvas, képezi magát. Nemrég például Dosztojevszkijről beszélgetett egy ablakmosóval... Az viszont idegesítő szerinte, hogy Magyarországon idegenek is beszólnak egymásnak. Ha például tilosban akar átkelni az úton, valaki biztos odaszól neki, hogy „piros a lámpa!”. Todd azt sem díjazza, hogy a magyarok szeretnek bámulni, s ezt akkor is folytatják, ha az illető visszabámul. Úgy véli, New Yorkban ez elképzelhetetlen: ott az emberek nem merik senkin rajta felejteni a pillantásukat, attól félve, hogy a másik rátámad. A könyvében nyafogós népségnek írja le a magyart, amely azonban rendkívül találékony és kitartó a munkában. Rupaszov Tamás nem csak a kiadója, hanem fordítója is volt Todd G. Williams könyvének. Mint mondta, a kötet nem mélyen szántó társadalomkritika, csupán egy 12 éve nálunk élő színes bőrű külföldi személyes benyomásait vetíti elénk.- Voltak olyan részek, amelyeknél én is úgy gondoltam, kissé bántó egyik vagy másik megállapítás, de ez a könyv szeretettel van megírva - mondta. - Egyébként nem baj, ha az emberek elkezdenek vitatkozni egynémely megállapításon, mivel ezzel is közelebb kerülhetünk önmagunkhoz. Hankiss Elemér szerint más kép él bennünk magunkról, mint amilyen a külföldiekben kialakul rólunk, ám ez nem magyar sajátosság. Főleg a tömeg- közlekedésben alakulhat ki rólunk az a kép, hogy fáradtak, rosszkedvűek vagyunk.- Ez a mélabúra való hajlam kelet-európai sajátosság, bár néha őszintébb, mint az amerikaiak erőltetett „happy” hangulata - mondta. - Az viszont nem igaz, hogy karácsonykor bezárkózunk. Az amerikaiakat és a franciákat kivéve szinte mindenhol bezárnak az üzletek, s ez az ünnep a családé. Hankiss szerint távolságtartásunk sokkal kisebb, mint az angolszász kultúrákban, ám ez nemzetenként változó.- Az, hogy behatolunk a másik intim szférájába, nem példa nélküli. Az olaszok még bizal- maskodóbbak, nem beszélve az arabokról. S hogy tolakszunk meg lökdösődünk? Az osztrákok is agresszívek, de ők nem otthon, hanem itt, nálunk. GIANNI ANNONI, aTV2 olasz származású műsorvezetője a mai napig nem tudta megszokni a magyar lakásépítészet sajátosságait. • Vegyük például a mellékhelyiséget - mondta. - Itt a vécé kicsike kis lyuk, eldugva valahol. A bidé hiányát is furcsállom. De nem ez az egyetlen belső- építészeti „hungarikum": az én fogalmaim szerint az itteni konyhák is kicsik. Az asztalaink sem üresek, mint itt: mindig van kitéve bor, víz vagy kenyér. Gianni is átesett azon a kulturális „sokkon”, amit a magyar élelmiszeripar egyes termékeivel való szembesülés jelent.- Az első néhány hónapban sohasem tudtam, hogyan állítsam be a zacskós tejet a hűtőbe - mondta. - Mindig kiborult. ONYUTHA JUDIT, a csinos meteorológus ugyan nem külföldi, ám mivel csak a rendszerváltás'óta él Magyarországon, neki is nehéz volt megszoknia az itteni furcsaságokat.- A mai napig nem tudtam elfogadni, hogy itt a névnapoknak milyen nagy jelentőségük van - mondta. - Számomra ez egyáltalán nem fontos, azt se tudom, az enyémet mikor kellene ünnepelni... Juditot persze rengeteg kellemes benyomás is érte. A Túró Rudit például imádja, s hasonló a viszonya a krémeshez és a pogácsához is, amelyek közül azelőtt egyiket sem ismerte. A kocsonyát és a velős csontot bizonyos távolságtartással szemléli, viszont a pacalpörköltért odavan. FONTOS MONDAT Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke „Nem vagyunk kívánatosak sem otthon, sem itthon, s nem tudjuk, hogy hol az otthon, s hol az itthon, és valahol vergődünk a nagyvilágban.” Ariel Sáron izraeli kormányfő „Történelmi fordulópontot jelenthet a Közel-Keleten Jasszer Arafat halála.” Fischer Ádám világhírű karmester „Még sehol sem láttam olyan operaházat, mint a budapesti, ahol szinte mindenki ugyanabból a városból való.” Jan Lundvik, a Raoul Wallenberg-kutatások irányítója „Régóta csodálkozom azon, hogy az embermentési akcióknak és a nyilas vészkorszaknak még nem írták meg az átfogó krónikáját. Ehelyett arról vitatkoznak: ki mentett meg több embert.” Szabó István filmrendező, a Csodálatos Júlia (Robert Lantos-produkció) bemutatóján „Ha harcolni kezdenék, másokat félretolva megpróbálnám kikönyökölni magamnak, akkor biztosan forgathatnék magyar filmet is. De én azt tanultam, nem megyek oda, ahová nem hívnak.” turMIX STOP. Az utcai járőrök mind sűrűbben viselkednek utcaszéli módon. Napi tapasztalat, hogy elállják a forgalmat. A héten is az egyik vasparipás nagymenő úgy élt vissza látszathatalmával, hogy a külső sávon keresztbe állt, így mindenki befelé sorolt, kerülgetve a rend éber őrét és áldozatát, a bűneit ez idáig eltitkoló suzukis háziasszonyt. ** BŰZ. íme egy friss hír: „A beszakadt pöcegödör tetejét az önkormányzat lebontatta, majd lefedetlenül hagyta. Az Adonisz utca lakói azóta - egész pontosan fél éve - bűzben élnek...” Kérdés, most, hogy szóvá tették mindezt, lesz-e még esélyük a dolog méltó lerendezésére. Esetleg büntiben maradnak, és akkor még a karácsonyi asztalnál is úgy szomszédolhat- nak, hogy ki se dugják az orrukat az utcára. ERTEKELES ***** Ez már döfi **** Elmegy *** Átlagos ** Gyengus * Bukta VÉSZHELYZET. Elképzelhető, hogy hamarosan be kell csukni a Pál utcai fiúk című Molnár-műnek köszönhetően világhírűvé lett pesti Füvészkertet. Állítólag a fenntartó ELTE nem bírja tovább pénzelni a festői ligetet. A rektor állítja, már eddig is erejükön felül támogatták az intézményt; ami ráadásul nem is az ő tulajdonuk. A hírt hallva az interneten nyomban támogató aláírásokat gyűjtő petíció látott napvilágot. Jó tudni, hogy vannak olyan kultúrlények még ebben az országban, akiknek fontos lenne ez a zöld szeglet. Kár, hogy odafent mindeddig senki nem próbálta meg rendezni a helyzetet. Holott van nekünk környezetvédelmi minisztériumunk is, vagy micsodánk. PIAC. Két tucat áruház nyílik szerte az országban még karácsony előtt. Indulhat a bóvliözön! ***** Szigorúan ellenőrzött zöldségpiacok A FŰSZER PAPRIKA-BOTRÁNY óta sokakban felmerülhet, hogy ha nagyvállalatok nem tudják garantálni a minőséget, vajon milyen lehet a helyzet a piacokon kapható zöldségekkel, gyümölcsökkel? Ahhoz, hogy valaki a maga által megtermelt terményt árusíthassa, nem elég a piacon a helypénzt kifizetnie: kell legyen egy permetezési naplója is, amellyel bizonyítani tudja, hogy az általa kínált zöldséget, gyümölcsöt mikor s milyen vegyszerekkel kezelte. Ezt bármikor kérhetik a területileg illetékes Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomások revizorai, akik általában szúrópróbaszerűen ellenőrzik az árusokat. Bagyinka Tamás, a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat igazgatója szerint általános védekezés ilyenkor, hogy az illető őstermelő nem is permetezett.- Azt mondják, biomódszerekkel termelnek, amit az ellenőreink vagy elhisznek, vagy nem. Amennyiben mintát vesznek, s kiderül, hogy az adott terményt mégis kezelték, növény- védelmi bírság szabható ki, amely húszezer forintnál kezdődik, s akár kétmillió is lehet. Jobban jár az árus, ha vállalja a permetezési napló hiányát, ezért ugyanis csak helyszíni bírság szabható ki, aminek a felső határa mindössze tízezer forint. Magyarországon évente háromezer mintát vesznek hazai zöldségekből és gyümölcsökből, s ezek 1-2 százalékában találnak kifogásolható vegyszer- maradvány-többletet. Ez a szakember szerint jó arány, bár azt is hozzáteszi: minden terményt lehetetlenség megvizsgálni. Több vizsgálatot is el tudnánk végezni, ám mivel állami pénzből gazdálkodunk, ennyire van keretünk - mondta Bagyinka Tamás. S hogy a szennyezettség tekintetében melyek a legveszélyesebb termények? Nos, a legtöbb probléma a primőrökkel van, közülük is a fejes saláta a „favorit”. Ez az a zöldségfajta, amelynek azt a részét permetezik, amit később elfogyasztunk. A többi növénynél a levelek nagy része felfogja a vegyszert, illetve a reteknél vagy a répánál a későbbi ehető gumó a földben található. Ez a paprika nem az a paprika, ha az eladó nem mutatja meg a permetezési naplót, meg sem kapja az engedélyt. Ugyanakkor a fűszerpaprika-botrány óta meggyanúsították a spanyol tojást és a román étolajat is. Az uniós piacon hatalmas a verseny, s bizony egyesek nem átal- lanak piszkos módszerekhez folyamodni. A magyar tojástermelő nem ért az árfolyamokhoz, csak azt látja, hogy az erős forint miatt túl olcsó az import... A Fény utcai piacon csak olyan árust fogadnak, aki az őstermelői igazolvány mellett rendelkezik permetezési naplóval - állítja Zaharovics Mihály piac- felügyelő. Persze, a dokumentumban foglalt adatok valódiságát már nem tudják ellenőrizni, de arra ott vannak az időnként felbukkanó növény-egészségügyi revizorok. Somogy megyében nem csak a piacokat, hanem a termőhelyeket is ellenőrzik - állítja Kadaravek Balázs növényvédelmi felügyelő. Az utóbbi három évben nem emlékszik olyanra, hogy a megengedett határértéket túllépték volna. Egyetlen saláta akadt fenn a rostán kiugróan magas gombaölőszer-tartal- ma miatt, de ezt is egy nagykereskedésben találták, ahol bizonyítani tudták az áru eredetét.- Idén még az utak szélén árusító eper- és málnatermelőket is ellenőriztük, de náluk sem bukkantunk semmilyen szennyeződésre - mondta a szakember. - Igaz, Somogy megyében nincs olyan sok őstermelő, ezért néha előfordul, hogy egy-egy árustól évente kétszer is mintát veszünk. Néha már méltatlankodnak is, hogy milyen gyakran zaklatjuk őket...
