Új Dunántúli Napló, 2004. augusztus (15. évfolyam, 209-238. szám)

2004-08-07 / 215. szám

6. OLDAL ZÖLD TÜKÖR 2004. Augusztus 7., szombat Kenusok a Dráva hátán Augusztustól elindulhattak a 180 kilométeres túrák Egyre erősebb a Dráva vonzereje. Nem csak különleges és vé­dett természeti környezete iránt nőtt meg az érdeklődés, ha­nem maga a folyó is az egyik legnépszerűbb célpontja lett a tú­rázóknak a régióban. Az utóbbi években már olyan nagy volt az igény, hogy a területet kezelő Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság igen részletesen volt kénytelen szabályozni, há­nyán és milyen feltételekkel tehetik kajakjaikat, kenuikat a határfolyó hátára. A folyón evezve egészen más kép fogadja a szerencséseket, akik be­fértek az éves kontingensbe. A Drávát jellemzően kísérő ártéri er­dők dzsungele a víz felől nézve zöld, sűrű sávként kíséri a med­ret. Alig-alig lehet ponto­san megmondani a par­ton, éppen melyik tele­pülés magasságában já­runk, a szeszélyes folyó megszelídítését szolgáló különböző kövezések, sarkantyúk - a horgá­szok kedvelt célpontjai - azonosak-e az ismertek­kel, s olyan zátonyok, homokpadok mellett siklanak el a csónakok, amelyek mintha egy egészen más világ tartozékai len­nének. Ezek a körülmények is indo­kolták a vízitúrák részletes szabá­lyozását. Fenyősi László, a DDNPI osztályvezetője elmondta, ebben az évben is 1200-1400 evezős száll a vízre. Általában 30 fős cso­portok indulnak, 1-2 naponta. A szezont azonban két szakaszra osztották, a rövidebb, Heresznyé- től Drávaszabolcsig terjedő mint­egy 110 kilométeres tú­rák már június elején in­dultak, ám a hoszszabb, Őrtilostól Drávaszabol­csig terjedő 180 kilomé­teres szakaszra csak au­gusztus 1-jétől adtak ki engedélyt. Heresznye felett ugyanis olyan kü­lönlegesen értékes élő­helyek vannak - például kavicszátonyok -, ahol védett ma­darak fészkelnek, s amelyek nem tűrik a zaklatást. A folyó mellett nyolc táborhely van, ahogy Fenyősi László fogal­mazza, „viszonylag szolid infra­struktúrával”. Ezzel együtt is az alapfeltételeket a pihenéshez biz­A csodás táj elvarázsolta őket fotó: tóth l. tosítják. A szakemberek kelletne- tok gyakorta kérnek a tájegysé- sen csalódtak a drávai kenusok- get bemutató filmvetítést is, vagy ban: soha sem okoznak kárt, s Heresznye-Vízváron, vagy nem csak szeretik a természetet, Szentborbáson nézhetik meg de érdeklődnek is az itteni élővi- ezeket, lág iránt. Jelzi ezt, hogy a csopor- ________________________ * ________________Jegyzet__________________ Csendben, m int a halak Odaeveztiink. Távolról nézve csak megcsillant valami a vízben. Gon­doltunk a hullámon meglibbenő nedves nádszálra, esetleg bukdá­csoló kis faágra. Az ember azon­ban kíváncsi. Egy üres sörösdoboz volt, háromnegyedig tele vízzel csak az alumínium alja látszott ki a tóból Kihalásztuk, a horgászat végén a kikötőben lévő kukába dobtuk. Mintha jobban zavart vol­na bennünket az az egy doboz, mintha huszonöt lebegett volna a vízben. Azon a napon végig azt lestük, csillog-e még valami a vízben. Sem­mit sem találtunk. Nem mintha a pecások mindegyike most már any- nyira rendes és tiszta lenne, hogy még véletlenül sem dob semmit el akár a parton, akár csónakból de az tény, a horgászok egyre keveseb­bet szemetelnek. Van több olyan megyei horgászegyesület, amelynek tagjai rendszeresen, évente legalább kétszer-hámmszor arra fordítják a napot, hogy kitakarítsák tavuk kör­nyékét. lusson eszünkbe, a Pécsi-tó körül vagy éppen a tekeresi Her­man Ottó tó partján immár meg­szokottak ezek az akciók. Ne feledjük, a közelmúltban ke­mény csaták voltak, hogy a külön­böző horgászvizek haszonbérlőd jo­ga kié lesz. Súlyosan érintettek vol­tak ebben a folyamatban az egy-egy tavon évtizedek óta pecázók: nem tudták, megkapják-e a jogot a to­vábbi használatra. Azt se feledjük, hogy a szennyező források vissza­szorulása eredményeként egyre tisz­tábbak természetes és mesterséges tavaink. És lassan elfogadhatjuk, hogy változóban az emberek gon­dolkodása Nincs még ennek va­rázslatos eredménye, számos még a gond a köz- és közjóléti területek szemetességével de visszaszoruló- bán a rendetlenek és növekvőben a környezetre igényesek száma. Nyilván mindezek is közrejátsza­nak abban, hogy csak egy szem üres sörösdoboz vök azon a napon azon a vízen. A horgász kevesebbet akar maga és mások után takaríta­ni, meg akarja tartani a haszonbér­leti jogát annak a tónak, ahol hob­bijának hódolhat, el akarja kerülni, hogy a tisztaságra is ügyelő halőr megdorgálja az összeszemetek hor­gászhely miatt, és nem akar szem­besülni azokkal akik megvetik a környezetet piszkolókat. Mindegy, honnan és miért a végeredmény. A lényeg a megtisztulás lassú, de már érzékelhető folyamata. Csendben, de terjed MÉSZÁROS ATTILA Passport kell a puliknak Ez év októberétől útlevél kell a külföldre magunkkal vitt kedv­telésből tartott állatoknak is. Az Európa Parlament az Unió egész területére érvényes egységes szabályozást fogadott el, s ez érvényes a kutyákra, macskákra, vadászgörényekre is. A Víz Keretirányelv Európai léptékű cél, hogy min­den, a kontinensen található vi­zet védetté nyilvánítsanak. A cél az, hogy 2015-re vizeink felelje­nek meg a jó állapot követelmé­nyének. Ezt a feladatot foglalja össze a Víz Keretirányelv. Egye­bek mellett a határokon átnyúló együttműködést is megköveteli. Ez Baranyában egyebek mellett a horvátországi Novoe Virje melletti vízi erőmű tervezett lé­tesítése tükrében külön hang­súlyt kap. Az irányelv követelte felada­tok megoldása igen nehéz lesz. Jó néhány megdöbbentő adat igazolja, hogy az emberiség ren­delkezésére álló készletet milyen pazarló módon használja, szennyezi felelőtlenül. Kevesen tudják, hogy a Föld vízkészletének mindössze egy százaléka alkalmas emberi fo­gyasztásra. Az Európai Unió fel­színi vizeinek 20 százalékát sú­lyos szennyezés fenyegeti. A ta­lajvíz szintjének káros süllyedé­se a vizes élőhelyek 50 százalé­kát fenyegeti. A felmelegedés hatása a vízkészletekre is nagy hatást gyakorol, illetve a felhasz­nálásra is. Csak a dél-európai ré­gióban most már 20 százalékkal nagyobb területet öntöznek, mint húsz évvel ezelőtt. ■ Hírek PÉCSETT az Állatkertben ezen a nyáron új programként vezet­ték be a látogatók számára a na­ponta kétszer indított, idegen- vezetéssel egybekötött állatete­tést. A délelőtt 11-kor indulók célja a vízilovak kifutója, a dél­után 14 órakor kezdődő körséta során az érdeklődők a csimpán­zokkal, gondozásukkal ismer­kedhetnek meg közelebbről. PÉCSETT a Misina Állatvédő Egyesület menhelyének jelenleg mintegy 400 lakója van. Ennek fele kutya, de sok lónak is gond­ját viselik - közel negyven van -, s bár naponta változik az ide került vadmadarak száma, de általában 15-20 ellátása, gyógyí- tása jelent most feladatot. ■ Oldalunk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készült. Összeállította: Mészáros Attila Számos baranyai állattartó gondja is, hogy hosszabb külföl­di tartózkodása idejére nem tud­ja hol elhelyezni kedvencét, ezért kénytelen magával vinni. Különösen gyakran okoz ez problémát ezekben a hetekben, amikor számosán töltik szabad­ságukat valamelyik uniós állam­ban is. Pét passportnak nevezik Parkok újulnak meg, belterületi kis tavakat tisztítanak ki, helyi vé­delem alatt álló matuzsálemi fákat öveznek kerítéssel, temetőket tesznek rendbe. Legutóbb a szi­getvári kis tóról lehetett megtud­ni, hogy hamarosan elkezdődik feliszapolódott medrének felújítá­sa, vízutánpótlásának biztosítása. az egységes európai állatútleve­let. Használata új kötelezettsége­ket is ró a gazdákra, például az állatok állandó jelölését, speciá­lis feltételekhez köti az import­jukat. Ez utóbbi közelebbről is érinti a baranyai, elsősorban a pécsi állattartókat, területünkről erős a különböző, elsősorban kutya- és macskafélék kereske­Hasonló kis tóval rendelkezik Pellérd is. Külön díszére a tele­pülésnek egy lassan már őspark­nak számító zöld terület köze­pén, csónaktároló „műbarlang­gal”, apró szigetére vezető fahíd­dal. A Brázay-kastélyparkról van szó, amelynek értékes növény­zete külön is figyelmet és védel­delmi kivitele. Különösen a ve­szettség elleni félelem indokolja a szigorúbb szabályokat. Az et­től a betegségtől mentes Egye­sült Királyságba, Írországba, Svédországba és Máltára utazók számíthatnak itt speciális köve­telményekre. Magyarországon még nem kezdték meg az állatútlevelek ki­adását. Ezért 2004. október else­jéig az új rendelkezések mellett párhuzamosan a korábbi előírá­sok is érvényben maradnak. met érdemel. Az ilyen értékek azonban akkor jelentenek igazi vonzerőt, ha használják is őket. A Brázay-park számos rendez­vény helyszíne volt, de most már a helyi horgászegyesület használatában lévő kis tavat is „aktivizálták”, a közelmúltban versenyt és börzét tartottak kö­rülötte. Sikere jelzi: az épített környezetben rejlő lehetőségek rangot és elismerést szülhetnek ott, ahol ezeket megőrizve-meg- tartva használják ki. KITŰNŐ CSALÁDI PROGRAM A KEREKEZÉS. A kisebb forgalmú utakon már az ifjabb család­tagokkal is neki lehet vágni a kerékpártúrának. Felvételünk Sátorhely határában készült a hét végén. __________________ ________________________________________________________________________________________' FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Eg y tó a múltból a jövőnek Az épített környezet védelme legalább annyira fontos, mint a természetesé. Számos baranyai településen találkozunk olyan törekvéssel, ezeket lezáró eredményekkel, amelyek azt jelzik, városon-falun belül egyre nagyobb becsben tartják mindazt, ami ilyen szempontból értéknek számít Étlap az állatoknak A pécsi zoo-ban gazdag a választék Csaknem 300 állat várja nap­ról napra a pécsi zoo-ban, hogy „tálalják” számukra az ételt A sokféleség egyben sok gondot is jelent, de az európai tapasztalatok ismeretében is elmondható, a lehető legjobb ellátásban részesülnek az ál­latok. Alapelv az intézmény­ben, hogy az élelmezésen nem szabad spórolni. Már nem találkozhatunk az állat­kertben a naposcsibéket egészben és nagy műgonddal elnyelő uhuvaL Andricz Bertold, a zoo csoportveze­tője, az élelmezés minden gondját magán viselő csoportvezető azt mondja, nem szereti a baromfit, mert könnyen romlik. Ha nincs na­poscsibe, van helyette más, mert minden takarmány kiváltható vala­mi mással. Ezekben a hónapokban húsból kisebb mennyiség fogy, mert gya­korlatilag a törzsgárdánál kevesebb nagymacska ellátásáról kell gon­doskodni - a pécsi tigrisek most * nincsenek itthon -, de ettől még be kell szerezni a tojáson át a müzliig, vagy éppen a joghurtig mindent, ami a pécsi intézményben élő igen sokféle állat speciális étrendjét lefe­di. Andricz Bertold szerint nincs nagyobb gond az állatok etetésével, különösen nem mennyiségi, vagy minőségi oldalról. Általában a ke­reskedelemben szerzik be a szük­ségletekét, vagy például megállapo­dás alapján marhatartótelepről tud­nak színhúst szállítani, de időnként adomány is segíti az állatok takar­mányozását. Az élelem mellett azonban gondolniuk kell a fontos ásványi sók, aminosavak, vitami­nok biztosításáról is. Az utóbbi évekből csak egy példát tud említe­ni a szakember, amikor problémá­juk volt a „mindennapi betevő” biz­tosításával Akkor is csak az volt a gond, hogy a nagy téli hóban saját gépkocsijuk nem tudott felkapasz­kodni a hegyre, de égy másik cég járműve kisegítette őket. A heti adagokból Szína 70 darab 15-20 kilós bála/hét Marhahús 140 kg/hét Akna 280 kg/hét Sárgarépa 225 kg/hét Banán 40 kg/hét Harancs 18 kg/hét Burgonya 60 kg/hét Ló-. Iá szarvastáp 6 darab 40 kg-os zsák/hét Kehsz 16 kg/hét Túré 10 kg/hét Tolás 500 darab/hét Forrás: pécsi roo K Tilos a tűznek Elrendelte az illetékes minisztérium a tűzgyújtási tilalmat. A nyári hóna­pokban a Mecseket figyelők is gya­korta találkozhatnak a látvánnyal, az ég felé gomolygó nagy füstfel- hőkkel. Legutóbb az egyik Patacs feletti fenyves kapott lángra. Ugyan­csak nem ritka az aratást követően a tarlók felgyújtása. A száraz gabo­natorzsákon villámgyorsan szalad a tűz, s okoz a szomszédos területe­ken is kárt. Az elmúlt héten már jelezték a tűzoltók, hogy ha nem is olyan gyakran, mint volt az elmúlt aszá­lyos nyárban, de emelkedett a tarló- tüzek száma. Ezek, illetve a kirán­dulóhelyek tábortüzeméi fellobba­nó és elszabaduló lángok a termé­szetben is nagy kárt okoznak. Nem csak a növények, de a rovar- és állat­világ számos egyede pusztulhat el A tilalom elsősorban a közutak­ra, vasutak melletti sávra, a gabona­táblákra, erdőkre és körzetükre vo­natkozik. Különösen az utóbbiak esetében kell tudni, hogy kirándulá­saink közben ha kijelölt tűzrakó helyre is érünk, a tilalom itt is érvé­nyes. Otthon viszont, a családi há­zak kertjében meggyújthatjuk a tá­bortüzet, amennyiben a helyi ön- kormányzat saját hatáskörében nem rendel el a kerítések mögé is a tilalmat. I

Next

/
Thumbnails
Contents