Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)
2004-07-10 / 187. szám
6. OLDAL 2004. Július 10., szombat ZÖLD TŰKOR Küszöbön a Natura 2000 A nyugati gazdák üzletet látnak a hálózatba kerülésben Rövidesen megjelenik az a jogszabály, amely rögzíti, melyik hazai növény- és állatfajok, élőhelyek kerülnek be a Natura 2000 hálózatba. A Natura 2000 célja, hogy európai viszonylatban határozza meg a védendő természeti területeket, fajokat. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) esetében ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 90 ezer hektárról 150 ezerre emelkedik az oltalom alá kerülő terület nagysága. Két úgynevezett EU- direktívát említ Par- rag Tibor, a DDNPI élővilág-védelmi osztályának vezetője. Egyik a madarakra vonatkozik, a másik a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve a madarakon túl bizonyos állat- és növényfajokra. Ezeket a direktíva konkrétan is felsorolja, mint ahogy hazai viszonylatban tartalmazni fogja a várhatóan még idén nyáron megjelenő magyar jogszabály is. A szakember elmondta, ez újabb területek védelem alá vonását is jelenti. Ilyen például a Nyugat-Mecsek, a Pécsi-síkság, vagy egyes ormánsági vizes élőhelyek. Egyébként akik ilyen területeken gazdálkodnak, lényeges újabb korlátozásoktól nem kell tartaniuk, mert éppen az ottani gyakorlat mellett maradhattak fenn ezek az értékes élőhelyek. Az azonban bizonyos, hogy a természetvédelmi hatóság ellenőrzését tűrniük kell, mint ahogy az is, hogy engedélyhez kötött a művelési ág megváltoztatása. Az EU régebbi tagországiban ez nem okozott gondot, sőt, igyekeznek a gazdák földjeiket bejuttatni a Natura 2000 hálózatba, mert jelentős agrártámogatáshoz juthatnak, termékeiken, turisztikai kiadványaikon feltüntethetik, hogy részesei a hálózatnak. A Natura 2000-be bevont hazai terület összesen 1,9 millió hektárra becsülhető. A DDNPI további 60 ezer hektárral bővül. Számos olyan EU-közösségi jelentőséggel bíró természeti értéke van, amelyek máshol nem fordulnak elő. Ilyenek vannak például a domb- és hegyvidéki, illetve síksági gyertyánostölgyeseink is a Zselicben, a Mecseken és az Ormánságnak elsősorban Vajszló körüli vidékein. ■ A Dráva homokzátonyain ritka madarak fészkelhetnek Gát a gátaknak Tisztul a Duna - állapította meg a napokban a Dunavé- delmi Nemzetközi Bizottság. A baranyai szakaszon is érzékelhető javulás elsősorban a műtrágyák használata csökkenésének köszönhető. Alig vagyunk túl nem csak a folyó menti országok, de egész vízgyűjtő területén a Dunát köszöntő nemzetközi akciónak - június 29-én volt -, máris közétették azt az eredményt, ami az ezen a napon tartott tudományos tanácskozásnak is témája volt: tisztul a Duna. Az idén tízéves évfordulóját ünneplő Duna- védelmi Nemzetközi Bizottság vízminőséget ellenőrző hálózatot, és a szennyezésre gyorsan figyelmeztető rendszert épített ki. Ennek adatai adják a biztató képet. Ugyanakkor a szakemberek jelezték, az uniós csatlakozás miatt megnövekedhet a hajóforgalom a Dunán, a Természetvédelmi Világalap pedig arra figyelmeztetett, hogy a hajózás érdekében tervezett mederkotrások, a vízi forgalmat segítő folyószabályozás, további gátak építése káros lehet a Dunára. ■ __________Hírek__________ ABAUGETEN júli us 12-én lesz a Denevérmúzeum ünnepélyes megnyitása. Az idegenforgalmi centrum újabb, hasznos ismereteket is közvetítő látványossága a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság beruházásában készült el. A kiállítást délelőtt 10 órakor dr. Per- sányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter nyitja meg. BARANYAI nevelőotthonokból is utazhattak hátrányos helyzetű gyermekek a salgóbányai ifjúsági táborba. Az állami gondozott gyermekeknek idén júliusban tizedik alkalommal szervezték meg a környezetvédelmi tábort. Az oktatási mellett a környezetvédelmi tárca is közreműködik a tábor megszervezésében, amelynek költségeit teljes egészében egy alapítvány állja. A DRÁVÁN a már tartósan magas vízállás sem gátolja a vízitúrázni indulókat. Az idei szezonban már több tucat társaság evezett végig a folyó magyar szakaszán, így egyre kihasználtabbá válnak a tókötők- nél kiépített pihenőhelyek is. ■ Oldalunk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készült. Összeállította: Mészáros Attila Fák között zakatol a vonat A Mecseken sikerült összeegyeztetni a vonat kattogását a lombkoronák alkotta alagúttal. A kisvasút immár 42 éve jár ide-oda a 800 méter hosszú síneken és ezekben a napokban ismét általános iskolások kezében villan az indító tárcsa. A magyar kisvasutak közül mindössze kettő épült eleve kisgyerekeknek, az összes többi gazdasági rendeltetésű. Jórészük már csak volt, mert számosat megszüntettek. A pécsi a gyerekeknek épült 1962-ben, és azóta is szolgálatukban áll. Mint ahogy minden nyáron jó pár pécsi általános iskolás a kisvasút szolgálatában. A vasutat működtető alapítvány rendszeresen szervez tábort számukra, az idei első kurzusban hét kisvasutas tanul és dolgozik. Tegnap éppen a gyékényesi MÁV-csomó- pontot tanulmányozták, ahol még a vámosok és a határőrök is szívesen vették érdeklődésüket. Természetesen voltak már a pécsi in- dóházban is. E hét csütörtökén a Mecseken már az ő kezükben volt az indítótárcsa és a jegylyukasztó, közülük került ki az utasokat hangosbemondón keresztül tájékoztató kisvasutas is. Maga a szerelvény a nyári hónapokban rendszeresen jár, s hétfő kivételével 15-20 percenként indul délelőtt 10 és délután 18 óra között. Az apró kocsikat változatlanul Mu- ki, a népszerű kis mozdony húzza. Örökbefogadott bazsarózsák Immár 350 nevet tartalmaz az a lista, amelyen a növény és élőhelye védelmének szolgálatában bánáti bazsarózsát örökbe fogadókat sorolja fel. A májusi Pécsi Országos Színházi Találkozón született az ötlet, a Zengőre tervezett lokátor miatt aggódtak a ritka növényért a természetféltők. Jóllehet, már betemettette a Honvédelmi Minisztérium a Zengő csúcsára tervezett lokátorhoz vezető munkaárkot, a természetvédő civilek változatlanul nyugtalankodnak a hegy nyugalma, és a csak itt élő bánáti bazsarózsa veszélyeztetése miatt. Ezért akcióik nem álltak le. Legközelebb július 12-én, hétfőn délelőtt 11 órakor Budapesten tartanak a mozgalomban részt vevő szervezetek sajtótájékoztatót. Ezt megelőzően 10 órakor ugyanis képviselőik átadnak egy több mint 250 oldalas, Zengőtár címet viselő tájékoztatót a zengői lokátorberuházást felülvizsgáló szakbizottság elnökének, Láng István profesz- szomak. Egyre inkább az a vélemény erősödik, hogy a civilek, a helyi környezetvédők erőteljes tiltakozása eltereli a beruházási szándékot a Zengőről. A lokátor már olyan szinten is közügy lett, hogy eddig 350 színész írta alá azt az ívet, amelyen mindegyikük bánáti bazsarózsát fogadott örökbe. Ezt a listát a környezetvédők hamarosan nyilvánosságra hozzák. Jegyzet Kipalackozott turizmus A sokat látott „süllőkirály”, Bokor Károly, aki kiváló horgász volta mellett aktív környezetvédő is, elképedve mesélte egyszer, hogy amikor a mohácsi diákokkal megszervezett Duna-parti nagytakarítást megcsinálták, az ártéri erdőkből teherautószám gyűlt össze az ott összeszedett hulladék. Feltételezhetjük persze, hogy ebben idegen kezeknek is szerepe van, mert egy-egy áradás során ugyancsak sok szemetet sodor magával a folyó, s rak le mondjuk éppen Mohács körzetében is. Kozármisleny és Újpetre között az ezen az útvonalon lévő néhány falu évente két alkalommal is megszervezi, hogy önkéntes brigádok járják végig az aszfaltcsík szegélyét, s összegyűjtik a kocsikból kidobált hulladékot. Ezt ez esetben nem foghatjuk a sodró Dunára, s az önmagában is feltűnő, hogy mindkét alkalommal hatalmas mennyiséget szednek össze. Most pedig itt van a turistaszezon. Az alkalmi természetjárók nem csak szívesen szeretkeznek fel egy hétre való hideg koszttal, hogy azután annak minden maradékát, palackoktól az alufóliáig szétdobálják a szalonnasütők környékén, hanem neki-nekirontanak az erdei bútoroknak is, a forrásoknak, padoknak, esőbeállóknak, hidaknak, útjelző tábláknak. Ez van, mondhatnánk, nem feltűnő jelenségnek kikiáltva az erdőkben, kirándulócentrumokban tapasztaltakat. Különösség azonban akad ebben az általános szemetelésben. így volt 30 éve is, így van most is, ám közben a turizmus fellendítése érdekében megfelelő struktúrát kialakítók, építők egyre nagyobb értékeket állítanak a természetjárók szolgálatába. Ez az értéknövekedés azonban nem járt a kímélet erősödésével. Másrészt nehezen érthető az is - konkrét esetekről van szó -, hogy egy-egy társaság a Mecseket járva, meg-megállva szétdobál miden felesleget, majd telefonál a területgazdának, hogy felháborítóan szemetesek a kirándulóhelyek. Egy elkeseredett környezetvédő mondta: azt nem érti, hogy amikor a kirándulók felpakolnak otthon s nyögnek a sok étel-ital alatt, miért nem viszik vissza is a cuccot, holott azok üresen sokkal könnyebbek. Ezt valóban nehéz bárkinek is megérteni. Kivéve persze a szemetelőket. ' ____________ MÉSZÁROS ATTILA Ró maiak a lugiói limesen Erődrendszer a Világörökség határán Gálya himbálózik, mégpedig római kori a Duna Dunaszek- cső-Dunafalva környéki sodrában. A parton rekedtek kelta harcosokkal is találkozhatnak. A környezetünk múltja iránt érdeklődők pedig megtudhatják, milyen kanyargós ösvények vezetnek egy-egy régészeti emlék védetté nyilvánításáig. Július 16. péntek: két napra feléled a római kori limes a két településen. A Lugio-napokat immár második alkalommal rendezik meg. Lugio Dunaszekcső neve a római korban, részeként annak a Ízelítő a római programból Péntek, július 16. 18.00: Római öltözékek készítése (falumúzeum) 21.00: Sopianae, Lugio régészeti emlékei, a limeskutatás eredményei (szabadtéri színpad) Szombatjúlius 17. 9.00: Felvonulás 10.15: Gladiátorjátékok 11.00: Kelták Lugióban, fegyverbemutató 12.30: Lugio császárának megválasztása 14.30: Régészeti bejárás a Várhegyen 15.00: Felvonulás Dunafalván, gladiátorjátékok 17.30: Légiósok, kelták harci technikái 18.15: Kelta aratási ünnep 21.00: Római jelmezbál birodalmi határt őrző vonalnak - a limesnek -, amely erődítések láncával figyeltette a Duna túlsó felén mozgolódó nomádokat. Történelmi örökségünk, lakókörnyezetünk értékeinek védelme is motiválta a helyi önkormányzatot, amikor tavaly először és nagy sikerrel megrendezte a Lugio-napokat. Idén szerették volna egy hetes rendezvénysorozattá fejlesztem az ödetet, de ehhez a Nemzeti Kulturális Alaptól pályázati úton kért 800 ezer forint támogatást nem kapták meg - tudtuk meg Hegedűs György polgármestertől. így az események július 16-án, pénteken kezdődnek, ám a várakozások szerint sok vendéget von- •J zó, külsőségeiben az ókori római környezetei felvillantó látványos programok másnap lesznek. Szerepel ezek között egy római gálya is, amely a bajai haíászléfőző-ver- senyről evez le erre az alkalomra a szekcsői szakaszra. Találkozhatnak az érdeklődők kelta harcosokkal, római légionáriusokkal is. A polgármester úgy véli, a gazdag római hagyaték elegendő alap ahhoz, hogy idegenforgalmi célpont legyen a település. Hozzátette, a limest a szakemberek szeretnék a Világörökség részévé tenni, tavaly a helyszínen egy kongresszus keretében ennek lehetőségét is tanulmányozta 240 szakember. Állatok az országúton FEJLŐDIK ABALIGET. A napokban rendbe tették, hínártalanitották a csónakázótavat, takarították a tóparti sétányokat, üzemelnek a csónakok és a vízibiciklik. A következő hét elején a barlang bejárata mellet a Denevérmúzeum is megnyitja kapuját._____________________________________fotó: Läufer László Naponta találkozhatunk az utakon állatokat szállító teherautókkal. Az állatbarátok szemét hosszú idő óta szúrja az egymáshoz zsúfolt disznók, szarvasmarhák látványa, ugyanakkor elismerően néznek a kényes paripáknak épített párnázott utánfutókra. Nemzetközi egyezmények már foglalkoztak a szállított állatok védelmével, most újabb előrelépés várható. Az Orpheus Állatvédő Egyesülettől származik a friss információ, hogy erőteljesebb nyomás után az EU miniszteri tanácsa elhatározta, csatíakozik ahhoz a módosított európai konvencióhoz, amely az állatoknak a nemzetközi szállítás során biztosítandó védelméről intézkedik. Az 1968-as eredeti megállapodáshoz képest újdonság, hogy valamennyi szállítmányra vonatkozik, légyen az egy birkatranszport, vagy éppen egy exportált különleges macska. A tenyésztő és szállító cégek természetesen a minél alacsonyabt költségek érdekében „rohantatják’ a kamionokat, néha még csak víz hez sem juttatva az elgyötört „uta sokat”. A szállítmányok védelmé nek ellenőrzése azonban már ősz szetett feladat lesz, az állategész ségügyi hatóságoktól, civil szerve zetektől, de még az éber szemű la kosságtól is függ majd eredmé nyessége.
