Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)

2004-05-07 / 124. szám

2004. Május 7., péntek KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL ŐSZINTE SZÉPSÉG. Az ANK huszonöt éves jubileumához kapcsolódik a pécsi Művészetek Házában a hét közepén nyílt festménykiállítás, ugyanis Sz. Kovács Éva a Martyn Ferenc Szabadiskola felnőtt kísér- leti csoportjának tagja. _____________________________________________________ fotó, tóth l. A modem város A város fizikai valósága elválaszthatatlanul egybefonódik kulturális képekkel, képzetek­kel, történetekkel és társadalmi elképzelések­kel. Erről a témáról rendeznek a hétvégén Pé­csett konferenciát, amelyhez irodalmi est és tárlat is kapcsolódik. A város nem csupán épületek, utcák és terek együttese, különböző társadalmi csoportok lakó­helye, eltérő életformák színtere, hanem olyan jel­képes tér is, amely történeti eseményeket, kulturá­lis jelentéseket és elbeszéléseket képvisel, amely a múltat kövekbe, épületekbe zárva őrzi, miközben a jövő szimbolikus alakításának terepét is jelenti. „Terek, képek és tér-képek: a modem város” cím­mel erről a sokrétegű témáról rendez konferenciát május 7-én és 8-án a PAB Székházban PTE BTK irodalomtudományi doktori iskolája, modern iro­dalomtörténeti és irodalomelméleti tanszéke és kommunikációs tanszéke. Az előadások a földraj­zi tér kulturális értelemben vett térré alakításának különféle összefüggéseit elemzik. Ebben a folyamatban a mindennapi élet kultú­rája mellett meghatározó szerepet játszik a művé­szet, az irodalom, a film, a média, amelyek képek­be és történetekbe foglalják a várost. A konferen­cia a megépített, a megélt és az elbeszélt város fo­galmait, illetve az ezek közötti összefüggéseket ál­lítja a középpontba, és azt vizsgálja, hogy az elmé­leti koncepciók mennyiben alkalmasak a mai ma­gyar, illetve közép-európai városok kutatására. A tudományos konferencia kísérőprogramja­ként tegnap este a Művészetek Háza kistermében és a városvíziók rendezett irodalmi esten neves pécsi, illetve a vá­roshoz szorosan kapcsolódó költők és írók - Weöres Sándor, Bertók László, Mészöly Miklós, Parti Nagy Lajos, Pálinkás György, Csorba Győző - pécsi ihletésű műveit olvasták fel, illetve az ér­deklődők megtekinthették Kismányoky Károly „Évezredek öröksége” című rövidfilmjét, vala­mint meghallgathatták Weber Kristóf „A város­ban esik az eső” című zeneművét. Bevezetőt dr. Thomka Beáta, a PTE modern irodalomtörténet és irodalomelmélet tanszéké­nek professzora mondott, Csu­hái István, az Élet és Irodalom szerkesztője pedig pécsi irodal­mi folyóiratokról tartott elő­adást. A „Város/Víziók. Pécsi Ideál­tervek” címmel a budapesti Építész Mesteregylet Mesteris­kola tárlatának megnyitója má­jus 7-én 19 órakor lesz a Művé­szetek Háza Tetőtéri Galériájában. A Jelenkor 2001. szeptemberi számának műmelléklete V. Majerszky Róbert pécsi festő fantáziarajzait közöl­te a „Nagy-Pécsről”, szülővárosának „égi másá­ról”. Például arról, hogy mi lenne, ha Pécs metro­polisz lenne; ha nem a periférián, hanem a cent­rumban helyezkedne el, ha lenne tengere stb. Ez a sorozat adta az ötletet a mostani tárlathoz, amely nemcsak a V. Majerszky-anyag, hanem a téma és a műfaj, vagyis a városról alkotott vízió, il­letve az építészeti fantáziarajz bemutatása is. DUNAI IMRE Planetárium Nyár üstökössel és Vénusz-átvonulással A DEMOKRÁCIA SZÓTÁRA __________ Sz abad sajtó Segítőket toboroznak a Folklór Világfesztiválra A World Folkloriada a Folklórfesz­tiválok Nemzetközi Szövetségé­nek négyévente megtartott ren­dezvénye. A 2004. évi esemény főrendezője a Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége. Mint­egy 80 országból közel 2500 részt­vevő érkezik bemutatni a népha­gyományait. Az augusztusban Pé­csett is zajló III. World Folkloriada idejére a Pécsi Kulturális Központ önkéntes munkatársakat keres; helyismerettel és nyelvtudással rendelkezőket csoportkíséretre, idegenvezetésre, az étkeztetések lebonyolításánál segítségre, a helyszíneken idegen nyelvű infor­mációk szolgáltatására, orvosi ügyeletre, színpadügyeletre, néző­téri felügyeletre. Olyan pécsi kö­zépiskolások, egyetemisták jelent­kezését is várják, akiknek fontos a világ népeivel való találkozás. Vár­ják továbbá olyan ráérő nyugdíja­sok, tanárok, érdeklődők jelentke­zését, akik szeretik a néptáncot és a népzenét. Az önkéntes munká­ért bért nem, csak étkezést tudnak adni a szervezők. További információ a 72/510- 655-ös szám 23-as mellékén kér­hető. Jelentkezni személyesen le­het a Pécsi Kulturális Központ Széchenyi tér 1. alatti információs irodájában. dunai i. A Pécs-Baranya Tudományos Ismeretterjesztő Társulat idén is meghirdeti a Planetá- riumi Nyár című rendezvény- sorozatát, amelybe sci-fi film- fesztivál és különleges csilla­gászati jelenségek megfigye­lése tartozik. A Pécs-Baranya Tudományos Is­meretterjesztő Társulat Mecseki Planetáriuma tegnap délután nyűt meg a nagyközönség számára. A csillagászati szakosztály tagjai, szakértői folyamatosan várják az érdeklődő csoportokat. A TIT idén is meghirdeti a Plane- táriumi Nyár című rendezvényso­rozatát. Mától vasárnapig naponta 12 órától Plan4 címmel sci-fi-feszti- vál lesz a Szőlő utcai planetárium­ban. A fesztivál ideje alatt nonstop filmvetítésen, a szakma neves szak­értőinek közreműködésével tartott, csillagászattal, űrkutatással kap­csolatos előadásokon vehetnek részt a látogatók. A háromnapos rendezvényhez külön planetáriumi előadások kapcsolódnak naponta 15 és 17 órakor. A planetáriumi nyitást követően május 9-től június 27-ig a vasárnaponként 10 órakor kezdődő planetáriumi matinékon várják az érdeklődőket. A nyári szünet június 28-tól augusztus 28­ig tart. A planetáriumi előadások­hoz kapcsolódnak, illetve azokat színesítik a távcsöves megfigyelé­sek, amelyekre ma és holnap 20.30-tól kerül sor derült idő ese­tén. Csillagászati eseménytől füg­gően a szakosztály tagjai a nyár fo­lyamán is tartanak távcsöves be­mutatókat szombaton esténként, május 22-én, 29-én és június 26-án. Külön említést érdemel két idő­ben közeli csillagászati esemény tervezett megfigyelése. Május 7- től több hétig egy fényes, valószí­nűleg szabad szemmel is látható üstökös lesz megfigyelhető a nyu­gati égen alkonyat után. Június 8- án pedig igazán ritka esemény tör­ténik: reggel a Vénusz bolygó kö­zel 122 év eltelte után ismét átha­lad a Nap korongja előtt. Ez a je­lenség tartja most lázban a csilla­gászat kedvelőit szerte a világban. Legutóbb 1882-ben volt látható, és a távcső 1610-es feltalálása óta a 2004-es az első ilyen alkalom, mi­kor Európából is végig látható a Vénusz-átvonulás. Idén júniusban Pécsről figyelve a Vénusz 5 óra 19 perc 50 másod­perckor érinti majd kívülről a nap­korong keleti peremét, és 11 óra 23 perc 16 másodperckor hagyja el tel­jesen a Napot a nyugati pereménél. DUNAI IMRE A tudás alapú Európa jövője Az Európai Bizottság a belgiumi Liege-ben konferenciát szerve­zett a „A tudás alapú Európa 2020" címmel. A 600 résztvevő az európai versenyképesség alap­kérdéseit vitatta meg. A konti­nens jövője ugyanis nagyrészt at­tól függ, hogy miképpen állja a versenyt a többi világrész kutatá­si-fejlesztési eredményeinek gya­korlati hasznosításában. A konferencia plenáris ülésén előadást tartott Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutatások Köz­pontjának főigazgatója, a PTE Közgazdaságtudományi Karának egyetemi tanára, aki az új tagál­lamok fejlett, de alulfinanszíro­zott tudományos potenciáljáról és kutatási infrastruktúrájáról tartott előadást, hangsúlyozva a regionális egyenlőtlenségek fel­számolásának szükségességét. A konferencia záródokumen­tuma - többek között - az egysé­ges európai kutatási-fejlesztési térség regionális különbségeinek tudatos mérséklésére, illetve az egyetemek és a kutatóintézetek gazdasággal való szoros együtt­működésére hívta fel a figyelmet, aláhúzva a regionális önkor­mányzatok szerepének fontossá­gát a koordinációban. Az európai kohéziós politika sikere nagy­részt a régiók megújuló képessé- gének erősítésén múlik. d. i. „Ők megpróbálják, mi pedig ellen­állunk”, mondta a legendás hírű né­met újságíró, a Zeit egykori főszer­kesztője, Theo Sommer. Az „ők” ebben a kijelentésben a mindenko­ri hatalom birtokosai, pártállástól függeüenül, a „mi” pedig az újság­írók, akik az embereket képviselik a hatalom „vigyázásában”. A szabad sajtó a demokrácia legfőbb őre, amennyiben az egyéni vélemény­nyilvánító szabadság leghatéko­nyabb megjelenése. A demokrácia elgondolói és megalkotói, gyakran nem demokratikus társadalmakban élő emberek, soha nem képzelték, hogy a demokráciát csak akkor le­hetne megalkotni, ha a társadalom angyalokból állna, ha imindenki morális lénnyé válna. A demokráci­át földön járó hús-vér, és koránt sem demokratikusan gondolkodó embereknek találták ki azzal a felté­telezéssel, hogy a megvalósult de­mokrácia előnyeit előbb-utóbb a legtöbb ember be fogja látni. Azt sem hitték soha, hogy a de­mokráciában a hatalom birtokosai morális lényekké válnak. A hata­lom természetével foglalkozó tu­dósok régen felismerték, hogy az ember igyekszik egyéni és közös­ségi hatókörét, erejét, hatalmát nö­velni, és erre minden lehetőséget megragad. Miért lenne ez másként a demokráciában? A demokráciát az egyéb politikai formáktól az kü­lönbözteti meg, hogy a hatalom megragadása, gyakorlása és átadá­sa törvényekkel szabályozott. Ám annak folyamatos feltárása, hogy a hatalom aktuális birtokosai való­ban a törvényeknek és az elfoga­dott igazságosság-normáknak megfelelően hozzák-e a döntései­ket, a polgárok feladata. A hata­lomgyakorlás mindennapi folya­matát pedig éppen a sajtó munka­társai képesek a leginkább megfi­gyelni és a szélesebb közönség fe­lé közvetíteni. A sajtó a hatalomel­lenőrzés és az új politikai igazsá­gosság-eszmék terjedésének leg­fontosabb közege, egy országban a hírközlők elemzése egyben a de­mokrácia állapotáról is képet ad. A hiteles, a polgárok és a demokrá­cia érdekeit szolgáló sajtó mindig ellenzéki. A demokráciát szolgáló hírközlő nem lehet egyetlen cso­portosulás, párt szekértolója sem: arra kell törekednie, hogy a termé­szeténél fogva visszaélésre csábító hatalmat ellenőrizze. Az ilyen saj­tó azokat a polgárokat képviseli, akik éppen nem gyakorolják a po­litikai hatalmat. Boros János „A fesztiválon soha nem jelent meg a politika” AIV. Pécsi Országos Színházi Találkozó június 3-án kezdődik; a szakemberek szerint a fesztivál történetének legigényesebb változatára készülhetünk. Többek között erről is kérdezhették olvasóink Simon Istvánt, a fesztivál igazgatóját. Az online in­terjú szerkesztett változatát az alábbiakban olvashatják. Simon István szerkesztőségünkben fotós t. l.- Mivel ez már a negyedik POSZT, bizonyára van már rálátása a dara­bokra. Melyik színdarab tetszett a legjobban? (jason)- Nagyon egyszerű a válaszom: én a POSZT-on egyetlenegy előadást sem néztem még meg. Hozzáte­szem, hogy Jordán Tamás sem. Nem mintha nem érdekelnének, sőt, tulajdonképpen a darabok érde­kelnének a legjobban, de egy időben annyi program van, hogy egyszerű­en nem jutok be. Persze az is hozzá­tartozik, hogy ilyenkor az idegrend­szerem nem áll arra rá, hogy nyu­godtan végignézzek egy előadást.- Emlékszik még az elsőre? Miben változott azóta a rendezvény? (rip- ley)- Nagyon is emlékszem az első­re: az a POSZT egy héten át tartott - ma már 10 napos. Annak idején minden produkcióból egyet játszot­tunk - jelenleg, amiből csak lehet, két előadást tartunk. Természetesen ez is kevés, hiszen óriási az érdeklő­dés, mind a közönség, mind a szak­ma részéről. Azt még megjegyez­ném, hogy bár ez a negyedik POSZT, de korábban is voltak szín­házi találkozók, mindig más-más városban, így 1994-ben Pécsett is. Tulajdonképpen ennek a színházi találkozónak a hangulata is hozzá­járul ahhoz, hogy véglegesen Pécsre költözzék a fesztivál.- Hogyan lehet politikamentesen megrendezni egy ilyen rendezvényt? Egyáltalán: lehet? (freddy)- Büszke vagyok arra, hogy a fesztiválon soha nem jelent meg a politika - legalábbis hivatalosan, a fesztivál programjában. Számomra az is élmény volt az eddigi találko­zókon, hogy az itt lévő művészek, újságírók nagyon jókat beszélget­tek, mindenféle politikai felhang nélkül. Annyiban azonban termé­szetesen benne van a politika, hogy a döntéseket politikusok hozzák: számomra megható volt a POSZT indulásakor, hogy a pécsi közgyűlés pártállásra való tekintet nélkül egy­hangú döntést hozott, még csak tar­tózkodás sem volt a színházi feszti­vál Pécsre költözéséről, és az anyagi támogatásról sem.- Volt itt már ároktemetés a ren­dezvény alatt - idén lesz-e valami­lyen hasonló performance? (shark)- A nagy érdeklődésre való tekin­tettel megismételjük a „Magyar hangja” című produkciót, ahol is a szinkronizálás működésébe tekint­hetnek be a nézők. Ez is egy kulisz- szatitok, mint ahogy a Súgóverseny is, amit ugyancsak megismétlünk. Lesz két további újdonság: egy kaszkadőrbemutató Pintér Tamás és Gothár Péter vezetésével, vala­mint Juronics Tamás vállalta, hogy koreográfiát improvizál egy, a hely­színen először hallott zenére.- Első nap mentem jegyet venni, dél körül - már csak néhány elő­adásra tudlak adni, azt is a legrosz- szabb helyre. Nem lehetne valamit csinálni, hogy megszűnjön ez a szi­tuáció? Színházi fesztivál, aztán lát­ják néhány százan az előadásokat. (Telefonon érkezett)- Nagyon sajnálom azokat, akik­nek nem jutott jegy. Azt azonban tu­domásul kell vennünk, hogy ez szakmai rendezvény is - de persze a közönségé is. Az idei POSZT-on na­gyon sok stúdió- és szobaszínházi előadás van, és ezekben a helyisé­gekben sajnos maximum 80-100 né­ző fér el. Ám javaslom, hogy május 20-a körül még próbálkozzanak jegyvásárlással, addigra kiderülnek a szakmai jegyigények, s természe­tesen az esetleges maradék belépők visszakerülnek a pénztárba.- A filmszemlén rengeteg pótvetí­tés van - itt miért nem lehet pótelő­adásokat tartam? (jason)- Az idei POSZT-on szinte vala­mennyi előadásból kettőt tartunk, ám ennél többet nem tudunk, ugyanis egyszerűen nem fér bele az időbe. Ugyanakkor vannak bizo­nyos produkciók (s a legtöbb ilyen), melyeket a színészi feladat nagysá­ga miatt nem lehet egy napon két­szer eljátszani.- Nem gondolja, hogy a POSZT kinőtte Pécset, túlnőtte a város nyúj­totta idegenforgalmi, infrastrukturá­lis lehetőségeket? (mutter)- Nem hiszem, ugyanis éppen­séggel azért van Pécsett a fesztivál, mert szerintünk megvan hozzá az infrastrukturális háttér. Négy hely­színen lehet játszani a Nemzeti Színházban, s ezen kívül még to­vábbi 27 helyen folyik a fesztivál programja, beleértve természetesen az utcákat, tereket is.- Nyakkendővágás lesz a gálán? (kérdőjel)- A nyakkendővágás - amit egyébként a Szélkiáltó együttes ta­lált ki - a POSZT állandó velejárója, így biztos, hogy lesz. _________f. z. 4 i i A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents