Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)
2004-07-24 / 201. szám
2004. Július 24., szombat 9. OLDAL H I T E L E T Lourdes-ba zarándokol a pápa Antiszemita változatok A szentatya 2004-ben - ahogyan már 1983-ban is tette - augusztus 14-én és 15-én zarándokként Lourdes-ba, a franciaországi Má- ria-kegyhelyre utazik. II. János Pál először 1981 júliusában szerette volna felkeresni a szentélyt, hogy részt vegyen a nemzetközi eucharisztikus kongresszus lezárásán, de május 13-i merénylet következtében el kellett halasztani utazását. Idén válaszolva a francia püspökök meghívására, a Szeplőtelen Fogantatás dogmája kihirdetésének 150. évfordulója alkalmából keresi fel a Lourdes-i szentélyt. Nemcsak mint zarándok a zarándokok között, hanem mint beteg a betegek közül érkezik majd a jelenések barlangjához. II. János Pál pápa előtt több bíboros kereste fel még pápává választása előtt a Lourdes-i kegyhelyet,: Ratti bíboros, a későbbi XI. Pius 1921-ben, Pacelli bíboros, a későbbi XII. Pius 1935-ben, valamint Roncalli bíboros, a későbbi Boldog XXIII. János pápa 1958- ban. Ekkor szentelte fel a Szent X. Pius pápa nevét viselő bazilikát, a jelenések századik évfordulója alkalmából. . ■ A keleti egyházszakadás 1054. július 15-én következett be a nagy keleti egyházszakadás, amelynek következtében a bizánci császárszág és a Nyugat-római Birodalom területe egyházi joghatóság szempontjából kettévált A bizánci Hagiá Szophia oltárára Humbertus da Silva Candida bíboros, pápai legátus letette a Kerullariosz Mihály konstantinápolyi pátriárkát kiközösítő bullát A konstantinápolyi pátriárka zsinatot hívott össze és a tettre kiközösítéssel válaszolt Ez a drámai esemény évszázadokra megjelölte az egyház sorsát, és következményei most, közel ezer évvel a történtek után is rendkívül súlyosak. Csak az utóbbi évtizedekben, VI. Pál pápa és I.'Athenagorasz konstantinápolyi pátriárka kezdeményezése nyomán és n. János Pál sürgetésére - bepótolva évszázadok hiányát - kezdődött meg a két egyház közeledése. ■ A Pius kórusa Erdélyben A pécsi Pius-templom közel negyvesfős vegyeskara hatnapos erdélyi vendégszereplésen vett részt. Több magyar városban léptek feL A szentmisék után koncerteket adtak híres zeneszerzők műveiből, nagy sikerrel. Bejárták a Székelyföldet, a Fogarasokat, Brassót, megtekintették Vajdahunyad várát. Hazafelé a dévai ferences kolostor meglátogatása szerepelt, ahová adományt is adtak a rászo- ruló gyermekeknek. __________■ a XX. században A Pécsi Zsidó Hitközség előjárósága július 3-án és 4-én emlékezett meg arról, hogy hatvan esztendeje a pécsi és Pécs környéki zsidóságot elhurcolták, többségüket elpusztították. Július 3- án tudományos emlékülésre került sor Pécs Város Önkormányzata rendezésében a Városháza dísztermében. Az emlékülésen dr. Ormos Mária akadémikus: Antiszemita változatok a XX. században címmel tartott előadást, melyet rövidített formában ismertetünk. Meglehetősen elterjedt tévedés, hogy azonosítják az antiszemitizmust a fajelmélettel, ilíetve az utóbbi szerves, mintegy elengedhetetlen következméDr. Ormos Mária előadását tartja nyének tekintik az Endlösungot. A zsidókat azonban a valóságban már mintegy 1700 éven keresztül korlátozták tevékenységükben, rosszabb esetben üldözték, ha nem, sárga folttal megjelölték, gettókba zárták, illetve egyes országokban egyes időszakokban egyszerűen lemészárolták őket. A középkori megkülönböztetés egyik szellemi atyja VII. Gergely pápa volt, aki a sárga folt kötelező viselését normává tette. Az „idegent” általában bizalmatlanul kezelik, vagy egyenesen gyűlölik, és aki a gyűlöletet kiváltja, az általában számíthat atrocitásokra. Bár a zsidók által kialakított egy-isten-hit alapjává vált mind a kereszténységnek, mind az iszlámnak, mégis mindkettőtől különbözött, és a zsidók -, e különbséghez elszántan ragaszkodtak. Ez egyfelől lehetővé tette, hogy minden hányattatás ellenére megőrizzék identitásukat, másfelől viszont állandóan kiszolgáltatta őket a mássággal szemben ösztönösen felszínre törő ellenszenvnek. Nyugat-Európában a zsidók jelentős tömegei előtt a nagyipari kapitalizmus fejlődése új kapukat nyitott meg. A liberalizmus jegyében a törvényes akadályok is többnyire elhárultak, a modern termelési ágazatokban - az iparban, a kereskedelemben, a pénzügyekben -, valamint az újonnan gyarapodó és növekvő médiában, a kulturális szolgáltatások terén a zsidók nagyon gyorsan megjelentek. Egy ideig e jelenséggel a társadalomnak nem volt különösebb baja. A zsidók jelentős része - a befogadás láttán - maga is sokat tett az integrálódás vagy egyenesen az asszimilálódás érdekében. Elhagyta hagyományos öltözetét, megvált hajviseletétől, igyekezett megszerezni a magas állami rangokat, sőt már vegyes házasságok is létrejöttek. A19. század utolsó negyedében az antiszemitizmus szinte mindenütt fellángolt, de a legfélelmesebbé Franciaországban, Ausztriában, Németországban és Oroszországban vált. Ugyanebben az időben léptek fel szervezett formában a szélsőjobboldali mozgalmak, szervezetek és ugyanekkor kapcsolódott össze az antiszemitizmus a faj elmélettel. Európa fejlettebb részeiben ekkortájt előtérbe került a pénzeszsákot szorongató, másokat megnyomorító, következésképpen minden aljasságra képes zsidó alakja. A fajelméleti antiszemiüzmus e lappangó korszakát az első világháború zárta le, hogy helyet adjon a már aktív és széles tömegekre hatást gyakorló tömegmozgalmaknak és pártoknak. A nemzetiszocialista fajelméleti antiszemitizmus lényege abban állt, hogy mivel a fajok, és közöttük a zsidó faj biológiailag meghatározott, a „zsidóságtól” nem lehet megszabadulni sem átkeresztelke- dés, sem állásváltoztatás, sem átöltözködés útján. - Egyáltalán sehogyan sem lehet megszabadulni tőle,- amiből egyenesen következik, hogy a nem kívánatos fajt ki kell irtani. Magyarországon a háború, annak lezárása és a kialakult új belső helyzet egyenesen paradicsomi állapotokat teremtett a faji antiszemitizmus számára: a háborús nyomorgás, azután két olyan, zsidókat magába foglaló kormány, amely semmit sem tudott tenni Trianon ellen, majd a korábbi gazdasági fejlődés helyét hosszú évekre felváltó pangás. Itt is felemelték a fajvédelem zászlaját, amely az antiszemitizmust már faji kérdéssel kapcsolta össze. Az antiszemitizmusnak azonban a fajvédők táboránál jóval szélesebb lett a hatóköre. A háborút követő néhány évben nem csak a különítmények zsidóverései és gyilkosságai maradtak megtorlatlanul, de „zsidókérdés” a közbeszéd tárgya lett és szalonképessé vált a zsidók szidalmazása. E felszított hangulatot fejezte ki, hogy a Nemzetgyűlés óriási többséggel fogadta el a numerus clausus törvényt. A gazdaság modern ágazatait a zsidók képviselték, a városok közéletében általában jelentős pozíciót foglaltak el, és nagy szerepük volt mind a médiában, mind a kulturális életben és annak mechanizmusában. Ez magyarázza, hogy az antiszemitizmusnak több változata jelent meg, mint egyebütt. Meghatározóvá vált a „megélhetési” antiszemitizmus. A középrétegek fiai előtt az utak továbbra sem tágultak, hanem inkább beszűkültek. A hagyományos pályák - közigazgatás, fegyveres testületek- nem tudták felszívni őket, a modern ágazatokba - részben felkészületlenségük okán - nem tudtak betörni. E rétegek, illetve e rétegek adott nemzedéke vált a zsidók háttérbe szorításának vagy egyenesen kiszorításának legfőbb képviselőjévé. E törekvést nem csak a fajvédők képviselték, de támogatta a konzervatív tábor egy része is. A konzervatívok azonban megoszlottak. Akadt közöttük, aki az egész kérdésnek nem tulajdonított jelentőséget. Már szélesebb körre terjedt ki az általam szelektívnek nevezett antiszemita meggyőződés, amely szerint a gyökértelen zsidókat el kell távolítani, megőrizve viszont az elmagyaro- sodott és eredményes munkát kifejtő zsidókat. Még nagyobb tömegeket ragadott magával az a gondolat, hogy a zsidók kiszorítása az ára a „magyar faj” érvényesülésének, ami megköveteli, hogy a foglalkozási, iskolázási arányokat kontingentálják, illetve bizonyos területekről a zsidókat teljesen eltávolítsák. Végül voltak olyanok is, akik mindenben elfogadták és követték a német példát, mint a német megszállás után kormányra került miniszterek, a mellettük álló államtitkárok és más vezetők tekintélyes része. A „végmegoldás” lebonyolításában nem csak azért volt könnyű dolguk, mert a hátuk mögött az Eichmann-kommandó és a megszálló Wehrmacht- egységek álltak, és nem is csak azért, mert a kezükbe került mind a rendőrség, mind a csendőrség, de azért is, mert tevékenységüknek megágyazott az elmúlt 24 év antiszemitizmusa. M. E. Búzatáblák között Tóparti házikónkból gyalogosan igyekeztünk a dombok között meghúzódó falucska temploma elé. Körülöttünk a sárguló búzatáblák mozdulatlanul itták a perzselő napfényt, de nekünk is csak annyi jutott a hűsítő árnyékból amennyit egy-egy útszéU eperfa olykorolykor néhány pillanatra kegyesen ránk borított. A két kislány előttem poroszkált Mindenféle szamárságokat mondogattak egymásnak, és mindegyiken hosszan, jóízűen nevettek. Szerettem volna gondolataikat okosabb dolgok felé terelgetni, szerettem volna őket gyabglás közben ráhangolni utunk igazi céljára, az Istennel való ünnepi találkozásra A helyzet azonban nem tűnt alkalmasnak arra hogy lelki beszélgetést kezdeményezzek Megálltam hát egy különösen szép, telt búzakalász mellett és odahívtam a gyerekeket. „Nézzétek csak - mutattam nekik - milyen gyönyörű ez a kalász!" Kellően megcsodálták, gyengéden meg is simogatták. Aztán csak úgy találomra megkérdeztem tőlük: Judtoké olyan történetet mondani a Bibliából amelyikben búzáról van szó?” Pillanatnyi gondolkodás után versengve kiabálták: „Én tudok!"... „Én is!” És már mondták is a hittanórán tanult történeteket. A búzatáblák közt vándorló, búzaszemeket eszegető apostobkról aztán arról a búzaszemről amelynek a földbe kell hullania és meg kell halnia, hogy bőséges termést hozzon, meg a gazdáról akinek búzája közé ellenséges ember konkolyt vetett. A búzáról a kenyérre terelődött a szó, és hamarosan annál a kenyérnél tartottunk, melyre ezt mondta az Úr: „Vegyétek és egyetek ebből mindnyájan, mert ez az én testem. ” Nem csak a gyerekeknek, de nekem is nagy élmény volt ott a sárguló búzatáblák között az Élet Kenyeréről beszélgetni. Gondolataink egyre ünnepibbé váltak, szívük megtelt az istenszeretet örömével Mire a keskeny, kanyargó dűlőúton lefelé ereszkedve a fák közül kikandikáló öreg temp- lom közelébe értünk, már „témánál” voltunk. Elhatároztuk, hogy a mai szentmisén megköszönjük Istennek a mindennapi kenyerünket, meg azt a Kenyeret is, amellyel a lelkünket táplálja. Már szók a harang, amikor odaértünk. Az öreg tölgyfakapu kitárt szárnyai között ünneplőbe öltözött helybéliek, meg tarka-barka városi üdülővendégek igyekeztek befelé. És akkor... az előttünk lépegető fejkendős néniké megbotlott a lépcsőn. Kezéből kiesett ütött-kopott, kapcsos imakönyve, s az imakönyvből szerteszét hullottak a szakadt szentképek, megsárgult családi fotók és gyűröttre olvasott levelek. A két kislány azonnal ugrott, hogy segítsen a szedegetésben, de látszott rajtuk, hogy a helyzetet roppant viccesnek találják. Nevetésüket alig tudták visszafojtani, sőt, amikor beléptünk a templomba, hangosan vihogni kezdtek Valóságos nevetőgörcs kapta el őket, az égvilágon mindenen tudtak nevetni: a nyári hőségben kiszáradt szenteltvíztartón, a kórusra szuszogva igyekvő kövér kántoron, a sekrestyésen, akinek csak nagy nehezen sikerült meggyújtania az egyik rakoncátlankodó ollárgyertyát. Elképedve néztem őket, és valami ilyen fohász szakadt ki belőlem: „ Uram, én többet igazán nem tehettem... most rajtad a sor, tégy valamit." A pap így kezdte bevezetöjä: „Kedves testvérek, a határban megérett a búza, kezdődik az aratás. A mai szentmisében köszönjük meg az Úrnak, hogy az idén is megadta a mindennapi kenyerünket. De ne csak a testünk táplálására szolgáló kenyérért adjunk hálát, hanem azért a Kenyérért is, amellyel a lelkünket táplálja." A két kislány nevetőgörcse egy pillanat alatt elszállt. Megilletődve néztek rám, arcukon őszinte, gyermeki áhítat tükröződött. Nem szóltak, de tekintetükből ez sugárzott: „Nahát! A Jóisten megsúgta a tisztelendő bácsinak, hogy mi az úton miről beszélgettünk... ” Dobos László Emlékeztető A ZSIDÓK GYÁSZNAPJA. Július 27-én gyásznapja van a zsidóknak. A szentély egykori pusztulására emlékeznek, melyet a szülők utáni gyász szertartásával is kifejeznek. így fonódik egybe a zsidó vallásban a közösség fájdalma az egyénével. A gyász napját a vallásos zsidók estétől estéiig tartó böjtben töltik. A pécsi zsidó közösség Fürdő utcai imatermében július 26- án 18.30 órai kezdettel és 27-én 8 órától tartanak gyászistentiszteletet. MA, SZOMBATON ősi kolostoruk romjainál rendezik meg a Szent Jakab búcsút a pálosok. A szentmisét 13 órakor Puskás Attila újmisés mutatja be. A Jakabhegyre gyalogos zarándoklat indul MecsekszentkútróL Találkozás fél 11-kor a 24-es busz szentkúti fordulójánál. Akik autóval szeretnének feljutni, a Szigeti út végén, a Szigetvári Takarékszövetkezet parkolójában találkoznak 11 órakor. Szentmise után közös tábortűz lesz. Ételt, szalonnát mindenki hozzon magávaL AZ ÓFALUI TEMPLOMI kórus énekel holnap, vasárnap a fél 10 órakor kezdődő a német nyelvű szentmisén a pécsi Belvárosi templomban. Rádióközvetítés 10 órakor. SZENT ANNA, Jézus nagyanyjának ünnepe lesz július 26-án, hétfőn. 11 órakor Kökényben tartanak szentmisét, délután 3 órakor pedig a keszüi templomban. Szeretettel várnak minden nagymamát. _________________________Európai ertekek III. __________________________ A harmadik alapérték Előző írásomból kiderült, hogy nemcsak az ember alapérték, hanem az élet továbbadását célzó párkapcsolat is. Mégpedig azért, mert az élet, amely valamikor nagyon régen megkapaszkodott földünkön, a nemzés révén öröklődik át, újabb egyedeket és fajokat hozva létre. Ezt a folyamatot szemügyre véve találjuk meg a harmadik alapértéket. Felismertük ugyanis, hogy ezen a folyamaton belül létezik egy irányulás, tudományos szóval: trend, amely egyre fejlettebb élőlények megjelenését eredményezi. Azt is észrevettük, hogy sok állatfaj lazább vagy szorosabb csoportot alkot, így jobban tudnak védekezni, élelmet szerezni és az utódokról gondoskodni. Mai ismereteink alapján azt kell feltételeznünk, hogy a legmagasabb fejlődési fokot elért főemlősök körében zajlott az emberré válás folyamata. Úgy tűnik, hogy több fejlődési ág közelítette meg, vagy lépte át az emberré válás küszöbét. Közülük egyedül a mai ember, a homo sapiens őse tudott megkapaszkodni. A még gyerekcipőben járó őssejtkutatás, az átöröklött állomány vizsgálata azt valószínűsíti, hogy a mai emberiség létét lehetővé tevő génmutáció egyetlen egyedben következett be, ami azután nemzéssel öröklődött át az utódokra. Ha ezt a tudomány igazolni tudja, akkor bizonyossá válik, hogy létezett egy ős szülőpár, melytől mindnyájan származunk. Ahogyan azt a Biblia állítja. Távoli őseink, pislákoló értelmüket leszámítva, teljesen alkalmatlanok voltak az életre, nem rendelkeztek megfelelő alkati tulajdonságokkal. De rendelkeztek a közösségbe szerveződés adottságával, amit állati őseiktől örököltek És örökbe kapták a tanulás képességét, az emlékezetet, az érzelmeket, a ragaszkodást egymáshoz. Nyilvánvaló, hogy fennmaradásukat az összefogásnak, egymás segítésének, mai szóval: a szolidaritásnak köszönhették Ehhez azonban szükség volt arra, hogy szándékaikat, tapasztalataikat, érzéseiket közöljék egymással, azaz a nyelvre, a beszédre. A nyelvi kommunikáció viszont feltételezi a megismerést, az ok-okozati összefüggések felismerését és a fogalomalkotást. A fogalomalkotás és a nyelv kialakulása, valamint a közösségben élés kölcsönhatásban állnak egymással. Mindkettő az élet dinamikájából és a fejlődés fentebb említett trendjéből, irányulásából következik Ám a nyelv nem pusztán kommunikációs jelrendszer. A valóság tényeit és történéseit jelölő szavaink és a nyelv szerkezete, a környezetről alkotott kép sajátos valóság-, illetve világértelmezés, amit a közösség egésze hoz létre. Egyúttal a közösség tagjait összekötő kapocs. A nyelv és a belőle saijadó kultúra egy adott nép szellemi-lelki otthona, melyben szellemi lelki mivoltát kibontakoztatja. Áthagyományozása elsősorban a családban történik. A nép, a nemzet a harmadik alapérték Fejtegetéseim arra a megállapításra épülnek, hogy az élet dinamikus, teremtő erő, amely ezer és millió alakban jelenik meg, bontakozik ki és fejlődik. Ennek a fejlődésnek iránya van, amely az ember felé mutat Ez az élő és élettelen világ összefüggő egységet alkot Kerete és feltétele az emberi életnek Tehát érték Megőrzése, az élő és élettelen világ tiszteletben tartása az emberiség érdeke. Dr. Goják János ORGONAKONCERTEK a Bazilikában sorozat következő hangversenye július 30-án, este 8 órakor lesz. Közreműködik Szamosi Szabolcs orgona, Kuti Ágnes szoprán, Lakes Berndadett fuvola és Tóth Eszter hegedű. AFRIKAIAK TÁBOROZNAK jövő szombattól augusztus 7-ig Püspök- szentlászlón az Életrendezés Házában. Huszonnégyen jelentkeztek, akik már hosszabb ideje élnek Magyarországon. Az előadók kongóiak, nigériaiak, etiópiaiak, ghánaiak. A tábor szellemisége keresztény. Mise mindennap lesz, de nem kötelező. Ak lelkgyakorlatot akar tartani, lesz rá lehetősége. A program széles körű és színes: előadások, élménybeszámolók Afrikáról, beszélgetések, kirándulás, tábortűz. A CSÍKSOMLYÓI ksbúcsúra vezet zarándoklatot szeptember 9. és 13. között az Egyházi Intézmények Látogatását Szervező Iroda. A főbb állomások: szeptember 9-én, csütörtökön Nagyváradon megtekintik a Székesegyházat, másnap Kolozsvár, Marosvásárhely, Szováta kínál programot. Szombaton kirándulás Mádéfalvára, a Gyilkos tóhoz és a Békás-szoroshoz. Vasárnap lesz a csíksomlyói búcsú. Hétfőn útban hazafelé megtekintik Segesvárt, a gyulafehérvári székesegyházát, Dévát és Aradot. DICSŐÍTŐ KONCERT. Szeptember 18-án, szombaton a Budapest Sportarénában dicsőítő kocnertet ad a hazai keresztény (evangelizáló) könnyűzene három ismert képviselője: a Gável Testvérek, Sziszér László és a Bolyki Brothers. A koncert a Magyar Katolikus Megújulási Mozgatom egész napos programja után, attól elkülönítve, de folytatólagosan, 19.30- tól kezdődik. A zenekarok tagjai arra kérnek minden érdeklődőt, hogy 19.00-ig foglalják el helyüket! A belépés díjtalan, a helyszínen gyűjtést tartanak a rendezvény költségei javára.
