Új Dunántúli Napló, 2004. június (15. évfolyam, 148-177. szám)
2004-06-26 / 173. szám
6. OLDAL RIPORT 2004. Június 26., szombat A pécsi önkormányzat törvénysértő ingatlanügyei * Törvényességi észrevételt tett a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal a pécsi önkormányzat vagyonrendeletével kapcsolatban. Felszólította a jegyzőt, hogy vizsgálja ki, hány esetben és milyen ügyekben hozott döntést a közgyűlés „különös gazdasági érdekre” hivatkozva, mellőzve a versenytárgyalás kiírását Jelenleg is folyamatban van az az üzlet, melynek során helybéli civil lakosnak biztosítottak vételi jogot eképpen egy nagyértékű ingatlanra. Egy multinacionális cég részére való továbbadás esetén pedig a tetemes haszon, akár több százmillió forint, magánzsebbe folyhat A vagyonrendelet különössége Mint Magyarországon minden rendes városnak, Pécsnek is van az önkonnányzati vagyonnal kapcsolatos jog gyakorlását szabályozó rendelete. Ennek egyik szakasza kimondja, hogy valamely vagyontárgy eladása vagy bérbeadása ötmillió forint feletti érték esetén versenyeztetés nélkül nem történhet meg. Ám úgy tűnik, Pécs nem tartozik az egyértelmű szabályozásokkal beérő, átlagos települések közé, mert a 2002.05.10-én kelt rendeletében a fent leírtak mellett váratlanul megjelent egy figyelemre méltó passzus: „Az önkormányzat különös gazdasági érdekére való tekintettel a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság javaslatára a közgyűlés elrendelheti a versenyeztetési szabályok alkalmazásának mellőzését.” Már első pillanatra meglepőnek tűnhetett volna ez a szakasz még az írás-olvasás rejtelmeiben kevésbé járatosaknak is, ha felolvastatják maguknak az érvényben lévő államháztartási törvény ide vonatkozó részét. A törvény ugyanis egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, hogy a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatár feletti vagyont elidegeníteni csak nyilvános versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Élt ugyanakkor, akárcsak ma, 2002- ben is az az elv, amely szerint egy alacsonyabb rendű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintűvel. (A kettő közül mindig a magasabb dönt.) A hivatal közbelép Két esztendő hosszú időszak lehet, mert a megkérdezett politikusok ma már nem tudják megválaszolni azt a kérdést, miképpen is kerülhetett be ez a fura „kiskapu” a pécsi vagyonrendeletbe úgy, hogy senki sem kapta fel a fejét ijedtében. Arra pedig végképp nincs válasz, vajon kik szorgalmazhatták bekerülését. Az viszont biztos, hogy ezzel a lehetőséggel legalább két esetben éltek a városatyák. Mielőtt szemügyre vennénk ezeket, nem mehetünk el amellett, hogy a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal törvénysértést állapított meg az üggyel kapcsolatban, miután az önkormányzat a „különös gazdasági érdekre” vonatkozó rendelkezés pontos tartalmát nem határozta meg. Az Alkotmánybíróság jog- gyakorlatából eredően, állapítja meg a hivatal, a jogalkotótól elvárható, hogy a jog egésze és egyes részterü* A 2004. június 17-én megjelent riport újraközlése Az eladásra váró Megyeri úti telkek önkormányzati tulajdon létéi világosak, egyértelműek, hatásukat tekintve kiszámíthatók legyenek. A hivatal törvényességi észrevételt tett az ügyben, melyet elküldött a közgyűlés számára, a jegyző asz- szonytól azt kérve, adjon tájékoztatást, hány esetben és milyen ügyekben hozott döntést a közgyűlés különös önkormányzati gazdasági érdekre hivatkozva. A háromszög alakú telek eladása Az első példánk ingatlanügyben 2003 márciusára datálódik, akkor tárgyalta a közgyűlés az MK Tanácsadó Kft. telekvételi kérelmét. A részletes rendezési terv a Maiéter Pál utcai csomópont kialakítása után keletkezett, a vevő érdeklődését felkeltő háromszög alakú telken egy kis bolt és egy benzinkút építését ajánlotta. A közgyűlési előterjesztésből kiolvashatóan a város költségvetési helyzete miatt és „ehhez kapcsoltan különös gazdasági érdeke fűződik ahhoz, hogy az ingatlant egy biztos vevőnek értékesítse, és a vételár mielőbb kifizetésre kerüljön.” Ennek alapján a gazdasági bizottság javasolta a közgyűlésnek, hogy az MK Tanácsadó Kft. kérelmét fogadja el. Bár a cég kifizette a közel 84 millió forintot, nem kevés gond merült fel azóta az üggyel kapcsolatban. Az elkerülő út építését követően ugyanis nem alakították ki a telekmegosztást, és az önkormányzat nem volt képes elfogadható telekkönyvi bejegyzést produkálni. A beruházó ennek következményeként ez év márciusáig nem adhatott be építési engedélykérelmet. Nem sokon múlott, hogy a pénzt vissza kelljen küldeni a feladónak. Most már sohasem derül ki, hogy ez az ingatlan eladható lett volna magasabb összegért vagy sem, hiszen a versenyeztetés elmaradt. Pécsi lakos a kör közepén A Megyeri úti ingatlan értékesítésének folyamata - mely tranzakció alig több, mint fél évvel ezelőtt kezdődött - az MK Tanácsadó-féle habkönnyű eset mellett jóval markánsabb történemek tűnik. Mindjárt az elején akadtak meglepő mozzanatok, midőn Juhász István, a gazdasági bizottság elnöke (aki egyben az MSZP pécsi városi elnöke is), közgyűlési előterjesztését megtette. Előadta, hogy „egy pécsi lakos” (vele csupán háttérbeszélgetést folytattunk; nevét, miután nem közszereplő, hozzájárulása nélkül nem írhatjuk le) „egy befektetői kör nevében” vételi szándékot jelentett be a Megyeri úton lévő városi ingatlanra, melyen „kereskedelmi célú Vásártér [ DlUnUIVI tUldJUUIId 2,7 ha beruházást szeremének megvalósítani”. Juhász István elmondta azt is, hogy lakosunknak a szomszédos Biokom területén is hasonló szándékai vannak. A bizottság egymillió forintos ún. opciós díj befizetése ellenében javasolta a közgyűlésnek a vételi jog biztosítását. Bár az ellenzék nagyon alacsonynak találta az összeg nagyságát és az előterjesztett 8000 Ft/négyzetméter árat, az egyébként 43 fős közgyűlés 27 igen, 4 nem és 3 tartózkodás mellett rábólintott az üzletre. A bólogatók közül senki sem volt kíváncsi arra, vajon ki lehet az a pécsi lakos, akinek az ezen a négyzetméteráron megállapított több mint 220 milliós értékű ingatlant tálcán kínálják továbbadásra, senki sem kérdezte, hogy mit takar az „egy befektetői kör” fogalma, és azt sem, hogy miféle kereskedelmi célú beruházásról van szó. A közgyűlés így hatalmazta fel dr. Toller László polgár- mestert a vételi jogot biztosító szerződés aláírására, amely végül is az önkormányzat és egy az utcáról „betévedt” civil lakos közt köttetett meg. Utóbbiról az önkormányzatnál, mint érdeklődésünkre kiderült, voltaképpen a nevén kívül senki nem tud semmit, illetve aki tud, mert természetesen ilyen is akad, az akkor sem beszél róla, ha vallatják. Egy kis franciázás A homály eloszlatásának érdekében az ügy állítólagos vezéralakjától, Juhász Istvántól kértünk felvilágosítást. Elmondása szerint sem a közgyűlés, sem a közigazgatási hivatal számára „nem akarták felfedni” azt a különös gazdasági érdeket, amely ebben az esetben fennállt. Három egymás mellett lévő, egyenként körülbelül három-három hektárnyi területről van szó, magyarázta, melyekből kettő a Biokomé. A Biokom Kft. 49 százalékban francia tulajdonban volt (ONYX Holding Kft.), s addig, amíg százszázalékos önkormányzati tulajdonba nem kerül, nem szerették volna, ha kitudódik a titok: a telkek eladásából származó vételár voltaképpen a francia rész kivásárlására fordítódna. Azonban kapóra jött, hogy a terület iránt egy multinacionális cég érdeklődik, ennek képviselője a pécsi lakos. Arra a kérdésre, hogy melyik cégről van szó, Juhász István kitérő választ adott. „Több is lóg a levegőben”, állította. Miután a multinak tíz hektár körüli területre van szüksége, fűzte a magyarázathoz Juhász István, össze kellett vonni a három ingatlant. A Biokom is és az önkormányzat is lehetőséget adott egy-egymillió ellenében a polgárnak, hogy éljen az opciós joggal. A határidő szeptemberben jár le, addig kell az eladást lebonyolítania, s befizetni ötszáz- millió körüli összeget a Biokom, s valamivel több mint Forrás: Pécs M. J. Város önkormányzata kétszázmilliót az önkormányzat részére. A Biokomnak olyan megoldásokat kellett keresnie, hangsúlyozta a bizottsági elnök, hogy a franciák ne szerezzenek tudomást a két telek eladásáról, mert ha felfigyeltek volna az öt- százmilliós telekügyletre, nem adták volna át részüket 750 millióért az önkormányzatnak. Százmilliók magánzsebbe? Arra a kérdésünkre, hogy miképpen kerülhetett be magánszemély egy üyen komoly üzleti tranzakcióba, Juhász István azt válaszolta, hogy ezt ő maga is nehezen tudta elfogadni, de a multik nem ritkán bíznak meg ingatlanforgalmazási joggal bíró szakembert, aki az ügyeket egy kézben fogja össze. Itt közbe kell vernünk, hogy ingatlanforgalmazási joggal rendelkező pécsi lakosunknak feltehetően azért kellett az önkormányzattal magánszemély minőségében szerződést kötnie tavaly ősszel, mert lakóingatlan- és földterület-értékesítésre csak az idei év elején sikerült neki egyéni vállalkozói igazolványt beszereznie. Hasonló ügyletekkel foglalkozó, multikkal mindennapos kapcsolatban álló szakemberek állítják, hogy a közelmúltban a jelentősebb cégek Pécsett 18000 forint körüli négyzetméterárat fizettek a szóban forgó telek nyolcezres árával szemben. Figyelembe véve ennek a helynek negatív adottságát is, állítják, hogy miámum 12 000-ért biztosan el lehet adni. Ha pedig ez igaz, és az üzlet létrejön, a 90 ezer négyzetméteres összterület több százmilliós haszna az opciós szerződést kötő magánszemély zsebébe folyik, nem pedig az önkormányzat kasszájába. Juhász István ezt a felvetésünket azzal hárította el, hogy a város semmiképpen sem lehetett volna az üzlet lebonyolítója: „Mi ezt nem akartuk nagydobra verni a franciák előtt” - hangzott a végső érve, amely az önkormányzat nem éppen példamutató magatartásáról tanúskodik egy vele üzleti kapcsolatban álló partnerrel szemben. A törvények szövedéke A közigazgatási hivatá tehát megtette törvényességi észrevételét, felhívva a közgyűlés figyelmét arra, hogy mind az ezzel kapcsolatos intézkedését, mind az egyet nem értéséről szóló döntését június 30-ig írásban küldje meg a hivatá vezetőjének. Dr. Papp Judit jegyző érdeklődésünkre elmondta, hogy csak két esetben alkámazták a rendeletnek a „különös gazdasági érdek” kitételét, olyankor, amikor vevő jelentkezett egy ingatlan megvétele ügyében, és ajánlatát forgalmi értékbecslések is áátámasztották. Véleménye szerint az önkormányzati törvény az önkormányzatokra bízza, hogy a vagyonukról rendelkezzenek. Mi pedig azt gondoljuk, hogy az önkormányzati törvény csupán lehetőséget biztosít a képviselő-testületeknek bizonyos kereteken belüli szabad mozgástér kiala- kítására. De a keretek a mindenkor érvényben lévő törvények átá meghatározottak. Táán éppen azért, hogy a közvagyon értéken áuli magánkézbe jutásának legyen valamiféle gátja. CSERI LÁSZLÓ Nincsenek az önkormányzatnak törvénysértő telekügyei A Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevételt tett Pécs Megyei Jogú Város önkonnányzati vagyonrendeletével kapcsolatban, s erről, illetve a vagyonrendelet alapján két konkrét telekeladássá kapcsolatban a közelmúltban cikket közölt a Dunántúli Napló. A vagyonrendeletben ugyanis szerepel egy kitétel, mely szerint „az Önkormányzat különös gazdasági érdekére” való tekintettel a Gazdasági, Tulajdo- nosi és Vállalkozási Bizottság javaslatára a Közgyűlés elrendelheti a versenyeztetési szabályok aKal- mazásának mellőzését. Az államháztartási törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály - és ilyen az önkonnányzati rendelet is - kivételt tehet a nyilvános versenytárgyalás kötelezettsége alól. Az önkormányzat vagyonrendelete tehát jogszerűen tartalmazza a „különös j^zdasági érdek” fogalmát. A Baranya Megyei Közigazgatási Hivatá törvényességi észrevétele sem vitatja az önkormányzat jogát arra nézve, hogy különös gazdasági érdekre hivatkozva kivételt tegyen, ezért azt kifogásolta csupán, hogy ez a fogalom nincs értelmezve, körülírva, ezért bizonytalanságot okozhat. Ezért - a Közigazgatási Hivatal határozatának megfelelően Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2004. június 24-i Közgyűlése elé kerül a vagyonrendelet ilyen értelmű módosítását célzó előterjesztés. A módosító javaslat elfogadásává megszüntethető a Közigazgatási Hivatá átá jelzett jogbizonytalanság, ugyanakkor lehetőség van arra, hogy az Önkormányzat a rendeletben előre meghatározott feltételek esetén versenyeztetési eljárás nélkül értékesítsen, vagy adjon hasznáatba ingatlant. A rendelet hatályba lépését követően az Ön- kormányzat - ingatlanértékesítései során - ezzel a „lehetőséggel” mindössze két alkáommá élt. Mindkét esetben ingatlanforgalmi szakértői vélemények áapján, nyilvános ülésen döntött a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság, valamint a Közgyűlés. A 131/2003. (03. 27.) sz. határozatában foglaltak szerint értékesített 21.1696 hrsz.-ú - Pfe, Nagy k és Máéter P. utca kereszteződésénél a Lahti utcai nagybani piac szomszédságában elhelyezkedő - ingatlan esetében a vevő, aki a Lahti utcai nagybani piac és környéke hatályos részletes rendezési tervének megfelelően kívánta az ingatlant beépíteni, az ingatlanért 10 000 Ft/négyzetméter árat ajánlott és mindenben eleget tett szerződéses kötelezettségének. Az Önkormányzatnak az ingatlan értékesítése idején „különös érdeke” fűződött ahhoz, hogy az ingatlan a lehető legrövidebb időn belüí a hatályban lévő rendezési tervi előírásoknak megfelelően beépítésre kerüljön, illetve a vételár mielőbb befolyjon. A vevő kereskedelmi létesítményt kíván építeni az ingatlanon. Az Önkormányzat iparűzési adó bevételei emelkednek a létesítmény átadását követően. Ami a másik ingatlant illeti, a 384/2003. (09. 04.) sz. határozatában a Közgyűlés a pécsi 23.996/2. hrsz.-ú ingatlanra vétek jogot alapított. Az ingatlan az Önkormányzat többségi tulajdonában álló BIOKOM Kft. ingatlanaival közvetlenül határos. Az ingatlan megvásárlására jelentkező befektető a BIOKOM Kft. 23.944/16., valamint 23.994/17. hrsz.-ú ingatlanát csak az Önkormányzat ingatlanával együtt kívánta megvásárolni. Nem az önkormányzat a vevőt, hanem egy magánszemély kereste fel a Biokomot, mégpedig egy multinacionális cég megbízó levelével. Tíz hektárt kívánt vásárolni, ugyanis a multinacionális cég egy bevásárlóközpontot szándékozik a területen létesíteni, s ekkora méretű telek csak a két ingatlannal együtt volt biztosítható. Ez a javaslat mind az önkormányzat, mind a BIOKOM részére előnyösnek bizonyult. Egyrészt új munkahelyeket teremtő létesítmény jön létre, másrészt a bevásárlóközpont működése az Önkormányzatnak jelentős iparűzési adóbevételt biztosít. Ami pedig a Biokomot illeti, ezzel lehetővé vált a francia társ- tulajdonostól való kivásárlás, ezáltal a cég száz százalékban önkormányzati tulajdonba kerülése, ugyanis a bank csak egy értékesíthető telket fogadott el hitelfedezetként, márpedig ezzel az opciós szerződéssel azt lehetett bizonyítani, hogy az ingatlannak piaci értéke van. A forgalmi értékbecslésnél figyelembe vették a szakvéleményeket, melyek szerint az egykori Megyeri úti szennyvíztisztítóhoz tartozó terület rendkívül kedvezőtlen adottságú és csak speciális alapozással lehet rá építeni. „A vizsgált terület mély fekvésű, nagyobb része lefolyástalan, belvizes jellegű. A beépítések során a tervezett épületek helyén, közvetlen környezetükben és a közlekedési területeken feltöltéssel javasoljuk a terepet megemelni, rendezni, ugyanis ezzel biztosítható a felszíni vizek, belvizek megfelelő elvezetése a vízfolyások irányába. (Pécsi viz, Füzes árok)” - írja az egyik szakvélemény. Egy köbméter feltöltése erre alkalmas földdel átlagos tíz kilométer távolságból szállítva 3500 forintba kerül, ami azt jelenti, hogy a terület feltöltésének költsége meghaladja a 100 millió forintot, amit a vevőnek kell állnia. Az opciós szerződésben „a vevő kötelezettséget vállal arra, hogy a megvásárolt ingatlan teljes közművesítését, út, járda, víz, szennyvízvezeték, gáz és villany közvilágítás, illetve csapadékcsatorna kiépítését saját beruházásban és saját költségén vállalja. A közműveket rendeltetésszerűen és megfelelő minőségben történő kiépítés után az Önkormányzat tulajdonába ellenérték és áfafizetési kötelezettség nélkül adja át, illetve a nem önkormányzati tulajdonba kerülő közműveket a szolgáltató és üzemeltető közmű cégek tulajdonába adja.” A BIOKOM telkének négyzetméterenként 7500 forintos, az önkormányzat telkének 8000 forintos ára tehát reális ár, amelyet az ingatlanforgalmazó szakértői vélemények támasztanak alá. A vevő a területet - az idézett újságcikk állításával ellentétben - az opciós szerződés alapján nem adhatja tovább, a vfteli jog átruházása semmis, nincs módja az önkormányzattól vásárolt telken nyerészkedni, így tehát szó sincs atról, hogy százmilliók vándorolnának magánzsebbe. Mint ahogy arról sincs szó, hogy Pécs Város Önkormányzata törvénytelen ingatlanügyekbe bonyolódott volna és a jövőben is a város érdekeit messzemenően figyelembe véve és a törvényeknek szigorúan megfelelve kíván döntéseket hozni. Juhász István, a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság elnöke Magyarázatból elégtelen Juhász István magyarázkodása elfogadhatatlan. Gondoljuk csak meg, elképzelhető-e a mai világban, hogy egy ingatlanközvetítő haszon nélkül, ahogyan a bizottsági elnök állítja, önzetlenül, társadalmi munkában tevékenykedik milliárdos nagyságrendű üzletben egy multi és egy város gazdagodásának érdekében1 Állítja, hogy nincsenek az önkormányzatnak törvénysértő telekügyei, miközben a közigazgatási hivatal vezetője a közgyűlés számára küldött észrevételében többször is megállapítja a törvénysértés tényét. A kifogásolt rendeletet a közgyűlés ellenvetés nélkül módosította, fejet hajtott a hivatal előtt, tehát elfogadta a törvénysértésről szóló megállapításokat. Juhász István csúsztál, amikor azt írja, hogy az államháztartási törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály, vagyis esetünkben az önkormányzati rendelet felmentést adhat a versenytárgyalás kötelezettsége alól Hiszen ez a tény csupán 2004. január elseje óta igaz, amióta életbe lépett az államháztartási törvény módosítása; előtte a törvény ezt nem tette lehetővé. A pécsi önkormányzat vagyonrendeleté be a kivétel lehetőségű biztosító szakaszt viszont 2002-ben építették be, a két teleküggyel kapcsolatos önkormányzati határozat pedig 2003-ban született. A közigazgatási hivatal törvényességi észrevétele azért nem vitatta az önkormányzat jogát arra nézve, hogy különös gazdaság érdekre hivatkozva kivételt tegyen, mert nem a múltbéli hdyzettel hímem a jelenben fennálló állapottal foglalkozott, s szándéka az vöt, hogy a még most is meglévő törvénysértő helyzetet megszüntesse. Juhász Istvánnak tudnia kellene tehát, hogy 2002-ben, két évvel a törvénymódosítás előtt, törvénysértő módon került be ez a szakasz a vagyonrendeletbe. Ha nem tudja, az felvetheti annak a kérdésnek a jogosságát, hogy vajon alkalmas-e egy megyá jogú város önkormányzata gazdasági bizottságának élére, ha pedig tudja, de tagadja, szavahihetősége kérdőjeleződik meg. Figyelemre méltó, hogy Juhász István írása az opdós üggyel kapcsolatban főleg a Biokommal foglalkozik, miközben riportunk az önkormányzat felelősségét firtatta. Szót ejt arról, hogy a vevő felkereste a Biokomot egy multinacionális cég megbízólevelével, de vajon létezik-e önkormányzatnak szóló megbízólevél, egyáltalán bármiféle dokumentum a multi kilétéről, szándékának komolyságáról? És hihető-e a törvényt semmibe vevő ügymenetet követő mellébeszélés kapcsán - amelyben méltó társnak bizonyult Toller László polgármester a csütörtöki közgyűlésen az a kijelentés, hogy az önkormányzat „a jövőben is a város érdekeit messzemeűően figyelembe véve, és a törvényeknek szigorúm megfelelve kíván döntéseket hozni?" _ __ ___CS.L. Ti sztelt Közgyűlés! A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 98. fiában biztosított jogkörömben eljárva ellenőriztem Pécs MJ Város Önkormányzata Közgyűlésének az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 29/2002. (05.10.) rendeletét (továbbiakban: Ör.), amellyel kapcsolatban a következő törvénysértést állapítottam meg. Az Ör. 17. § (6) bekezdés szerint: „Az önkormányzat különös gazdasági érdekére való tekintettel a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság javaslatára a Közgyűlés elrendelheti a versenyeztetési szabályok alkalmazásának mellőzését. ” Tekintettel arra, hogy az Ör. a „különös gazdasági érdekre” vonatkozó rendelkezésének pontos tartalmát nem határozza meg, a szabályozás jogsértő tartalma, hiányossága, pontatlansága, bizonytalansága állapítható meg. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jat.) 18. § (2) bekezdése szerint: „a jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak megfelelően világosan és közérthetően kell megszövegezni.” Az Alkotmánybíróságnak már korábbi állandó joggyakorlatából eredően is - különösen a 11/1992. (III. 5.) AB határozat, valamint az 5/2000. (III. 17.) AB határozat alapján - alkotmányellenesnek kell tekinteni az olyan szabályozást, amely a szövegezés határozatlanságával és bizonytalanságával sérti a jogbiztonság elvét. A jogállamiság alkotmányos követelményét és annak a jog- biztonsághoz fűződő szoros összefüggését hangsúlyozva állapítja meg a 4/2000. (III. 17.) AB határozat, hogy a jogbiztonság az államtól és elsősorban a jogalkotótól azt várja el, hogy a jog egésze, egyes részterületei és egyes szabályai is világosak, egyértelműek, hatásukat tekintve kiszámíthatók és a noima címzettjei számára előre láthatóak legyenek. Az Alkotmánybíróság a 10/2003. (IV. 3.) AB határozatában kifejti, hogy a jogbiztonság követelménye szerint a jogszabály szövegének értelmesnek és vüágosnak kell lennie, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat kell hordoznia. Ha egy jogszabály törvényi tényállása túl elvont, túl általános, akkor a jogszabály rendelkezése a jogalkalmazó belátása szerint kiterjeszthető vagy leszűkíthető. Az ilyen jogszabály lehetőséget ad a szubjektív jogalkalmazói döntésre. Ez csorbítja a jogbiztonságot. A fentiekre tekintettel törvényességi észrevűelt teszek és felhívom a Tisztelt Közgyűlést, hogy az Ötv. 99. § (1) bekezdés alapján a törvényességi észrevételt tárgyalja meg és saját hatáskörben intézkedjen a törvénysértés megszüntetésére. Amennyiben a törvényességi észrevétellel nem ért egyet, annak részletes indokolásával ellátott döntéséről adjon tájékoztatást. Felhívom a Közgyűlést, hogy mind a törvényességi észrevételre tett intézkedését, mind az egyet nem értéséről szóló döntést legkésőbb 2004. június 20-ig írásban küldje meg a közigazgatási hivatal vezetőjének. Amennyiben a megadott határidőn belül intézkedés nem történik, az Ötv. 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján a törvénysértő rendelet felülvizsgálatát és a kifogásolt rendelkezés megsemmisítését kezdeményezem. Pécs, 2004. május 5. Dr. Bércest Ferenc hivatalvezető
