Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)
2004-07-24 / 201. szám
8. OLDAL. POLITIKAI 2004. JŰLIUS 24., SZOMBAT V I T A F 0 R U Hittel, bizalommal, őszintén A Kereszténydemokrata Néppárt programja ÖNKORMÁNYZATOK 1. Polgár közeli közigazgatás A kölcsönös kisegítés elve (szubszidiaritás) alapján, a közigazgatás különféle önkormányzatokban valósul meg és lehetővé teszi, hogy a problémák ott oldódjanak meg, ahol azok a legeredményesebben és leghatékonyabban megoldhatók. A helyi közigazgatás létrejöttét a rendszerváltozás fontos eredményének tartjuk és fenntartása mellett kiállunk. 2. Hatékony közigazgatás A magyar közigazgatás középszintjén érzékelhető ellentmondások alapján indokolt a rendszer felülvizsgálata az állam és az önkormányzatok szintjeinek összehangolása érdekében. A területi adottságok, a magyar közigazgatási hagyományok és az ésszerűség szem előtt tartásával el kell végezni a területi államigazgatási szervek teljes körű felülvizsgálását annak érdekében, hogy a feladatok és hatáskörök megosztása észszerűbben, a lehetőségekhez képest jobban történjék meg. 3. Elmaradott térségek felzárkóztatása Hazánk térségeinek fejlettségi különbségei az elmúlt tizenöt évben nemhogy csökkentek volna, hanem növekedtek. Egyes térségek messze a társadalmi átlag alá süllyedtek. Határozott politikai célunk e különbségek csökkentése, a leszakadt térségek felzárkóztatása. 4. Gyarapodó ország, fejlődő főváros Hazánk fővárosa az elmúlt évtizedben az alkalmatlan városvezetés és jogszabályi feltételek miatt fokozatosan vesztett regionális szerepébőL Pártunk a régió vezető városának szerepét szánja Budapestnek, ehhez megalapozott várospolitika és rátermett városvezetés szükséges. Tűrhetetlen, ahogy a nyomor, a szemét és a káosz ellepi fővárosunkat. Új programokat alkotunk a hajléktalanság enyhítésére. Szociális bérlakásokat építünk a fiatal házasok számára. Újjászervezzük a főváros közlekedését A lakótelepek leromlását megállítjuk és a lakásmobilitás növelésével javítjuk az elöregedő környezet megújulását A főváros önkormányzati rendszerét úgy kell átalakítani, hogy a város önkormányzati irányítása és igazgatása egységesebb politikai és szervezeti keretekben történjen. Az 1949-ben megszüntetett Fővárosi Közmunkák Tanácsának visszaállítását kezdeményezzük az ésszerű város- és régiófejlesztés érdekében. JOGALKOTÁS 1. Ami igazságtalan, az ne lehessen törvényes A szabadság valóban nagy dolog. Ezt az elmúlt évszázad tapasztalatai alapján mindnyájan jól tudjuk. De a szabadság önmagában csak lehetőséget ad a helyes cselekvésre, azonban sajnos a helytelenre is. Igazságosság nélkül nincs tartós béke és nincs emberhez méltó élet. A jog értékeket is közvetít. A polgári jog és a büntetőjog újrakodifikálása során hangsúlyosan szerepet kell, hogy kapjon a közjót, a közösség érdekeit előmozdító értékrend. 2. Új alkotmányt A rendszerváltozás lezárulása lehetővé teszi új alkotmány megalkotását. Az új alkotmány az alábbi kérdéseket is szabályozza:- Az alkotmánybíróság satusának újraszabályozása és eljárási szabályainak megalkotása.- A bíróságok anyagi függetlenségének biztosítása. 3. Az igazságszolgáltatás működőképességének biztosítása Több forrást az igazságszolgáltatásnak. Hazánk igazságszolgáltatása a megnövekedett terhek alatt roskadozik. Gyakoriak az elhúzódó perek, a joggal való visszaélés. A társadalom jogbiztonságba vetett hite kezd meginogni. «Ursprung János, a KDNP Ország Elnökségének tagja „Tetszettek volna...!” Pécsett stabil az MDF Magyarország rendszerváltás utáni első .miniszterelnökétől ered a mondás, miszerint „Tetszettek volna forradalmat csinálni!” A kormányfő elvi társait intette vele nyugalomra, amikor azok a hatalomból még épphogy kiebrudalt alkalmi baloldali erők kormányrúdhoz tülekedése láttán méltatlankodtak. A néhai kormányfő idézett intelméből, melyre azóta többen hivatkoztak, arra következtethetünk, hogy a létezett szocializmus felszámolásának békés útja tulajdonképpen kényszer diktálta konszenzusok sorozatának eredménye volt. Vagyis: az egész társadalmat átfogó változások csak és kizárólag fegyveres megoldás révén következhettek volna be. Eszerint a nálunk megvalósult békés utat az egyezkedések olyan homokozójának tekinthetjük, melyben bizonyos megoldásra váró lényeges kérdések törvényszerűen sikkadtak eL A társadalomtudományokból azonban ismert, hogy a forradalmi változások két úton mehetnek végbe: békés és fegyveres úton. Következésképp a békés út is forradalom. A szocialista rendszer 1990-es megbuktatása, s intézményeinek eszement „lebontása” is egyféle forradalom függvényében történt. Azért „egyféle”, mert a tőkés rendszer restaurációját ellenforradalomnak szokták minősíteni. Az idézet kapcsán olyan sejtelme támad az embernek, mintha az előző társadalmi rendszer mesterkélten felnagyított bűnlajstromából némelyek számára az vált volna leginkább megbocsáthatatlanná, hogy eszmeárulók, kvázi deklasz- szált Jágók aktív támogatásával, vandál megoldások mellőzésével múlt ki. Nem adott lehetőséget irgalmatlan leszámolásra. Márpedig kár lenne tagadni, voltak, aldk a ’80-as évek végén és a ’90-es esztendők elején bosszút lihegtek az egykor elszenvedett sérelmekért. Olyannyira, hogy akár egy rémdráma, amolyan vérrel írt parányi „grand guignol” szerepének eljátszását is készséggel vállalták volna, ha általa hőssé magasztosulhatnak. Az öntörvényű igazságszolgáltatást áhító bajnokokat nem elégítette ki a hírhedt Justitia-terwel való fenyegetőzés. Morózusak voltak, mert a múlt rendszer kegyeltjeinek- akiket a pokolba kívántak - a választási vereség ellenére sikerült túl-. élnie a rendszerváltás okozta sokkot és az intézményesített gyalázko- dások következményeit. A fegyveres leszámolás elmaradása miatt bánkódó urak aligha számoltak a korabeli történelmi valósággal. Nem voltak tekintettel arra a tényre, hogy a 40 esztendeig jól-rosszul funkcionált szocializmus nem csak a társadalmat, de az emberek tudatát is átformálta. Ennélfogva a magyarok többsége - bárhogy tagadják uraink- sajátjának tekintette az előző társadalmi rendszert. Időszerűnek tartotta a változásokat, de csakis a szocialista rendszer keretei között. A rendszerváltás egyedül a felsőbbség óhajára következett be. A széles néptömegeket a modellváltás és a demokratikus szocializmus hazug jelszavával ámítva „vitték jégre”. A választók többsége naivitása folytán juttatta őket a parlamentbe. Or. Südi Bertalan A Magyar Demokrata Fórum nevéből adódóan demokratikusan építkezve először a helyi szervezetekben tartja programjának és vezetőinek kiválasztását. Ez Pécsett is így történt. A városi szervezet tisztújítása során az elnök Várbíró Péter lett/maradt. 2000 óta tölti be ezt a tisztséget, s most a 2006-os választási ciklus végéig választották a párt vezetőjévé. Az MDF pécsi elnökségének összetétele: Fónai János, dr. Füredi Péter, Hárságyi Péterné, Nemes Lajos, dr. Schmidt Pál, Tomcsányi Kata. Ezzel lényegében a korábbi vezetés újraválasztása történt meg, elfogadva a beszámolót. Az MDF megyei és országos gyűlésére is kiválasztva a küldötteket a folyamat a szeptemberi program és vezető választással fejeződik be, mellyel a 2006. választási felkészülés is felgyorsul. Az emlékezés egységesít A Pécs M. J. Város Cigány Önkormányzata nagy örömmel karolta fel a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület azon kezdeményezését, hogy a Roma Holocaust 60. évfordulójának méltó megemlékezésére Roma Holocaust Emlékmű felállítására kerüljön sor Pécsett. Köztudott, hogy a II. világháborúban Baranya megyéből közel 3-4000 cigányt hurcoltak el koncentrációs táborokba, akiknek a központi gyűjtő- és vagoní- rozási helye a pécsi kisállomás volt. Az elhurcoltak többsége nem tért vissza. Fontos, hogy e tragikus eseménynek emléket állítson a baranyai cigány és nem cigány lakosság. A hazai cigányságtól senki nem kért nyilvánosan bocsánatot és megnyugtató kárpótlás sem történt. E történelmi trauma kölcsönös lezárásához is hozzájárulhat a közös emlékműállítás. Örülünk, hogy az egyesület felhívására számos cigány civil szervezet, helyi kisebbségi ön- kormányzat és magánszemélyek nyújtottak támogatást, illetőleg jelezték támogatási szándékukat. A tragikus esemény megállásra és értékelésre készteti a roma szervezeteket és ön- kormányzatokat. Belátják, a hazai cigányság csak széles körű összefogással kerülheti el, hogy faji diszkriminációs esetek megismétlődjenek. Az európai uniós csatlakozás lehetőség a cigányságnak. Ezeket akkor tudja kihasználni, ha az egyéni és szervezeti érdekeken felülemelkedve közös érdekképviseletet alakít ki. Dr. Kosztics István, Pécs Város Cigány Önkormányzatának elnöke Köszönet minden aláírónak Innen Pécsről akkor is bíztunk a sikerben, amikor az aláírásgyűjtés elején tartottunk. Annak ellenére bíztunk a sikerben, hogy a parlamenti pártok nem vállalták fel egyértelműen és nyilvánosan a kettős állampolgárság ügyét, pedig a kényszeredett uniós csatlakozás végképp nem képzelhető el a trianoni határokon túlra szorult magyarok részére az anyaország által biztosítandó magyar állampolgárság nélküL Természetesen köszönet illeti azokat az ellenzéki országgyűlési képviselőket, akik aláírták és ezen túlmenően környezetükben napirenden tartották a kérdést. Mi magunk is több alkalommal szerveztünk aláírásgyűjtést a pécsi Széchenyi térre a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Polgári Fórum Egyesület tagjaival. Bíznunk kellett a sikerben, mert tudtuk, hogy a magyarság egyik legjelentősebb nemzetstratégiai ügyéről van szó. Ezért is kezdeményeztem az Országgyűlésben a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökségével közösen kidolgozott határozati javaslattal a Trianon emléknap bevezetését, hiszen Trianon kérdéseit az Európai Unióban sem lehet feladni. Ezért szólaltam fel az Országgyűlésben a kettős állampolgárság ügye mellett és kerestem meg írásban a parlamenti pártok frakcióvezetőit a kezdeményezés melletti támogatásuk megnyerése érdekében. Ezért is szervezett június 4-én Pécsett Trianon-megemlékezést a Jobbik Magyarországért Mozgatom, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Polgári Fórum Egyesület, ahol országos premieren került bemutatásra Koltay Gábor „Trianon” című filmje. Különösen jó érzés volt, hogy még június 29-én is harminc íven négyszáztizenhét aláírást adtunk le a Magyarok Házában több pécsi gyűjtő megbízásából és § saját munkánk Gratulálunk munkatársainak, Körömi Attila ként arra leghiva- tottabb szervezetként volt erejük a kezdeményezéshez és a végrehajtáshoz. Gratulálunk ahhoz, hogy ezekben, a politikai elit által mindent uralni kívánó időkben volt erejük és bátorságuk az aláírásgyűjtés és a Magyarok VI. Világkongresszusa önálló megszervezéséhez. Ezzel példát mutattak arra, hogy van értelme az önálló cselekvésnek. Gratulálunk a több mint háromszázhúszezer aláíráshoz. Örülünk, hogy volt értelme a számos pécsi - csoportosan és magánszorgalomból gyűjtő, itt élő és tanuló - ember munkájának is. Bízzunk benne, hogy az Országos Választási Bizottság legalább kettőszázezer aláírást hitelesíteni fog, és attól a pillanattól kezdve egy új helyzethez kell viszonyulnia a politikának, mindannyiunknak. Az aláírásgyűjtés sikeres végrehajtása révén egyre többen sorakoznak fel a kezdeményezés mögé. így az idő előrehaladtával a kettős állampolgárság ügye egyre aktuálisabbá válik, egyre többen nyilvánítanak véleményt. Az aláírások érvényesítése is még mindig folyik, ami az aktualitást tovább erősíti. Körömi Attila, független országgyűlési képviselő, a Jobbik Magyarországért Mozgábm tagja Emlékezetkihagyás? Az európa parlamenti választások után megdöbbenten tapasztaltam, hogy az MSZP több vezető politikusa hezitáltan nyilatkozott az eredményt illetően. Rövid időn belül arról értesültünk, hogy egy embernek kell csupán mennie, ez pedig Kovács László. A magam részéről már korábban örültem volna távozásának, mert támogatom a párt megújítását, és az a véleményem, hogy az MSZP légyen mielőbb szociáldemokrata értékeket felvállaló párt. Most gusztustalannak tartom az „autószerelők” (Gyur- csány, Hiller) nyomulását és a pártelnök mielőbbi távozását követelők magatartását. Amnéziában szenvednek egyes vezető MSZP-politikusok, akik különböző jóslásokba bocsátkoztak az eredményt illetően, most másra mutogatnak és saját egzisztenciájukat igyekeznek menteni. Azokat, akik a kampány idején kritikusan, de segítőén igyekeztek véleményükkel - „zsold” nélkül - támogatni az akkor láthatóan rossz irányba haladó, európa-parlamenti húzó emberekre épülő kampányt - nem vették semmibe. Ezért vannak fenntartásaim a nyomuló „autószerelők” és vezető MSZP-tagok megújulási szándékának komolyságát illetően. Felmerül a kérdés: ki rontotta el az európa parlamenti választást? Miért maradtak távol az MSZP-szim- patizánsok és miért esett a párt népszerűsége?- Zsoldos „kampányszakértő”, aki fasisztázik és jóllakot- tan távozik, sokat ártott. Mi, baloldaliak itt maradunk. Nem mi adtuk a szájába gyűlölködő szavait.- A húzóemberek olyan hatást váltottak ki, mintha egy futóversenyre úgy invitálnának: „Gyere velem, én sem megyek sehová!” - Szerencsésebb lett volna, ha ők (Kovács, Horn) toló emberként szerepelnek a listán, mivel nem állt szándékukban Brüsszelbe menni.- Azok a „jósok”, akik 13 körüli eredményt vártak, menjenek ki néha az utcára. Ott tudnak találkozni a valósággal és az emberek őszinte véleményével. Sok szimpatizáns azért nem ment el szavazni, mert elhitették velük, hogy 50%-nál jobb eredmény úgysem várható, de az biztos. Az MSZP megújulását most már a tagsága, szimpatizánsai és a társadalom is igényli. Ha nem távoznak azok, akik asz- szisztáltak abban, hogy ide jutott az MSZP népszerűsége, illetve ha az amnéziában szenvedők akarják megújítani a pártot, akkor sajnos borítékolható az eredmény 2006-ra. Komáromi István Egy mandátum köszöneté... A Független Kisgazdapárt Baranya Megyei Elnöksége, valamint Pécs Városi Szervezetének vezetősége köszönetét mond mindazon kisgazda tagtársuknak, szimpatizánsainak, akik szavazatukat a Magyar Demokrata Fórum listájára adták és ezzel a Független Kisgazdapártot is támogatták, megerősítve a konzervatív jobboldal létjogosultságát. A Kisgazdapárt és az MDF közötti megállapodás értelmében a két párt azon munkálkodik, hogy tovább erősödjék az a nemzeti, keresztény, konzervatív erő, amely nélkül a 2006-ban esedékessé váló országgyűlési választásokat követően nem alakítható jobboldali kormány. Reméljük, hogy 2006-ban a Független Kisgazdapárt még erősebb jobboldal önálló része lesz és újult erővel harcol azért, hogy Magyarország az erős többpártrendszer országa legyen. Pártunk tagjai és szimpatizánsai ismét megmutatták, hogy meghatározó erőt tudnak képezni a politika jobboldalán. Kérjük a volt, a jelenlegi és a leendő tagjainkat, kísérjék figyelemmel a Kisgazdapárt munkáját, támogassák politikai törekvéseinket, hogy az Európai Unió kisgazdatengerében ne egy csepp legyen a magyar gazda.- Méltó hely, méltó elismerés, méltó boldogulás a magyar gazdának - ez közös képviselőnk jelmondata. Aczél Attila, Pécs városi elnök Hangya Antal, Baranya megyei elnök, országos alelnök Erkölcsi hiba? Az adózási rendszer változtatásáról szóló híradásokból egyre gyakrabban értesülhetünk a tőzsdei árfolyamnyereség adóztatásáról, az adó ismételt bevezetésének vitájáról A téma kapcsán azt olvashattuk az Új Dunántúli Napló július 9-i számában vezető szakember nyilatkozataként (aki szerint a bevezetése erkölcsi hiba lenne): „... egyértelműen a megtakarítások és a növekedés elleni intézkedés lenne, ha a személyi jövedelemadóval egyszer már terhelt pénzügyi megtakarításokat is ismételten megterhelnék, ami ráadásul infláció- gerjesztő hatású is.” (Pontos adatok híján csak feltételezem, hogy nagy összegű jövedelmeknek az adóztatásáról lehet szó, ha az intézkedés az inflációra is kihatna.) Számomra magyarázatra szorul a fenti nyilatkozat. Úgy tudom ugyanis, hogy nem a tőzsdén befektetett összeg (mint megtakarított adózott jövedelem) képezné az adó alapját, hanem csak a befektetett összeg után elért árfolyamnyereség (a haszon). Ez egyben azt is jelenti, hogy az adó mértéke nem a személyi jövedelemadóval egyszer már megterhelt megtakarítástól, hanem az általa elért árfolyamnyereségtől függne. Ha a befektetéssel elért haszon adómentes, akkor a befektető indokolatlan előnyt élvez a munkájából, vállalkozásából élő állampolgárral szemben. A társadalom költségeinek fedezetéül a jövedelmek után befizetett adó szolgál. A jövedelemből az adó megfizetése után maradó (mondhatnánk: „megtakarított”) összeget vagy annak egy részét fel lehet használni- fogyasztásra, ami után újabb adót (forgalmi, jövedéki) kell fizetni;- vállalkozás létrehozására vagy fejlesztésére, aminek a haszna után szintén adót kell fizetni;- tőzsdei befektetésre, ahol a haszon jelenleg adómentes. Minthogy a társadalom költsége független attól, hogy kik fizetik be a fedezetéül szolgáló adót, nyilvánvalónak látszik, hogy a tőzsdei befektetés hasznának adómentessége miatt az egyéb jövedelmeket kell nagyobb adóval terhelni. Ebből viszont az is következik, hogy az árfolyamnyereség tervezett adóztatása lehetőséget adna az állampolgárokat terhelő egyéb adó csökkentésére, ami méftékelhet- né vagy túl is szárnyalhatná az intézkedés inflációs hatását. Ezek után magyarázatra szorul: a tőzsdei árfolyamnyereség utáni adó bevezetése vagy megszüntetése tekinthető-e erkölcsi hibának? Bojtár József
