Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)
2004-05-07 / 124. szám
8. OLDAL BEREMENP BEMUTATKOZIK 2004. Május 7„ péntek Beremend 4 4 Nagytót-PKishars^iy Spós í8(0 ""^Nagyharsány Ma0yQ,rbó{y Siktósnagyfaju ŐKlstapo,ca f oEgyházasharasztí Lapáncsa Q-Aísószentmárton lllocskaö ÓOtóK^o •beremend A település vezetői A közel 3000 lakosú település polgármestere: Heindl József. Alpolgármester: Böbék Lajos. A képviselő-testület tagjai: Dér Mózesáé, Gősi László, Halek Ferencné, Illés László, Ocella István, Orsokics István, Schmidt Erzsébet, Theisz Ferenc. Körjegyzőségi székhely, amelyhez Kásád tartozik. Jegyző Zátrok Anna. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke Lakatos Péter, elnökhelyettes Jovánovics Sándor. Tagjai: Góman Ferencné, Kosztics József. A Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke Horváth Ferenc, elnökhelyettese Garamvölgyi Imre. Tagjai: Radó Csabáné, Szászné Nagy Eszter, Tar Kálmánná. Az önkormányzat címe 7827 Beremend, Szabadság tér 1. Tel.: 72/574-920. Őslénytani előadás Beremend első alkalommal házigazdája a május 6-tól május 8- ig zajló országos geológiai vándorgyűlésnek, melyet a Magyar Tudományos Akadémia szervez. Keretében a gondozási központban (Gorkij fasor 1.) tegnap, csütörtökön 17 óra 45 perctől dr. Kordos László magántanár, az Országos Földtani Múzeum igazgatója a nagyközönség számára tartott előadást „Beremend és a magyar őslénytan” címmel. beremend. dunantulinaplo. hu Az oldal a beremendi önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés és a Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert Az ország legdélibb pontjánál A Megbékélés Kápolnája három nemzet együvé tartozásának jelképe Mintha egy hatalmas, szabálytalan amfiteátrumban járnánk: a kőfejtéstől sebes hegyoldal szinte asztal simasá- gú kőöblöt fog félkaréjba. Az óriási kövekkel teleszórt kőasztalon soktonnás sárga autók araszolnak terhükkel - mintha méhek gyűjtögetnék nemes zsákmányukat. Bányacsendélet záróra előtt; a fejtés a megfelelő mennyiségű jó nyersanyag hiányában Bere- menden befejeződik. A mészkőhegy gépekkel sarabolt oldalát április végi napfény forrósítja, s mintha maga vésne a kőfalba rozsdavörös sávokat a fáradt drappok és a fölszikrázó hófehérek közé. Ez a mediterrán napfény teszi álmossá így délidőben az Ady Endre utca kőből rakott kis egyenházait. Ez volt az első gyári, lakótelepi utca Beremenden, tudom meg Heindl József polgármestertől, aki mindjárt mutatja a Kiss Ernő utcát - a „já- gergassét” - is a másik oldalon és az első cementgyár helyét, amely akkoriban ide, a kőbánya szomszédságába települt, és ahol most buckáktól hullámzó zöld gyep virít.- Itt csörömpölt az öreggyár, édesapám kemencekőművesként dolgozott benne. 1909-ben épült. Német mérnökök irányításával egy év alatt elkészült, de nagyon gyorsan megépítették az ipari vágányokat is! A nedves eljárással készült cementhez évtizedekkel ezelőtt is víz kellett - ezt az itteni barlangrendszer karsztvíz-készletei biztosították. A Zsomboly nevű kürtőszerű barlangunk 28 Celsi- us-fokos vize látja el ma is a strandunkat. A strand két medencéje, mint két hatalmas, kékre festett, égre néző száj, egyelőre csak a meleg levegőt nyeldekli; most szeretnék bővíteni, a kisebb medencét tanmedencévé alakítani, és építeni egyet a csecsemők számára is. A Beremendi-rög néven számon tartott geológiai képződmény ennél jóval merészebb álmokat is megenged. A cementgyár várhatóan átadja lőszerraktári épületét a falunak, ahol a tájék őslénytani, geológiai kincseit bányászati múltját szeretnék bemutatni. A mészkőhegy nevezetes, de egyelőre még rangrejtett kristálybarlangja, a hegyvonulat vulkanikus beékelődései páratlan geológiai kínálatot nyújtanak, nem szólva a „breccsákban” - a bemosódott sziklaüregekben - konzerválódott őslénymaradványokról. A históriai múlt emlékeiben sem szűkölködik a falu - erről a tervezett régészeti múzeum adhat példát. De az idegenforgalom legvonzóbb területe a kőfejtő környéke lehet - és persze évente sok ezren látogatnak el Csete György hírneves, 1998-ban épített Megbékélés kápolnájához is. Maga a kőfejtő említett öble gyújtja meg igazán a képzeletet, amely képzőművészeket csalhat ide, szabadtéri hangversenyek színhelye lehet, kultúrát és kulturált ki- kapcsolódást szolgáló létesítményekkel. Innen csak egy kis séta a különös atmosz- férájú kápolna, a harangtorony és a kőkereszt, amely jelképeivel a három nemzet - német, horvát és magyar - együttélését példázza és a köveire vésett évszámokkal emlékeztet a kitelepítésekre és a daytoni békével záruló délszláv háborúra is. Az altemplomban fotók és néhány kőzetminta nyújt ízelítőt a mélyben húzódó barlangrendszer csodáiból, de az idelátogatók - sok más közt a falu kedves heidelbergi vendégei - egyébként sem maradnak program nélkül soha. A szél a dél felé ereszkedő lankák lélegzete - öreg szőlőtőkéké: kiváló borokat adó oportó- ké, kékfrankosoké. Baranjsko Petrovo Szelő, Pélmonostor, Belisce, a Kopácsi-rét és sorolhatnánk - maga a Drávaszög lélekben is egy táj - mutat körbe a polgármester. Tiszta időben a 33 kilométerre lévő Eszék tornyait is látni innen, mielőtt lesétálnánk az ország legdélibb, D 136 néven megjelölt pontjáig. A beremendiek abban is bíznak, hogy Baranya borútjai egyszer ide is leérnek, sőt meg sem állnak a határvonalnál: a határátkelő most már valóban heteken belül nemzetközi státuszt kap - éjjel-nappal nyitva lesz és nem csak magyarok-horvátok számára. A másik sürgető tervük az elkerülő út megépítése, amely a cementgyár déli exportját biztosítva Villányt, Harkányt és Bólyt is tehermentesíti a súlyos járművek forgalmától. A régi vasút nyomvonalán haladó út építésére a napokban kapja meg az engedélyt az ön- kormányzat, így ezt a létfontosságú beruházást is megpályázhatják. Megújul a kulturális központ Új könyvtárépület, rendezvényterem építése is szerepel a közeljövő terveiben, ami jogos igény egy olyan nagyközségben, amely 30 ezer kötetes könyvállománnyal büszkélkedhet.- A település 3000 lakosából 751 Közel 30 ezer kötetünk van, beiratkozott olvasónk van, közü- amelynek a 90 százaléka szabadlük 363-an tizennégy éven aluliak polcokon sorakozik. Ez az emeleA cementmű szerepe meghatározó a község életében- mondja Gilbertné Pető Éva, a könyvtár vezetője. A könyvárak emelkedése is magyarázza a be- iratkozók viszonylag magas arányát, de itt mindig volt egy jelentős törzsolvasói réteg is. A fiatalokat vers- és mesemondó versenyekkel igyekszünk megnyerni az olvasásnak, és rendszeresek a könyvtárban tartott iskolai órák is elsők közt magyarból, környezetvédelemből. ten lévő, a nagytermet terhelő nagy súly is indokolja az új könyvtári szárny megépítését és ennek a régi épületnek a felújítását.- Két éve vezetem a könyvtárat, egy szépen felfejlesztett kézikönyv-állományt örököltem, megfelelő a választék a klasszikusokból és a kortárs irodalomból, de természetesen figyelünk az aktuális új számítástechnikai szakirodalomra, filozófiai, művészeti tárgyú könyvek vásárlására is. Az éves könyvbeszerzési keretünk 1,5 millió forint, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumtól érdekeltségnövelő támogatást is kapunk. Ez azt is jelenti, hogy az állománygyarapítás mellett 34 folyóiratot és két napilapot is járatunk. Azt is megtudtuk, hogy ez az egész épületegyüttes - a művelődési ház emeletén a könyvtárral, valamint a moziépület - nagyon elhanyagolt állapotban van. A régi épületrészeket a Sapard-pályá- zat keretében szeretnénk felújítani - ide, a régi kultúrházi szárnyba kerülnek majd a klubhelyiségek, irodák, öltözők. A második lépcsőben a modern - a mozihoz és a kultúrházhoz is csatlakozó - könyvtári szárnyat építik fel a Regionális Operatív Program pályázati támogatására számítva. A kulturális központ nagy aulával - egy 400 fős rendezvényteremmel - válna teljessé, és az iskolával alkotnának összekapcsolódó, átjárható épületegyüttest. Az önkormányzat addig sem ül ölbe tett kézzel - a kultúrház tetőzetének és homlokzatfalainak felújítását most saját erőből elvégzi. Május 3-án megkezdődött a kábelrendszer kiépítése, amely internetes hozzáférést tesz lehetővé a családok és intézmények számára. ■ A szebb naplementéért Ma már 14-en vannak a várólistán, akik a 2000-ben épült nagyon szép Gondozási Központ lakói szeretnének lenni Beremenden. Az ötven idősnek kényelmes otthont, tágas klubot, étkezőt - gyakorlatilag 24 órás ellátást - biztosító Gondozási Központnak Frischmanné László Jolán a vezetője, aki elmondta, hogy az otthon létrehozásának egyik fő kezdeményezője volt a idősek ön- szerveződéssel létrehozott klubja, és elsők közt Molnár János, a klub vezetője. A gyönyörű, márványlépcsős, belülről is kényes ízléssel kialakított épület régi szárnya korábban cementgyáré volt. A bővítés során különálló épületben, de ugyanitt kapott helyet a gyermekjóléti szolgálat és az idősek nappali ellátását szolgáló traktus is. De legyen bármilyen vonzó komfortjával, 30 személyes klubjával, orvosi szolgáltatásaival a gondozási központ, az idős falusi emberek többsége eleinte idegenkedett egyedülléte - függetlensége, önálló életvitele - feladásától. A várakozók növekvő száma viszont azt is tanúsítja, az idegenkedés faluhelyen is megszűnőben van. Az épületben túl sok a kétszemélyes szoba - mondja Frischmanné László Jolán - ezért a tervek szerint tíz új egyszemélyes apartmannal szeretnék bővíteni az épületegyüttest. A SIKLÓS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET felújított épülete ■ Egy jó iskola a határon Az általános iskola tágasságát, felszereltségének korszerűségét, sportpályáit sok városi intézmény megirigyelhetné. Klingl Erzsébet igazgatónő azt mondja, nyugodt, s így tartalmas munka folyhat az intézményükben. Rövidesen finanszírozási gondjaik is tisztázódnak, tudom meg az igazgatónőtől, aki elmondta, hogy jelenleg 330 tanulójuk van, számuk stagnál - sőt az idén nem is számítottak 35 beiratkozóra. Az iskola fenntartásához a kásádi ön- kormányzat is hozzájárul, de nem zárkózik el a társulástól Kistapol- ca sem, ahonnan 28 kisdiák érkezik. A megállapodást eddig az a körülmény késleltette, hogy a község annak idején Óiddal, Siklós- nagyfaluval és Egyházasharaszti- val közösen épített iskolát az utóbbi településen. A iskola tágassága, nagyszerű sportpályái minden látogatónak feltűnhetnek, ami azt is jelenti, hogy a 16 osztályterem mellett számos szaktanterem szolgálja az oktatást. Német és horvát nemzetiségi nyelvoktatás folyik - mondja az igazgatónő - a németet száznegyvenen választották, míg horvátul csak ötvenen tanulnak amióta a Kásádról érkező gyerekek száma lecsökkent. Az angol iránti érdeklődés itt is növekszik. Megyei és országos versenyeken elért eredmények sokasága jelzi a tehetséggondozás színvonalát - különösen matematikából, fizikából és magyarból. Elsők közt a fizikát tanító Prenek Józsefné teremtett ebben példaadó hagyományt. A Beremendi Építők Sportkör utánpótlás-bázisa az iskola. Főként három szakágban - atlétika, torna és kézilabda - jeleskedik a tehetségek útra bocsátásában. Az iskola sokoldalúságára jellemző, hogy a gyógytestneve- lés is a kínálatai közé tartozik. Ugyanígy nagyszerű lehetőség, hogy a gyerekek helyben tanulhatnak hangszeres zenét, köszönhetően az 1996-ban létesített saját zenei tagozatnak. A választék csaknem teljesnek mondható, a diákok réz- és fafúvós hangszereken, zongorán és hegedűn tanulhatnak. A mintegy harmincfős ifjúsági zenekarukat, amely jelentősebb rendezvényeken is fellép, Áhmann Balázs karnagy vezeti. A tagozat létrehozásának költségeiben, a drága hangszerek megvásárlásában nagy segítségükre volt az önkormányzat. Az talmas munka folyhat az iskola intézmény egészére vonatkozóan falai közt - summázta Klingl Er- sem küszködnek kifizetetlen zsébet igazgatónő, számlákkal - azaz nyugodt, tar- __________________________1 Az ifjúsági fúvószenekar számos nagy rendezvényen fellép Ahmann Balázs karnagy vezetésével A község történelme A régészeti leletekben rendkívül gazdag község a Kán nemzetség szállásterülete a honfoglalás után, amit a birtokosok egyikének, Beremeni Péternek oroszlán alakos pecsétje tanúsít a XIII. századi írásos forrásokon. A bortermelésből és mezőgazdaságból élő falu Szigetvárnak fizet dézsmát a török hódoltság idején, az 1687-es nagyharsányi csata után elnéptelenedik. Mária Terézia telepítéspolitikájának köszönhetően német hos- pesek beköltözésével indul fejlődésnek, 1769-ben már iskolája van. Polgárosodása a kiegyezés után veszi kezdetét, döntő változást a község életében az 1909- ben felépített cement és mész- mű hoz. A kitűnő mezőgazdasági, idegenforgalmi adottságokkal rendelkező település fejlődésének a déli határnyitás alapvető irányt szabhat.
