Új Dunántúli Napló, 2004. augusztus (15. évfolyam, 209-238. szám)
2004-08-22 / 229. szám
Közélet, gazdaság, politika ■ 2004. augusztus 22., vasárnap A kamaszok temetnék a munkát? A kamaszok példaképe lett az álbróker Kulcsár Attila, aki azt jelenti számukra, hogy semmihez nem kell érteni, ELÉG CSAK ÜGYESKEDNI, tanulásra sincs szükség. Egy tinédzserek között végzett frissen közzétett felmérésből az is kiderül, hogy sokan szeretnének munkanélküliek lenni. A mai gyerekek rettenetes dologként élik meg, hogy dolgozni kell - mondja Tóth Istvánné, a kaposvári egyetem pedagógiai karának adjunktusa. - A munka világával kapcsolatos gondolkodásukat a pénz mozgatja, elképzelhetetlennek tartják, hogy minimálbérért munkálkodjanak, szerintük százezer nettó alatt nem is érdemes dolgozni. A sztár- ság vonzó számukra, míg a fizikai munkát megalázónak tartják. Ilyesfajta tanulságokat sorakoztat fel az a 8-14 éves somogyi diákok közötti felmérés, amely Tóth Istvánné vezetésével készült. A megkérdezett tanulók 20 százaléka egyáltalán nem kíván a későbbiekben dolgozni, ők jórészt munkanélküliek és jól 1. CSUCSSZAKMAK a tinédzserek szerint Sztárügyvéd Bankár 3. Építési vállalkozó 4. Plasztikai sebész 5. Munkanélküli Sajátos karriert futott be Kulcsár Attila a kamaszok példakép- tárában is: a húszmilliárdos csalással vádolt álbróker az iskolázatlansággal, ügyeskedéssel megszerezhető jólét világát is jelenti, személye szinonimája lett annak, hogy nálunk nem kevés leleménnyel. tudás, teljesítmény nélkül lehet valaki milliárdos. menő vállalkozók gyerekei. A gyerekek szemében nem szégyen a munkanélküliség, de ha mondjuk valaki közmunkában parkosít és virágot ültet, az már ciki. Az egyik kisdiák például elmondta, hogy amikor kilépett az iskola kapuján és a szemközti parkban meglátta közmunkás szüleit, két utcányit került, nehogy valamelyik diáktársa megkérdezze, nem a te szüleid ültetik ott a virágokat? Többségükben úgy is fogalmaznak, hogy nem szabad olyan munkahelyen dolgozni, ahol tönkremehet az ember keze, lába, bőre, szeme, ideg- rendszere.- Folyamatosan azt hallják, hogy valósítsd meg önmagad, semmi nem számít, csak érezd jól magad, mindezt kivetítik az iskolára is - jegyzi meg az adjunktus. - Sőt úgy gondolják, hogy a munkahelyen is feltétlenül jól kell érezni magunkat. A gyerekek elmondták, elképzelhetetlennek tartják, hogy napi nyolc órát tevékenykedjenek, mert akkor mikor fognak élni? Szerintük a jó munkahely kötetlen; bemennek, kicsit dolgozgatnak, és nem szeretnék, ha bárki előírná nekik, mikor ihatnak meg egy kávét vagy gyújthatnak rá. A felmérésből kiderül az is, hogy a mai gyerekek nem vállalnak olyan munkát, amelyben kiszolgáltatottnak érzik magukat - ilyennek gondolják a pincér, a benzikutas sőt a pedagógus foglalkozást is. A végeredményt a szülők is megismerhették, s jelek szerint a fizikai dolgozók megértik, ha gyerekük nem az ő alacsony presztízsű, cseppet sem kifizetődő foglalkozásukat választja. Nem véletlen, hogy a szülők véleménye ______._____ erősen befolyásolja a gyerekeket a különböző munkakörök megítélésében, a majdani pályaválasztásban. A kutatás vezetője megjegyzi: a kutatás Somogy megyei eredményei bátran általánosíthatók országosan is. Miként az is, hogy a mai gyerekekre a legerősebb hatást a média gyakorolja, ezt követi a család, majd az iskola.- Arról van szó, hogy azok számítanak slágerszakmának, amelyek képviselői gyakran tűnnek fel a médiumokban - magyarázza Tóth Istvánné. - A gyerekek hazamennek, bekapcsolják a tévét, és egyszerre több brazil szappanoperát néznek. így akarnak milliomos semmittevők lenni, mert azt látják, hogy e sorozatokban a JAKAB GABRIELLA idegenforgalmi dolgozó:- A mai fiataloknak sajnos nincs stabil példaképük, mint annak idején nekünk volt. Nekem például két iskolás korú gyermekem van, és borzasztó lenne, ha egy Kulcsár-féle figurát tartanának eszményképüknek. El se hinném róluk, hogy így döntenének, mert szerintem a nevelésen is múlik, kit favorizálnak a gyerekeim. Az enyémek biztos a becsületesebb fajtából választanának példaképet. HORVÁTH ZSANETT referens: - Lehet, hogy vannak az üzleti életben olyan kiskapuk, amelyeket egy fiatalnak is érdemes „felfedeznie” persze anélkül, hogy ezzel ártana az országnak. Azért az mégiscsak sok, hogy valaki ügyeskedéseivel, esetleg a jogtalan gazdagodással váljon példaképpé az ifjúság számára, mert ez eltorzíthatja vágyaikat. Mondhatják, minek tanulni, ha így is lehet pénzt szerezni. milliomosok, nem tudni ugyan miből, de nagyon jól élnek. És ha valaki megkérdezi tőlük, tudják-e, hogy Brazília a világ egyik szegény országa, sajnálkozva bámulnak a kérdezőre, szegény, biztosan nem nézi a sorozatokat... A felmérés egyik legfeltűnőbb megállapítása mégis az, hogy a gyerekek számára igazi példakép az álbróker Kulcsár Attila. A húszmilliárdos sikkasztással vádolt Kulcsár, aki nyolcosztályos végzettségével az ország egyik legnagyobb bankjában második emberként viselkedhetett, arra jó példa a gyerekeknek, hogy nem érdemes tanulni. A leleményes szélhámos Kulcsár, aki pénzügyi végzettség nélkül kifizetődőén eligazodott a pénzvilág kiskapui között, azt sugallja nekik, hogy itt semmihez nem kell érteni, iskolázatlanul is jól lehet élni, gond nélkül lehet valaki akár milliárdos is. A kutatás irányítója meglepődött azon, hogy a Kulcsárügy kapcsán a gyerekek a „kapcsolati tőke” kifejezést emlegették, márpedig ez nem éppen a rájuk jellemző szó- használat. Úgy fogalmaztak, hogy az embernek kapcsolati tőkére van szüksége, és akkor minden megy a maga útján. Ez is azt bizonyítja, hogy teljes a zűrzavar a gyerekek fejében, napjaink sokat emlegetett értékválsága is tetten érhető e választásukban. A felmérésből elénk táruló kép alapján nem valószínű, hogy Kulcsár helyét egyhamar elfoglalja a példaképek között mondjuk az olimpiai ezüstfiú, a tizenöt éves Gyúrta Dániel, vagy éppen a töréssel a lábában is remekül teljesítő, ugyancsak ezüstös Cseh László. Ráadásul az, hogy e sportolók éveken keresztül hajnalban kelnek és kilométerek ezreit róják az uszodákban, távol áll a valóságshow- kon szocializálódó kamaszoktól.- Nagyon rosszfelé megyünk - véli dr. Szilágyi Mária pszichológus. - A mai nyolc-ti- zennégy éves gyerekek szülei magukkal hozták a rendszer- váltás idejének lazaságát, erkölcsi gátlástalanságát. Ezt örökölték ezek a gyerekek. Hiányzik az összetartó erő a társadalomból, egyre kevesebben kötnek házasságot, a meglévő családok többsége is válságba került, és mérhetetlen károkat okoznak a kereskedelmi televíziók is. Mindent száműztek, ami erkölcsileg támpontot jelenthet a társadalomban. Ne csodálkozzunk hát, hogy a gyerekek példaképe Kulcsár Attila. Csontos Tibor Lányok, asszonyok és az egyház A VATIKÁN néhány napja körlevelet adott ki a nők helyzetéről. A levél megjelenése óta Európa-szerte fellángolt a.vita: mit tehetnek meg és mit nem korunk lányai, asszonyai. Ahogy várható volt, Magyarországon is összecsaptak a kereszténydemokraták és az ateisták. Jk Hittani Kongregáció / % megerősíti az elvet, miszerint a katolikus JL ' .egyházban a jövőben is csak férfiak választhatják a papi hivatást. A Vatikán ugyanakkor kitér rá, hogy mindkét nemet azonos méltóság és azonos jogok illetik meg, habár meghatározónak tartja a köztük lévő biológiai különbségeket. A nő legfontosabb hivatásának pedig az anyaságot tekinti. A nők még kevesebbet keresnek, mint a férfiak, s a gyermeknevelésben is sokszor magukra maradnak. Karrierlehetőségeik mégis jelentősen javultak A feminizmus elkötelezettjei persze nem örülnek a pápai jóváhagyással, s a lehetséges utód, Joseph Ratzinger bíboros kézjegyével ellátott irománynak. Sándor.Klára, az SZDSZ elnökségi tagja például odáig megy, hogy kijelenti: „a sugallt jelentés valóban az, hogy a Vatikán bizonyos feminista irányzatokkal elégedetlen... S az erőteljes homofóbia és a bűnbak- keresés ebben az esetben az egyház önmagával való szembenézését helyettesíti.” Tény, Ratzinger ellenfeleinek van miről „pletykálkodniuk”. A pe- dofil papokról szóló botránykönyv lapjai ugyanis szinte betelni látszanak. Az utóbbi fél évszázadban csak az Egyesült Államokban 4450 papot vádoltak meg gyermekek molesztá- lásával. Maga a bíboros is gyanúba került... A kritikusok tehát már-már jogosan érvelnek úgy, ha a feladó maga is elmarasztalható erkölcsi szempontból, ugyan milyen alapon igyekszik mások sorsáról dönteni, úgymond igazságot tenni? A sokszor valamiféle riválisként számon tartott felekezetek, egyházak vezetői nemigen foglaltak állást az ügyben. Kardos Péter főrabbi is csak annyit mondott a Vasárnap Reggelnek: szerinte ez az egész a katolikus egyház belügye. A feminizmus, a nők jogainak témakörét elemezve pedig a réges- rég „leosztott” szerepekre hivatkozott. - A zsidó vallásban ugyanis évezredek óta pontosan körülírható és tudott, mi egy nő és mi egy férfi szerepe. - Egyszerű a képlet. A zsidó otthon őrzése, a gyermeknevelés egyértelműen női feladat - fűzi hozzá. Kardos még egy apró részlettel szolgál. Utal rá, hogy a zsidó hit reformirányzatai elfogadják a női rabbikat is. Persze az ő tevékenységüket - hasonlóan a katolikusokhoz - hivatalosan szinte nem ismerik el. így a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége sem tartja helyénvalónak a nők efféle szerepvállalását. „Szociológiai értelemben az üvegplafon valóban létezik, és a láthatatlan akadályon kevés nő képes áttörni. Formailag persze nincs hátrányos megkülönböztetés, nyíltan senki nem mondja ki, hogy az adott posztra eltérő esélyekkel pályázik egy férfi és egy nő. Csak éppen az esetek döntő többségében a férfi nyeri el azt a tisztséget, amelynek betöltésére a nő is legalább annyira alkalmas lenne” - állítja Susan Zimmermann politológus az evilági A moziban egyre több a női szuperhős, elég csak a Tarantino-féle Kill Bilire gondolni, ahol Urna Thurman lekaszabolja az összes szembejövő férfit. Az érdekérvényesítésnek persze békésebb módjai Is vannak gyakorlatról. Azt tartja, hogy a feminizmus akkor lehet sikeres, ha az elvont, absztrakt szövegek mellett higgadt érvekkel képviseli a nők érdekeit és a társadalmi igazságosságot. Elemzők úgy vélik, a huszadik század során a nők valóban kiléptek a gyámkodás alól, az utóbbi időben ráadásul lényegesen javultak karrierlehetőségeik is. Másrészről viszont a piac diktál, még mindig lénye* gesen kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak, a tulajdonnak éppen csak az öt százalékát birtokolják, miközben a gyermekekről való gondoskodásban mindinkább magukra maradnak. A pápai levél már csak ezért is fájt sokaknak. Jóllehet túl nagy jelentőséget nem kell neki tulajdonítani. Elvégre, mint Sándor Klára is jelezte: a katolikus egyházat belülről feszegetik azok a tradíciók, amelyeket sok teológus szerint korszerűtlen ballasztként hurcol magával a katolicizmus. Ilyen a papi cölibátus megtartása, az áldozás megtagadása az elváltaktól, és ilyen az is, hogy a nőknek nem engedik papi szolgálat végzését. A csata várhatóan még eltart egy darabig... Szabó Zoltán Attila
