Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)
2004-07-27 / 204. szám
2004. JÚLIUS 27., KEDD HAZAI T Ü K Ö R 3. OLDAL Találkozás a nagybetűs élettel A felsőoktatási reformról kérdeztük a legnagyobb oktatási intézmények vezetőit. Dr. Mészáros Tamás, a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem - szeptembertől Corvinus Egyetem - rektora úgy véli, kemény minőségbiztosítás kell az egységes európai felsőoktatási tér kialakulásához. Budapest- Rögtön egy gazdasági jellegű kérdés: hogyan vélekedik az oktatók teljesítményalapú bérezéséről?- A koncepció részleteit nem ismerem, de nagy meglepetés nem érhet, hiszen a Közgázon már régóta foglalkozunk teljesítményméréssel. Van oktatási teljesítmény, amit úgy tudunk mérni, hogy megnézzük, hány órát tart egy oktató, és van tudományos, kutatási teljesítmény, ami a konferenciák, publikációk mennyiségét, minőségét jelenti. Hogy ezen belül hogyan oldjuk meg a differenciálást, az már egy furcsább feladat. Ahhoz, hogy valaki egyetemi tanár legyen, komoly szűrőkön kell átmennie, amelyek után kiderül, hogy alkalmas-e arra, hogy naponta kiálljon a hallgatók elé. Kérdés, hogy akkor van-e jobb és kevésbé jó egyetemi tanár? Szerintem, ha maga a kinevezési procedúra jó és a teljesítményt méri, nem baj, ha az oktatók egyforma fizetést kapnak. Másrészt az egyetemi oktatás nem közép- vagy általános iskolai tanítás, ahol adott tantárgyakból tart a tanár adott számú órát. Az egyetemi oktató ért egy tudományterülethez, lehet, hogy ő a legjobb benne, de nem ért egy másikhoz. Lehet, hogy az ő területén csak egy előadás, egy szeminárium van egy héten. Ekkor az a kérdés, hogy valaki olyat állítsanak be, aki ugyan nem a legjobb az adott területen, de máshol is van órája, és formálisan produkálja a teljesítményt, vagy az a lényeg, hogy mindenütt a legjobb oktató legyen. Ez a példa persze kiélezett és meg lehet teremteni az egyensúlyt, de be kell látnunk, hogy az oktatási teljesítmény attól függ, a tanterv hogyan alakul. A kiválasztásnál megvan a lehetőség az oktató tanítási, tudományos és egyéb képességeinek felmérésére, ettől kezdve az a kérdés, hogy a tanterv hány órában ad neki lehetőséget.- Jól értem, hogy igazságtalannak tartja ezt a típusú bérrendszert?- Nem tartom annak, mert mi is alkalmazzuk, de egyelőre nem azon gondolkoztunk, hogy azonos tanári kategórián belül különböző fizetést adjunk. A teljesítményt a kiválasztásnál kell megfogni, de ugyanakkor el tudom képzelni, hogy jutalomban vagy más módon differenciáljuk.- A minisztérium indoklása szerint az a cél hogy a hallgatók jobb „szolgáltatást" kapjanak, kvázi így sarkallnák jobb oktatásra a tanárokat. Ha nem ez a megoldás, akkor mi lehet?- Más kérdés, ha a hallgatói értékelésben - ami a Közgázon is rendszeres - több éven keresztül egy tanár rossz minősítést kap, vagyis a hallgatók nem elégedettek vele, gyenge, fegyelmezetlen oktatónak tartják. Akkor nem való a tanári pályára. Lehetne azt mondani, hogy kapjon kevesebb pénzt, de az nem az igazi megoldás. Hosszú távon egy egyetemi oktatónak a legnagyobb sikerélménye, pályájának mércéje az, ha a hallgatói elégedettek vele. Én is nagy súlyt adok a hallgatók szavának. Azoknak az oktatóknak, akiket évről évre a legjobbnak ítélnek a diákok, jutalmat lehetne adni, ha pedig valaki tartósan nem teljesít, meg lehet kérdőjelezni az alkalmasságát. Nagy igény van a teljesítménymérésre, de én nem az alapbérnél differenciálnék.- Az intézmények integrálásával ami szintén fontos része a reformnak, a Közgáz jól áll szeptembertől új neve is lesz a kibővült egyetemnek. Van feladat még ezen a téren?- Éppen csak, hogy elkezdtük az érdemi munkát. Mondhatnám, jól megvagyunk egymás mellett. A bolognai folyamat nyomán tettük meg az első lépéseket. Két alapszak úgy alakult ki, hogy abban már mind a három régi intézmény részt vesz - a Közgáz, az Államigazgatási Főiskola és a Kertészeti Egyetem. Ezen túl megvannak a lehetőségek más területeken is. Az új rendszert kell bevezetni és nem a régire ráhúzni, ráerőszakolni az integrációt. Az én filozófiám szerint nem lehet erőszakosan integrálni, mert nem szabad kényszerítem sem az oktatókat, sem a diákokat. Nem feltéüenül jó, ha egy oktatót, aki például marketinget tanít a kertészetin, áthelyezek ide, a Közgázra a többi huszonöt mellé. Ez több konfliktussal járna, mint haszonnal. A hallgatók előtt meg kell nyitni a választás lehetőségét. így, az ilyen típusú integrációt ők fogják kikényszeríteni, mert azt mondják, hogy ha van lehetőségem marketinget hallgatni a Közgázon, miért ne tenném. Dönthet a diák úgy, hogy inA Közgáz és a közgazdaságtan oktatásának története Magyarországon 1763-ban a Pozsony megyei Szencen alapították a Collegium Oeconomicumot, amely mindenfajta szakoktatás első hazai intézménye volt. Ugyancsak ilyen ismereteket oktattak a varasdi kamerális iskolában, az 1770-es évektől a nagyszombati egyetemen és a királyi tudományakadémiákon. 1846-ban megnyílt a József Ipartanoda, amelyet 1850-ben egyesítettek a pesti egyetem Mérnökképző Intézetével. Az így létrehozott új intézmény 1857- ben politechnikum rangot kapott. A politechnikumban közgazdasági osztály is alakult. Az önálló, a többi egyetemmel azonos jogokat élvező közgazdaság-tudományi egyetemért a századfordulón bontakozott ki társadalmi mozgatom. 1920-ban kormányrendelet, majd törvény hívta életre a Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazdaság-tudományi Kart, mint önálló intézményt. 1948-ban jött létre a Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem, most már önálló universitasként, 1953-ban a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem nevet vette fel. Az intézmény neve 1990-ben Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem lett, 2004 szeptemberétől Corvinus Egyetemként működik tovább, miután ösz- szeolvadt az Államigazgatási Főiskolával és a Szent István Egyetem Kertészeti Karával. kább itt veszi fel ezt a tárgyat, mint az „anyaegyetemen”. Az gondolom, hogy a közös szakok, a közös kutatások, a diákok mobilitása segíti majd a valódi integrációt. Eltérőek a tradícióink, de épp ez az, ami jó az egyesítésben. A hallgató már az egyetemen találkozik az „élettel”, rájön, hogy nem csak egy szemszögből közelíthető meg egy probléma, és megtanul együttműködni. Időbe telik majd, amíg összecsiszolódunk. Fontos lépés, hogy szeptembertől Corvinus Egyetem név alatt indul az összevont intézmény, mindenki „elveszti” a régi nevét, de mindenki megtartja a saját imázsát.- Mit gondol az egységes felsőoktatási tér kialakításáról?- Valamikor volt egy nagy egyetemünk, ahol a különböző karokon hét matematikai tanszék működött, és az egyik nem fogadta el a hallgatótól a másikon tett analízisvizsgát. Képzelje el, mi van akkor, ha a hallgató egy másik egyetemről érkezik. Mit fogadok el bachelor-szintnek Békéscsabán, Brüsszelben, Madridban? Ez egy idea, amelyhez szükség van egységes minőségbiztosítási rendszerre. Ha ez a rendszer működik, feltételezhető, hogy egy bizonyos végzettséggel, vizsgával rendelkező diák valóban azt tudja, amiről a papírja szól. Ez a minőségbiztosítás már nagyjából működik Európában. Azt nem tudom elképzelni, hogy a legelitebb iskolák automatikusan vegyék fel vagy át a hallgatókat. Fékek, szelekciós mechanizmusok akkor is működni fognak, ami persze nem baj. Másik nagy kérdés az idegen nyelvű oktatás, amivel szerencsére mi jól MÉSZÁROS TAMAS iparszakos közgazdász, a közgazdaság-tudomány kandidátusa, azÁPV Rt. igazgatóságának elnöke. 2004 januárjáig a BKÁE Kisvállalkozás-fejlesztési Központ igazgatója, azóta az egyetem rektora. Vendégkutatóként működött a George Washington University-n, majd a philadelphiai Wharton School többhetes felsőszintű vezetőképző programjában. 1993-ban a bostoni Harvard Business School szervezésében részt vett a kelet- és közép-európai egyetemi oktatók továbbképzésén. Alelnöke a Magyar Tudományos Akadémia Ipargazdasági Bizottságának. állunk, már most együttműködünk európai egyetemekkel, és további szakokon tervezzükaz idegen nyelvű kurzusok beindítását. így „csäogatjuk” a külföldi hallgatókat. Ha ez mind sikerül - nem csak nekünk, hanem más intézményeknek is - el tudom képzelni, hogy egy működőképes felsőoktatási tér jöjjön létre.- Van olyan kérdés, amit a reform nem tisztáz?- Számomra kissé zavaros az intézmények státusa. Három variációról is szó volt már. Egyrészt arról, hogy az iskolák közhasznú társasággá alakulnak majd, aztán arról, hogy mégis maradnak állami fenntartásban, végül - és ez a változat látszik megvalósulni - a speciális intézményi státusról, amely az intézménynek bizonyos fokú gazdasági szabadságot ad, ugyanakkor az állam továbbra is támogat- ja. Várom a fejleményeket. steiner kata Új titkosszolgálati vezetők Rendkívüli ülést akar a Fidesz eEgészség program Budapest Az eEgészség program idei és jövő évi feladatainak megvalósítására 380 millió forintról szóló együttműködési megállapodást kötött Kökény Mihály egészség- ügyi és Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 100 millió forinttal járult hozzá, az egészségügyi tárca pedig 280 millió forintot adott, tulajdonképpen négy ügyhöz: részben a fogalomtárak mintaprojektjeihez, részben az ágazati portálra tervezett tartalomszolgáltatás fejlesztéséhez, valamint a népegészségügyi program informatikai fejlesztéséhez és a Dr. Info program fejlesztéséhez. Az eMagyarország program 13 fő iránya közül az egyik az eEgészség, amelynek célja a gyógyítás korszerűsítése, a betegségmegelőzés, valamint a betegek folyamatos tájékoztatása. A megállapodás a két tárca 2003-ban megkezdett együttműködésének folytatása. A többi között létrejött az ágazati internetes "portál, megkezdte működését az eEgészség Programiroda, illetve a Dr. Info tájékoztató szolgáltatás, s az ország több mint 120 intézményében elérhető az a nemzetközi orvosszakmai tudásbázis is, amely segít az orvosoknak egy adott vizsgálati vagy kezelési eljárás hatékonyságának eredményes- ségének megítélésében, ______■ Va dászat leállítva Budapest Beer Iván, a Magyarországi Holokauszt Emlékalapítvány elnöke bejelentette: felfüggesztette az Utolsó esély elnevezésű, a még élő náci háborús bűnösök felkutatására indított akciót. A felfüggesztést az indokolta, hogy az adatvédelmi biztos korábban közölte, idegen országba nem lehet magyar állampolgárok adatait továbbítani. Beer Iván azt mondta, a jogi kérdések tisztázásáig nem fogad bejelentéseket, és nem továbbít semmiféle információt Jeruzsálembe. Péterfalvi Attila ombudsman megerősítette: nem a náciüldözés legális voltát kifogásolja, ez nem az ő kompetenciája; azzal kapcsolatban fogalmazott meg aggályokat, ahogy a Wiesen- thal-központ folytatta ezt a nácivadászatot. ■ Hírek Eltérő utakon Ékes József MDF-es képviselő a párt frakcióülése után kijelentette: az elnökség, a választmány és a frakció jelenleg „nem közös úton” halad, s ezen változtatni kell. A jelenleg fennálló belső feszültségeket mindegyik félnek a másikat meghallgatva kötelessége a közös nevező kialakításával feloldani, és nem erőből politizálni - tette hozzá, mti Rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezi a Fidesz-MPSZ augusztus 19-re bizonyos cégek privatizációja kapcsán. Orbán Viktor pártelnök szerint erkölcsileg vállal- hatatlan döntés a Nemzeti Tankönyvkiadó, a Bábolna RL és a Richter magánkézbe adása. Budapest A kormányfő mai hatállyal Zsohár István vezérőrnagyot az Információs Hivatal főigazgatójának, Galambos Lajos dandártábornokot a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának nevezte ki. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága több mint háromórás zárt ülésen hallgatta meg a jelölteket. Ezt követően Kövér László, a bizottság fideszes elnöke elmondta: az ellenzéki képviselők nemmel szavaztak Zsohár István kinevezéséről, míg Galambos Lajos személyével kapcsolatban tartózkodtak. Tóth András, a polgári nemzet- biztonsági szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár az Információs Hivatal élén történő személyi változás okairól elmondta: a kormányfő és Kiss Péter kancelláriaminiszter is elégedett volt Czukor József eddigi főigazgató munkájával, „de úgy gondolja, hogy a továbblépéshez más személyi összetételű vezetésre van szükség”. A vezetőváltás időzítésével kapcsolatban Tóth közölte, hogy azt az Információs Hivatal külföldi munkatársainak értekezlete előtt akarták lebonyolítani. Kövér László szerint „az utóbbi két esztendő legkomolyabb konfliktusa bontakozott itt ki a bizottsági ülésen a kormány- párti és az ellenzéki oldal között”. Kövér úgy gondolja, a váltás egyik oka az lehet, hogy az „MSZP-n belüli ingatag belső hatalmi viszonyok lehetőséget teremtettek egy személyzeti lobbiharc kibontakozására, amely nem csak a nemzetbiztonsági szolgálatok élén hozott változást, hanem úgy tűnik, hogy máshol is”. _______■ Bud apest Orbán Viktor azt állítja, hogy a kormány „suttyomban hozott hatalmas súlyú, ráadásul rendkívül rossz döntéssorozatot” s ennek oka „a gyors, mohó és könnyű pénzszerzés”. A pártelnök szerint természetesen vannak olyan cégek, amelyek esetében megfontolandó a privatizáció, ilyen például a Malév, de bizonyos vállalatoknál ez elképzelhetetlen. Ezek között említette a Nemzeti Tan- könyvkiadót, a Richtert, a Mezö- hegyesi Állami Ménesbirtokot és a Bábolna Rt.-t. Orbán Viktor arra kérte a kormányt, hogy vizsgálja felül a döntéseket, és ne szentesítse az ÁPV Rt. döntéseit, mert a közvagyon egy részét igenis fenn kell tartam. Rogán Antal a Fidesz frakcióvezető-helyettese bejelentette: augusztus 19-re rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezik az ügyben, és törvényjavaslatot terjesztenek a Ház elé. A javaslatban azon cégek körét határozzák meg, amelyek eladásáról - a jogszabály elfogadása esetén - nem a kormány, hanem a parlament dönthet majd. Az MDF jelezte: támogatja az Országgyűlés rendkívüli összehívását. Herényi Károly frakcióvezető szerint az erőltetett privatizáció visszafordíthatatlan és beláthatatlan következményekkel járhat. Knncze Gábor, a szabad demokraták elnöke az Europress- nek azt mondta: ha kezdeményezik a rendkívüli ülést, akkor a szabad demokraták részt vesznek rajta. Az SZDSZ ugyanakkor nem ért egyet a privatizáció leállításával - fűzte hozzá Kuncze Gábor. Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint Orbán Viktor a nyári uborkaszezonban megpróbál kellő demagógiával bemázolt színes luftballonokat felengedni és kipukkasztani. Göndör közleményében emlékeztet: az Orbán-kormány módosíthatta volna a privatizációs törvényt, de nem tette; a volt miniszterelnök szeretné elterelni a figyelmet a 12 állami gazdaság általa támogatott mutyis privatizációjáról. FARKAS - BARANYA Cukorkorlátok Az illegális cukorimport visszaszorítása érdekében augusztustól fejenként legfeljebb 20 kilogramm cukor hozható be vámmentesen Magyarországra - közölte Sághy Zoltán, a Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkára, mti Lefújt riadó A meteorológiai előrejelzések alapján az Országos Mentőszolgálat lefújta a hőségriadót, a tűzgyújtási tilalom azonban továbbra is érvényben marad, mti Kínai gyógyászat Rákközpont és hagyományos kínai orvosi centrum is nyílhat Magyarországon a közeljövőben - jelentette be Kökény Mihály egészségügyi miniszter, amikor beszámolt pekingi tár- gyalásairól. mti ____________________■
