Új Dunántúli Napló, 2004. augusztus (15. évfolyam, 209-238. szám)

2004-08-22 / 229. szám

2004. augusztus 22., vasárnap Közélet, gazdaság, politika Drága és nehéz az iskolatáska Cseppet sem olcsó mulatság A TANÉVKEZDÉS, amely nebulóként negyven-ötvenezer, esetenként hetven-nyolcvanezer forintba is kerülhet. A legnagyobb tételt a tankönyvcsomagok jelentik. A nyár végi hideg­zuhany a jövő héttől zúdul a szülők fejére: 40-50 ezer forintba is kerülhet a tanévkezdés. Az üz­letközpontok, hipermarketek polcain a tankönyvek kivételé­vel máris minden ott sorjázik, amire az iskolásoknak szüksé­gük lehet. Sok a bóvli, de jó minőségű tanszereket is vehe­tünk. A választék bőséges, ami­nek köszönhetően az árak is feltűnően széles skálán mozog­nak. Az iskolakezdés családi költségvetését elsősorban az is­kolatáskák és a testneveléshez szükséges felszerelések terhe­lik meg. Az új iskolát kezdő diá­kok szüleinek fel kell még ké­szülni az olykor 15-20 ezer fo­rintba kerülő kötelező iskolai egyenruha beszerzésére is.- Az a baj, hogy a szülők sokszor meg sem várják az első szülői értekezletet és tanítási órákat - mondja Vincze Tamásné általános iskolai ta­nárnő. - Nyakló nélkül össze­vásárolnak mindent, különö­sen vonatkozik ez az általános iskola elsőseinek szüleire. Fő­leg a füzeteket veszik meg fe­leslegesen, hiszen nem tudhat­ják, milyen tantárgyból milyen füzetekre lesz szükség. Jellem­ző az is, hogy drága tollakat, többfunkciós, sok ezer forintba kerülő tolltartókat vásárolnak, amelyekre mondjuk az alsó­tagozatosoknak aligha van szükségük. Hozzáteszi, hogy az edző­cipők, az iskolatáskák vásárlá­sakor a szülőkre is ráragad a márkaimádat, és olykor eleve a legdrágább márkajelzésű hol­mikat szerzik be. Egy márkás hátizsák 8-10 ezernél kezdő­dik. Nincs ez másként a torna­dresszek, melegítők esetében sem, amelyek 5-12 ezer forint­ba is belekerülhetnek.- Az a tapasztalatom, hogy azok a szülők veszik például a jóval drágább, rajzfilmfigurás ^ Igj Hátizsák Tankönyv Fűzetek Tolltartó Ceruzakészlet Kürzőkészlet Golyóstoll szlet Zsírkréta tolltartókat, akiknek a gyerekei most kezdik az iskolát - ma­gyarázza Karosi Lászlóné üz­letvezető. - Ők költenek legtöb­bet a díszes vonalzókra, festék­készletekre, a cicomás tansze­rekre. És ők keresik a mese­figurás iskolatáskákat, füzet- és könyvborítókat is. A felső­tagozatosok szülei már meg­gondolják, hogy ugyanabból a tanszerből az olcsóbbat vagy a drágábbat vegyék-e. Ráadásul saját példámból tudom, hogy a felsőben kicsit snassz már pél­dául rajzfilmfigurás tolltartókat használni. Mindemellett a legnagyobb kiadást a tankönyvek jelentik az általános iskolások szülei­nek. A Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének számí­tásai alapján a tavalyihoz ké­pest az idén 13-16 százalékkal többe kerülnek a tankönyvek. Az általános iskolákban 4-15 ezerért árulják a tankönyvcso­magokat, de a középiskolások szülei is csóválhatják a fejüket azon, hogy megkérik a tudás árát: ők 8-15 ezer forintos tan­könyvárakkal számolhatnak. A tanévkezdés nagy költsé­geit enyhítendő a rászorulók tankönyvvásárlását kiegészítő támogatással segíti a kormány. Ennek mértéke az alsó tagoza­tosoknál 3600, a felső tagozato­saknál 7200, a kilencedik­tizenharmadik osztályosoknál 9600 forint. A munkáltatók 10- 15 ezer forinttal járulnak hozzá Az iskolatáskák és az edzőcipők, a dresszek vásárlásakor a szülőkre is ráragad a márkaimádat és olykor eleve a legdrágább márkajelzésű holmikat szerzik be. az iskolakezdéshez gyerme­kenként. Az összegeket a tan­szerekről szóló számlák ellené­ben fizetik ki, de ezt a támoga­tást például íróasztalra, székre nem költhetik a szülők. Miként tankönyvekre sem, mivel az is­kolák, arra hivatkozva, hogy a tankönyvek elosztása nem ke­reskedelmi tevékenység, nem adnak tankönyvvásárlást iga­zoló számlát. Az első osztályosok szülei­nek íróasztalt is be kell szerez­niük, ami 6-15 ezer forint kö­zött kaphatók, igaz, asztali lámpát már 900 forintért is ve­hetnek. Azért kínálnak jóval drágábbakat is. Költségnövelő tényezőt jelenthet az is, hogy milyen pedagógiai módszert al­kalmaznak az adott iskolában, mert az ezeknek megfelelő ki­egészítő eszközöket is meg kell vásárolni. Sőt be kell fizetni az ebédet és ugye, az osztály­pénztár is feltöltésre vár... Cs. T. SÜT0NÉ PÁSZTOR ILONA pedagógus MOLNÁR ÉVA állás nélküli- Tavaly huszonötezret költöttünk csak tan­könyvre, az idén tizenhatezerbe kerül mindez másodikos középiskolás gyermekünknek. Kell egy új hátitáska, ami tízezer körül kapható, a tanszerekre három-négyezret számítunk, de tréningruhára és edzőcipőre is költünk, ami a nagy kiadások közé tartozik. Számításaink sze­rint negyvenezer forintot visz el az új tanév.- Két fiam hetedikbe illetve ötödikbe megy, körülbelül negyvenötezer forintba kerül nekünk a tanévkezdés. Egyedülállóként nevelem őket, így a tankönyveket ingyen kapjuk, és a hátizsák is jó lesz tavalyról. Csak ezzel megspóroltunk vagy ötvenezret. A tanszerekre húszezret költünk, a tornacucc hatezer, a többi az írószereket, a füzetet, a tolltartót jelenti, de a rajzfel­szerelés is benne van nyolcezer forintban. FONTOS Medgyessy Péter kormányfő „Egy baloldali miniszterelnöknek szükségképpen más kell hogy legyen a viszonya a szegényekhez, mint amilyen viszonya a konzervatívoknak, vagy egyik-másik szabadelvű politikustársamnak van.” Demszky Gábor főpolgármester „A hibás döntések oda vezettek, hogy azt a látszatot kel­tettem, mintha dzsentri típusú, nagyuras allűrökkel rendel­kező politikus volnék.” Szűrös Mátyás, a „történelmi” Szociáldemokrata Párt elnöke „A magyar kormány egy húron pendül a román kormány­nyal, és mindketten a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőségének oldalára álltak az autonómia ügyének ellenében.” Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára „Bizonyos politikai érdekeknek az a célja, hogy bizonyos tőkecsoportok legálisan pénzt vehessenek ki az egész­ségügyből.” Csisztu Zsuzsa sportriporter az olimpiai megnyitón „Nem a szülőföldjén látta meg a napvilágot...” VONATTALANITÁS. A MÁV igazgatósága előrelátható­lag szeptember első napjaiban tárgyal azoknak a vonatok­nak a listájáról, amelyek jövőre már nem közlekedhetnek. Az ok: a vasút valószínűsíthetően nem kapja meg 2005- ben a várvavárt 95,6 milliárd forintos költségtérítési támo­gatást. Marad a gyaloggalopp. Európa (vas)útjain aligha­nem feltűnést keltünk majd. ** KISZÚRÁS. Az egykori villalakó, bizonyos Pintér Zoltán állítja: a rendőrök valamiért kiszúrták maguknak öt, és most tönkre akarják tenni egy kábítószeres ügyben, amit el sem követett. Okinak tehát már nem oké a világ. Sze­rinte koncepciós per zajlik ellene, és ezúttal nem segíthet rajta még a mindenható Árpa Attila exproducer úr sem. Sebaj, a villalakói lét nyilván edzettebbé teszi a média- huszárt. Akár még a bezártságot is meg lehet szokni... ERTEKELES ***** Ez már döfi **** Elmegy *** Átlagos ** Gyengus * Bukta ANTIHÖSÖK. Egy magazin megszavaztatta olvasóit: kik is a legkedvesebb antihősök a mozi világában. Győzedelmeskedett a Taxi­sofőr, azaz Robert de Niro. Őt követi a Leon, a profiban rosszalkodó Jean Reno, a bronz­érmes pedig az Összeomlás Los Angeles-i idegroncsa (ejtsd: Michael Douglas) lett. Saj­nos politikusokra most nem lehetett szavazni. Pedig ők átírták volna a listát. **** CEGERCSERE. Egyes önkormányzatok ingyen átkeresztelik a közterületeket, ha a náluk beruházó cég éppenséggel erre kéri őket. Európa kiadó. DOLCSIDIADAL. Az euró megint gyengült a dollárral szemben. Amerika, úgy fest, nem adja alább, Európa viszont fut a pénze után. ** ÉVA. A kormányzat megreformálná az evát. Szükség is van rá, hiszen az EU nem lelkesedik érte. Még mindig jó üzlet a borhamisítás Megdöbbentő adatot közölt az ORSZÁGOS BORMINŐSÍTŐ INTÉZET, az általuk vizsgált borok 40 százaléka hamis volt. Úgy tűnik, hogy a szőlőt talán soha nem látott italnak is van még közönsége. A Hegyközségek Nemze­ti Tanácsa májusban megbízta az Országos Borminősítő Intézetet 210, éttermekből, italboltokból, áruházakból és nagykereskedé­sekből származó borminta be­vizsgálásával. A borminták többsége a legveszélyeztetet­tebb termékkör, az olcsó kan­nás és PÉT palackos borok kö­zül került ki. A 210 borminta ke­vesebb, mint hatvan százaléka bizonyult alkalmasnak forgal­mazásra. Három héttel ezelőtt több mint harminc borász kérte a Földművelésügyi Minisztériu­mot: fokozzák a forgalmazott borok ellenőrzését, és büntes­sék keményebben a minőség el­len vétőket, ellenkező esetben az EU ellenőrző szervéhez for­dulnak. Dula Bence egri hegy­bíró lapunknak elmondta, hogy ha az augusztus 16-ával kezdő­dő héten az OBI nem kezdi meg legalább heti 70 minta vizsgála­tát, és az eredményekről nem kapnak értesítést augusztus 23-ig, Brüsszelhez fordulnak, a levelet egyébként már angolul is megfogalmazták.- Tiszta és átlátható helyzetet szeretnénk teremteni a magyar borpiacon, hogy aki bort iszik, az biztos lehessen benne, hogy amit fogyaszt, az nem hamisít­vány - mondta az egri hegybíró. Horváth Csaba, a Hegyköz­ségek Nemzeti Tanácsának fő­titkárhelyettese úgy véli, bár a levélben megfogalmazott köve­telések nem tükrözik a tanács álláspontját, szükség van a fokozottabb el­lenőrzésre és ar­ra, hogy az OBI több vizsgálatot finanszírozzon. Horváth szerint annak, hogy több bor kapható Magyarorszá­gon, mint amennyit termeltek, nem biztos, hogy a hamisítás az Forrás: Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Forgalmazásra megfelelt Minősítés nélkül forgalmazott Nem forgalmazható Hamisított Citromsav hozzáadásával hamisított Répacukorral utóédesített hamisított oka, hiszen az adótörvények megváltozása miatt megnőtt a forgalomba hozott gyümölcs­borok mennyisége. A borok minőségének vizs­gálati módszereiről és az ellen­őrzés gyakoriságáról szerettük volna megkérdezni az Országos Borminősítő Intézet szakembe­reit is, Szőke János, az intézet igazgatóhelyettese azonban csak annyit volt hajlandó elárul­ni, hogy elfogadott vizsgálati módszerekkel dolgoznak. A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium szak­értői sem kívántak nyilatkozni az ügyben, korábbi nyilatkoza­taikból azonban kiderül; nem vitatják a termelők követelései­nek jogosságát, az OBI-nak azonban nincs elég pénze a heti hetven minta ellenőrzésére. Németh Imre agrárminiszter mindenképpen a napi kötelező standolás fenntartása mellett van a vendéglátóhelyeken. A HNT által finanszírozott vizs­gálatból kiderül: a jövedéki ter­mékek napi kötelező leltározá­sa önmagában nem akadályoz­za meg a hamis borok forgal­mazását. Dr. Kerény Zoltán, a Kecske­méti Szőlészeti és Borászati Ku­tatóintézet tudományos főmun­katársa szerint az a legnagyobb baj a hamisított borokkal, hogy ezek a ter­mékek a szőlőtől függetle­nül készül­nek, és ezért tönk­retehetik a tisztessé­ges borá­szokat és termelőket. Kerény ál­lítja: tudo­másul kell venni, hogy a ma­gyar bor­fogyasztók 70 százaléka nem tud kifizetni 300 forintnál töb­bet egy liter borért, és azért ha­misítják a borokat, mert van igény az olcsóbb nedűkre. LELOVITS TAMÁS villányi borász sze­rint a hamisítás azért rendkívül ká­ros, mert követ­keztében az embe­rek elfordulhatnak az olcsó kategóriá­jú boroktól, a drá­gább borok közön­sége viszont nem biztos, hogy el tudja tartani a ter­melőket.

Next

/
Thumbnails
Contents