Új Dunántúli Napló, 2004. június (15. évfolyam, 148-177. szám)

2004-06-26 / 173. szám

6. OLDAL RIPORT 2004. Június 26., szombat A pécsi önkormányzat törvénysértő ingatlanügyei * Törvényességi észrevételt tett a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal a pécsi önkormányzat va­gyonrendeletével kapcsolatban. Felszólította a jegyzőt, hogy vizsgálja ki, hány esetben és milyen ügyekben hozott döntést a közgyűlés „különös gazdasági érdekre” hivatkozva, mellőzve a ver­senytárgyalás kiírását Jelenleg is folyamatban van az az üzlet, melynek során helybéli civil lakos­nak biztosítottak vételi jogot eképpen egy nagyér­tékű ingatlanra. Egy multinacionális cég részére való továbbadás esetén pedig a tetemes haszon, akár több százmillió forint, magánzsebbe folyhat A vagyonrendelet különössége Mint Magyarországon minden rendes városnak, Pécs­nek is van az önkonnányzati vagyonnal kapcsolatos jog gyakorlását szabályozó rendelete. Ennek egyik szakasza kimondja, hogy valamely vagyontárgy eladása vagy bér­beadása ötmillió forint feletti érték esetén versenyeztetés nélkül nem történhet meg. Ám úgy tűnik, Pécs nem tar­tozik az egyértelmű szabályozásokkal beérő, átlagos tele­pülések közé, mert a 2002.05.10-én kelt rendeletében a fent leírtak mellett váratlanul megjelent egy figyelemre méltó passzus: „Az önkormányzat különös gazdasági ér­dekére való tekintettel a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállal­kozási Bizottság javaslatára a közgyűlés elrendelheti a versenyeztetési szabályok alkalmazásának mellőzését.” Már első pillanatra meglepőnek tűnhetett volna ez a szakasz még az írás-olvasás rejtelmeiben kevésbé jára­tosaknak is, ha felolvastatják maguknak az érvényben lévő államháztartási törvény ide vonatkozó részét. A törvény ugyanis egyértelműen fogalmaz, amikor ki­mondja, hogy a helyi önkormányzati rendeletben meg­határozott értékhatár feletti vagyont elidegeníteni csak nyilvános versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot te­vő részére lehet. Élt ugyanakkor, akárcsak ma, 2002- ben is az az elv, amely szerint egy alacsonyabb rendű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintűvel. (A kettő közül mindig a magasabb dönt.) A hivatal közbelép Két esztendő hosszú időszak lehet, mert a megkér­dezett politikusok ma már nem tudják megválaszolni azt a kérdést, miképpen is kerülhetett be ez a fura „kis­kapu” a pécsi vagyonrendeletbe úgy, hogy senki sem kapta fel a fejét ijedtében. Arra pedig végképp nincs vá­lasz, vajon kik szorgalmazhatták bekerülését. Az vi­szont biztos, hogy ezzel a lehetőséggel legalább két esetben éltek a városatyák. Mielőtt szemügyre vennénk ezeket, nem mehe­tünk el amellett, hogy a Baranya Megyei Közigazgatá­si Hivatal törvénysértést állapított meg az üggyel kap­csolatban, miután az önkormányzat a „különös gaz­dasági érdekre” vonatkozó rendelkezés pontos tartal­mát nem határozta meg. Az Alkotmánybíróság jog- gyakorlatából eredően, állapítja meg a hivatal, a jogal­kotótól elvárható, hogy a jog egésze és egyes részterü­* A 2004. június 17-én megjelent riport újraközlése Az eladásra váró Megyeri úti telkek önkormányzati tulajdon létéi világosak, egyértelműek, hatásukat tekintve ki­számíthatók legyenek. A hivatal törvényességi észrevételt tett az ügyben, melyet elküldött a közgyűlés számára, a jegyző asz- szonytól azt kérve, adjon tájékoztatást, hány esetben és milyen ügyekben hozott döntést a közgyűlés különös önkormányzati gazdasági érdekre hivatkozva. A háromszög alakú telek eladása Az első példánk ingatlanügyben 2003 márciusára datálódik, akkor tárgyalta a közgyűlés az MK Tanács­adó Kft. telekvételi kérelmét. A részletes rendezési terv a Maiéter Pál utcai csomópont kialakítása után keletke­zett, a vevő érdeklődését felkeltő háromszög alakú tel­ken egy kis bolt és egy benzinkút építését ajánlotta. A közgyűlési előterjesztésből kiolvashatóan a város költ­ségvetési helyzete miatt és „ehhez kapcsoltan különös gazdasági érdeke fűződik ahhoz, hogy az ingatlant egy biztos vevőnek értékesítse, és a vételár mielőbb kifize­tésre kerüljön.” Ennek alapján a gazdasági bizottság ja­vasolta a közgyűlésnek, hogy az MK Tanácsadó Kft. ké­relmét fogadja el. Bár a cég kifizette a közel 84 millió fo­rintot, nem kevés gond me­rült fel azóta az üggyel kap­csolatban. Az elkerülő út épí­tését követően ugyanis nem alakították ki a telekmegosz­tást, és az önkormányzat nem volt képes elfogadható telekkönyvi bejegyzést pro­dukálni. A beruházó ennek következményeként ez év márciusáig nem adhatott be építési engedélykérelmet. Nem sokon múlott, hogy a pénzt vissza kelljen küldeni a feladónak. Most már sohasem derül ki, hogy ez az ingatlan eladható lett volna magasabb összegért vagy sem, hiszen a versenyeztetés elmaradt. Pécsi lakos a kör közepén A Megyeri úti ingatlan értékesítésének folyamata - mely tranzakció alig több, mint fél évvel ezelőtt kezdő­dött - az MK Tanácsadó-féle hab­könnyű eset mellett jóval markán­sabb történemek tűnik. Mindjárt az elején akadtak meglepő mozzana­tok, midőn Juhász István, a gazdasá­gi bizottság elnöke (aki egyben az MSZP pécsi városi elnöke is), köz­gyűlési előterjesztését megtette. Elő­adta, hogy „egy pécsi lakos” (vele csupán háttérbeszélgetést folytat­tunk; nevét, miután nem közszerep­lő, hozzájárulása nélkül nem írhatjuk le) „egy befektetői kör nevében” vételi szándékot jelentett be a Megyeri úton lévő városi ingatlanra, melyen „kereskedelmi célú Vásártér [ DlUnUIVI tUldJUUIId 2,7 ha beruházást szeremének megvalósítani”. Juhász István elmondta azt is, hogy lakosunknak a szomszédos Bio­kom területén is hasonló szándékai vannak. A bizottság egymillió forintos ún. opciós díj befizetése ellenében ja­vasolta a közgyűlésnek a vételi jog biztosítását. Bár az el­lenzék nagyon alacsonynak találta az összeg nagyságát és az előterjesztett 8000 Ft/négyzetméter árat, az egyéb­ként 43 fős közgyűlés 27 igen, 4 nem és 3 tartózkodás mellett rábólintott az üzletre. A bólogatók közül senki sem volt kíváncsi arra, vajon ki lehet az a pé­csi lakos, akinek az ezen a négyzet­méteráron megállapított több mint 220 milliós értékű ingatlant tálcán kí­nálják továbbadásra, senki sem kér­dezte, hogy mit takar az „egy befek­tetői kör” fogalma, és azt sem, hogy miféle kereskedelmi célú beruházás­ról van szó. A közgyűlés így hatal­mazta fel dr. Toller László polgár- mestert a vételi jogot biztosító szerződés aláírására, amely végül is az önkormányzat és egy az utcáról „be­tévedt” civil lakos közt kötte­tett meg. Utóbbiról az önkor­mányzatnál, mint érdeklődé­sünkre kiderült, voltaképpen a nevén kívül senki nem tud semmit, illetve aki tud, mert természetesen ilyen is akad, az akkor sem beszél róla, ha vallatják. Egy kis franciázás A homály eloszlatásának érdekében az ügy állítólagos vezéralakjától, Juhász István­tól kértünk felvilágosítást. El­mondása szerint sem a köz­gyűlés, sem a közigazgatási hivatal számára „nem akar­ták felfedni” azt a különös gazdasági érdeket, amely eb­ben az esetben fennállt. Három egymás mellett lévő, egyenként körülbelül három-három hektárnyi területről van szó, magyarázta, melyekből kettő a Biokomé. A Bio­kom Kft. 49 százalékban francia tulajdonban volt (ONYX Holding Kft.), s addig, amíg százszázalékos önkormány­zati tulajdonba nem kerül, nem szerették volna, ha kitu­dódik a titok: a telkek eladásából származó vételár volta­képpen a francia rész kivásárlására fordítódna. Azonban kapóra jött, hogy a terület iránt egy multinacionális cég érdeklődik, ennek képviselője a pécsi lakos. Arra a kér­désre, hogy melyik cégről van szó, Juhász István kitérő választ adott. „Több is lóg a levegőben”, állította. Miután a multinak tíz hektár körüli területre van szüksége, fűzte a magyarázathoz Juhász István, össze kellett vonni a há­rom ingatlant. A Biokom is és az önkormányzat is lehe­tőséget adott egy-egymillió ellenében a polgárnak, hogy éljen az opciós joggal. A határidő szeptemberben jár le, addig kell az eladást lebonyolítania, s befizetni ötszáz- millió körüli összeget a Biokom, s valamivel több mint Forrás: Pécs M. J. Város önkormányzata kétszázmilliót az önkormányzat részére. A Biokomnak olyan megoldásokat kellett keresnie, hangsúlyozta a bi­zottsági elnök, hogy a franciák ne szerezzenek tudomást a két telek eladásáról, mert ha felfigyeltek volna az öt- százmilliós telekügyletre, nem adták volna át részüket 750 millióért az önkormányzatnak. Százmilliók magánzsebbe? Arra a kérdésünkre, hogy miképpen kerülhetett be magánszemély egy üyen komoly üzleti tranzakcióba, Juhász István azt válaszolta, hogy ezt ő maga is nehe­zen tudta elfogadni, de a multik nem ritkán bíznak meg ingatlanforgalmazási joggal bíró szakembert, aki az ügyeket egy kézben fogja össze. Itt közbe kell vernünk, hogy ingatlanforgalmazási joggal rendelkező pécsi lakosunknak feltehetően azért kellett az önkormányzattal magánszemély minőségé­ben szerződést kötnie tavaly ősszel, mert lakóingatlan- és földterület-értékesítésre csak az idei év elején sikerült neki egyéni vállalkozói igazolványt beszereznie. Hasonló ügyletekkel foglalkozó, multikkal mindenna­pos kapcsolatban álló szakemberek állítják, hogy a kö­zelmúltban a jelentősebb cégek Pécsett 18000 forint körüli négyzetméterárat fizettek a szóban forgó telek nyolcezres árával szemben. Figyelembe véve ennek a helynek negatív adottságát is, állítják, hogy miámum 12 000-ért biztosan el lehet adni. Ha pedig ez igaz, és az üzlet létrejön, a 90 ezer négyzetméteres összterület több százmilliós haszna az opciós szerződést kötő ma­gánszemély zsebébe folyik, nem pedig az önkormány­zat kasszájába. Juhász István ezt a felvetésünket azzal hárította el, hogy a város semmiképpen sem lehetett volna az üzlet lebonyolítója: „Mi ezt nem akartuk nagy­dobra verni a franciák előtt” - hangzott a végső érve, amely az önkormányzat nem éppen példamutató ma­gatartásáról tanúskodik egy vele üzleti kapcsolatban ál­ló partnerrel szemben. A törvények szövedéke A közigazgatási hivatá tehát megtette törvényességi észrevételét, felhívva a közgyűlés figyelmét arra, hogy mind az ezzel kapcsolatos intézkedését, mind az egyet nem értéséről szóló döntését június 30-ig írásban küld­je meg a hivatá vezetőjének. Dr. Papp Judit jegyző érdeklődésünkre elmondta, hogy csak két esetben alkámazták a rendeletnek a „kü­lönös gazdasági érdek” kitételét, olyankor, amikor vevő jelentkezett egy ingatlan megvétele ügyében, és ajánla­tát forgalmi értékbecslések is áátámasztották. Vélemé­nye szerint az önkormányzati törvény az önkormány­zatokra bízza, hogy a vagyonukról rendelkezzenek. Mi pedig azt gondoljuk, hogy az önkormányzati tör­vény csupán lehetőséget biztosít a képviselő-testületek­nek bizonyos kereteken belüli szabad mozgástér kiala- kítására. De a keretek a mindenkor érvényben lévő tör­vények átá meghatározottak. Táán éppen azért, hogy a közvagyon értéken áuli magánkézbe jutásának le­gyen valamiféle gátja. CSERI LÁSZLÓ Nincsenek az önkormányzatnak törvénysértő telekügyei A Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal törvé­nyességi észrevételt tett Pécs Megyei Jogú Város önkonnányzati vagyonrendeletével kapcsolat­ban, s erről, illetve a vagyonrendelet alapján két konkrét telekeladássá kapcsolatban a közel­múltban cikket közölt a Dunántúli Napló. A vagyonrendeletben ugyanis szerepel egy kité­tel, mely szerint „az Önkormányzat különös gazda­sági érdekére” való tekintettel a Gazdasági, Tulajdo- nosi és Vállalkozási Bizottság javaslatára a Közgyű­lés elrendelheti a versenyeztetési szabályok aKal- mazásának mellőzését. Az államháztartási törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály - és ilyen az önkonnányzati rendelet is - kivételt tehet a nyil­vános versenytárgyalás kötelezettsége alól. Az ön­kormányzat vagyonrendelete tehát jogszerűen tar­talmazza a „különös j^zdasági érdek” fogalmát. A Baranya Megyei Közigazgatási Hivatá törvényessé­gi észrevétele sem vitatja az önkormányzat jogát ar­ra nézve, hogy különös gazdasági érdekre hivatkoz­va kivételt tegyen, ezért azt kifogásolta csupán, hogy ez a fogalom nincs értelmezve, körülírva, ezért bizonytalanságot okozhat. Ezért - a Közigaz­gatási Hivatal határozatának megfelelően Pécs Me­gyei Jogú Város Önkormányzatának 2004. június 24-i Közgyűlése elé kerül a vagyonrendelet ilyen ér­telmű módosítását célzó előterjesztés. A módosító javaslat elfogadásává megszün­tethető a Közigazgatási Hivatá átá jelzett jogbi­zonytalanság, ugyanakkor lehetőség van arra, hogy az Önkormányzat a rendeletben előre meg­határozott feltételek esetén versenyeztetési eljárás nélkül értékesítsen, vagy adjon hasznáatba ingat­lant. A rendelet hatályba lépését követően az Ön- kormányzat - ingatlanértékesítései során - ezzel a „lehetőséggel” mindössze két alkáommá élt. Mindkét esetben ingatlanforgalmi szakértői vélemények áapján, nyilvános ülésen döntött a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság, valamint a Közgyűlés. A 131/2003. (03. 27.) sz. határozatában foglaltak szerint értékesített 21.1696 hrsz.-ú - Pfe, Nagy k és Máéter P. utca kereszteződésénél a Lahti utcai nagybani piac szomszédságában elhelyezkedő - ingatlan eseté­ben a vevő, aki a Lahti utcai nagybani piac és kör­nyéke hatályos részletes rendezési tervének megfelelően kívánta az ingatlant beépíteni, az in­gatlanért 10 000 Ft/négyzetméter árat ajánlott és mindenben eleget tett szerződéses kötelezettsé­gének. Az Önkormányzatnak az ingatlan értéke­sítése idején „különös érdeke” fűződött ahhoz, hogy az ingatlan a lehető legrövidebb időn belüí a hatályban lévő rendezési tervi előírásoknak megfelelően beépítésre kerüljön, illetve a vételár mielőbb befolyjon. A vevő kereskedelmi létesít­ményt kíván építeni az ingatlanon. Az Önkor­mányzat iparűzési adó bevételei emelkednek a létesítmény átadását követően. Ami a másik ingatlant illeti, a 384/2003. (09. 04.) sz. határozatában a Közgyűlés a pécsi 23.996/2. hrsz.-ú ingatlanra vétek jogot alapított. Az ingatlan az Önkormányzat többségi tulajdo­nában álló BIOKOM Kft. ingatlanaival közvetle­nül határos. Az ingatlan megvásárlására jelentke­ző befektető a BIOKOM Kft. 23.944/16., valamint 23.994/17. hrsz.-ú ingatlanát csak az Önkormány­zat ingatlanával együtt kívánta megvásárolni. Nem az önkormányzat a vevőt, hanem egy ma­gánszemély kereste fel a Biokomot, mégpedig egy multinacionális cég megbízó levelével. Tíz hek­tárt kívánt vásárolni, ugyanis a multinacionális cég egy bevásárlóközpontot szándékozik a terüle­ten létesíteni, s ekkora méretű telek csak a két in­gatlannal együtt volt biztosítható. Ez a javaslat mind az önkormányzat, mind a BIOKOM részére előnyösnek bizonyult. Egyrészt új munkahelye­ket teremtő létesítmény jön létre, másrészt a be­vásárlóközpont működése az Önkormányzatnak jelentős iparűzési adóbevételt biztosít. Ami pedig a Biokomot illeti, ezzel lehetővé vált a francia társ- tulajdonostól való kivásárlás, ezáltal a cég száz százalékban önkormányzati tulajdonba kerülése, ugyanis a bank csak egy értékesíthető telket foga­dott el hitelfedezetként, márpedig ezzel az opciós szerződéssel azt lehetett bizonyítani, hogy az in­gatlannak piaci értéke van. A forgalmi értékbecslésnél figyelembe vették a szakvéleményeket, melyek szerint az egykori Me­gyeri úti szennyvíztisztítóhoz tartozó terület rend­kívül kedvezőtlen adottságú és csak speciális ala­pozással lehet rá építeni. „A vizsgált terület mély fekvésű, nagyobb része lefolyástalan, belvizes jel­legű. A beépítések során a tervezett épületek he­lyén, közvetlen környezetükben és a közlekedési területeken feltöltéssel javasoljuk a terepet meg­emelni, rendezni, ugyanis ezzel biztosítható a fel­színi vizek, belvizek megfelelő elvezetése a vízfo­lyások irányába. (Pécsi viz, Füzes árok)” - írja az egyik szakvélemény. Egy köbméter feltöltése erre alkalmas földdel átlagos tíz kilométer távolságból szállítva 3500 forintba kerül, ami azt jelenti, hogy a terület feltöltésének költsége meghaladja a 100 millió forintot, amit a vevőnek kell állnia. Az opciós szerződésben „a vevő kötelezettsé­get vállal arra, hogy a megvásárolt ingatlan teljes közművesítését, út, járda, víz, szennyvízvezeték, gáz és villany közvilágítás, illetve csapadékcsa­torna kiépítését saját beruházásban és saját költ­ségén vállalja. A közműveket rendeltetésszerűen és megfelelő minőségben történő kiépítés után az Önkormányzat tulajdonába ellenérték és áfa­fizetési kötelezettség nélkül adja át, illetve a nem önkormányzati tulajdonba kerülő közműveket a szolgáltató és üzemeltető közmű cégek tulajdo­nába adja.” A BIOKOM telkének négyzetméterenként 7500 forintos, az önkormányzat telkének 8000 forintos ára tehát reális ár, amelyet az ingatlanfor­galmazó szakértői vélemények támasztanak alá. A vevő a területet - az idézett újságcikk állításá­val ellentétben - az opciós szerződés alapján nem adhatja tovább, a vfteli jog átruházása semmis, nincs módja az önkormányzattól vásárolt telken nyerészkedni, így tehát szó sincs atról, hogy száz­milliók vándorolnának magánzsebbe. Mint ahogy arról sincs szó, hogy Pécs Város Önkormányzata törvénytelen ingatlanügyekbe bonyolódott volna és a jövőben is a város érdekeit messzemenően fi­gyelembe véve és a törvényeknek szigorúan meg­felelve kíván döntéseket hozni. Juhász István, a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság elnöke Magyarázatból elégtelen Juhász István magyarázkodása elfo­gadhatatlan. Gondoljuk csak meg, elképzelhető-e a mai világban, hogy egy ingatlanközvetítő haszon nélkül, ahogyan a bizottsági elnök állítja, önzetlenül, társadalmi munkában te­vékenykedik milliárdos nagyságrendű üzletben egy multi és egy város gazda­godásának érdekében1 Állítja, hogy nincsenek az önkor­mányzatnak törvénysértő telekügyei, miközben a közigazgatási hivatal vezetője a közgyűlés számára küldött észrevételében többször is megállapít­ja a törvénysértés tényét. A kifogásolt rendeletet a közgyűlés ellenvetés nél­kül módosította, fejet hajtott a hivatal előtt, tehát elfogadta a törvénysértés­ről szóló megállapításokat. Juhász István csúsztál, amikor azt írja, hogy az államháztartási törvény felhatalmazása alapján kiadott jogsza­bály, vagyis esetünkben az önkor­mányzati rendelet felmentést adhat a versenytárgyalás kötelezettsége alól Hi­szen ez a tény csupán 2004. január el­seje óta igaz, amióta életbe lépett az ál­lamháztartási törvény módosítása; előtte a törvény ezt nem tette lehetővé. A pécsi önkormányzat vagyonrendeleté be a kivétel lehetőségű biztosító sza­kaszt viszont 2002-ben építették be, a két teleküggyel kapcsolatos önkor­mányzati határozat pedig 2003-ban született. A közigazgatási hivatal törvé­nyességi észrevétele azért nem vitatta az önkormányzat jogát arra nézve, hogy különös gazdaság érdekre hivat­kozva kivételt tegyen, mert nem a múlt­béli hdyzettel hímem a jelenben fenn­álló állapottal foglalkozott, s szándéka az vöt, hogy a még most is meglévő tör­vénysértő helyzetet megszüntesse. Ju­hász Istvánnak tudnia kellene tehát, hogy 2002-ben, két évvel a törvénymó­dosítás előtt, törvénysértő módon ke­rült be ez a szakasz a vagyonrendelet­be. Ha nem tudja, az felvetheti annak a kérdésnek a jogosságát, hogy vajon al­kalmas-e egy megyá jogú város önkor­mányzata gazdasági bizottságának élére, ha pedig tudja, de tagadja, szava­hihetősége kérdőjeleződik meg. Figyelemre méltó, hogy Juhász Ist­ván írása az opdós üggyel kapcsolat­ban főleg a Biokommal foglalkozik, miközben riportunk az önkormány­zat felelősségét firtatta. Szót ejt arról, hogy a vevő felkereste a Biokomot egy multinacionális cég megbízólevelével, de vajon létezik-e önkormányzatnak szóló megbízólevél, egyáltalán bármi­féle dokumentum a multi kilétéről, szándékának komolyságáról? És hihető-e a törvényt semmibe ve­vő ügymenetet követő mellébeszélés kapcsán - amelyben méltó társnak bi­zonyult Toller László polgármester a csütörtöki közgyűlésen az a kijelen­tés, hogy az önkormányzat „a jövőben is a város érdekeit messzemeűően fi­gyelembe véve, és a törvényeknek szi­gorúm megfelelve kíván döntéseket hozni?" _ __ ___CS.L. Ti sztelt Közgyűlés! A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 98. fi­ában biztosított jogkörömben eljárva ellenőriztem Pécs MJ Vá­ros Önkormányzata Közgyűlésének az önkormányzat vagyoná­val kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 29/2002. (05.10.) rendeletét (továbbiakban: Ör.), amellyel kap­csolatban a következő törvénysértést állapítottam meg. Az Ör. 17. § (6) bekezdés szerint: „Az önkormányzat különös gazdasági érdekére való tekintet­tel a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság javaslatá­ra a Közgyűlés elrendelheti a versenyeztetési szabályok alkalma­zásának mellőzését. ” Tekintettel arra, hogy az Ör. a „különös gazdasági érdekre” vonatkozó rendelkezésének pontos tartalmát nem határozza meg, a szabályozás jogsértő tartalma, hiányossága, pontat­lansága, bizonytalansága állapítható meg. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jat.) 18. § (2) be­kezdése szerint: „a jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak megfelelően világosan és közérthetően kell megszövegezni.” Az Alkotmánybíróságnak már korábbi állandó joggyakorlatá­ból eredően is - különösen a 11/1992. (III. 5.) AB határozat, vala­mint az 5/2000. (III. 17.) AB határozat alapján - alkotmányellenes­nek kell tekinteni az olyan szabályozást, amely a szövegezés hatá­rozatlanságával és bizonytalanságával sérti a jogbiztonság elvét. A jogállamiság alkotmányos követelményét és annak a jog- biztonsághoz fűződő szoros összefüggését hangsúlyozva állapít­ja meg a 4/2000. (III. 17.) AB határozat, hogy a jogbiztonság az államtól és elsősorban a jogalkotótól azt várja el, hogy a jog egé­sze, egyes részterületei és egyes szabályai is világosak, egyértel­műek, hatásukat tekintve kiszámíthatók és a noima címzettjei számára előre láthatóak legyenek. Az Alkotmánybíróság a 10/2003. (IV. 3.) AB határozatában kifejti, hogy a jogbiztonság követelménye szerint a jogszabály szövegének értelmesnek és vüágosnak kell lennie, a jogalkalma­zás során felismerhető normatartalmat kell hordoznia. Ha egy jogszabály törvényi tényállása túl elvont, túl általános, akkor a jogszabály rendelkezése a jogalkalmazó belátása szerint kiter­jeszthető vagy leszűkíthető. Az ilyen jogszabály lehetőséget ad a szubjektív jogalkalmazói döntésre. Ez csorbítja a jogbiztonságot. A fentiekre tekintettel törvényességi észrevűelt teszek és felhí­vom a Tisztelt Közgyűlést, hogy az Ötv. 99. § (1) bekezdés alap­ján a törvényességi észrevételt tárgyalja meg és saját hatáskör­ben intézkedjen a törvénysértés megszüntetésére. Amennyi­ben a törvényességi észrevétellel nem ért egyet, annak részletes indokolásával ellátott döntéséről adjon tájékoztatást. Felhívom a Közgyűlést, hogy mind a törvényességi észrevé­telre tett intézkedését, mind az egyet nem értéséről szóló döntést legkésőbb 2004. június 20-ig írásban küldje meg a közigazgatá­si hivatal vezetőjének. Amennyiben a megadott határidőn belül intézkedés nem történik, az Ötv. 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján a törvénysértő rendelet felülvizsgálatát és a kifogásolt rendelkezés megsemmisítését kezdeményezem. Pécs, 2004. május 5. Dr. Bércest Ferenc hivatalvezető

Next

/
Thumbnails
Contents