Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)

2004-05-30 / 147. szám

Baranya 2004. május 30., vasárnap Női arcok kerestetnek női arc felhívó jellegé­vel foglalkozik egy most folyó kutatás a Pécsi Tudományegye­temen. Dr. Bereczkei Tamás tanszékvezető egyetemi do­cens és Meskó Norbert, az ÁOK doktorandusz hallgatója közös munkájukhoz olyan 18. és 28. év közötti hölgyeket keresnek, akik szívesen „adják arcukat” a vizsgálatokhoz. A kutatók je­lenleg az arcok fotózásánál tar­é tanak, s néhány hétig még vár­ják a jelentkezőket. A követke­ző szakaszban az ellenkező nem képviselőinek feladata lesz, hogy véleményt mondja­nak a kiválasztott fotókról, majd végül egy hosszabb elem­ző-értékelő fázis következik. Arckutatással sokan foglal­koznak világszerte, itthon azonban ritkán hallunk ezekről és hasonló kezdeményezések­ről. A vizsgálódások jó része a lélektanhoz kapcsolódik, s kö­zéppontjukban az emberi arc vonzereje áll. Céljuk kiderítem, hogy az arc különböző vonásai hogyan mutatják a rátermettsé­get, a jó genetikai állományt, a fizikai vonzerőt és egyéb ha­sonló tulajdonságokat. Pár éve egy skót kutatócso­port arra az eredményre jutott, hogy a nők a havi ciklusuk más és más időpontján eltérő külse­jű férfiarcokat találnak vonzó­nak. Ezt a kísérletsorozatot ké­sőbb, hasonló eredményre jut­va, amerikai kutatók is megis­mételték. Mint kiderült a nők peteéréskor a férfiasabb arco­kat választották, ezzel szem­ben azonban, más időpontok­ban a kevésbé férfias arcokat találták vonzónak. A különbö­ző vonásokhoz tehát különbö­ző személyiségjegyeket társí­tottak. A markáns, erős arcok­hoz a határozott, érdekérvé­nyesítő férfi szerepét, míg a lá- gyabb, nőiesebb arcokhoz az együttműködés, a barátságos­ság, az őszinteség személyiség- jegyeit rendelték. Az előbbi számukra inkább a jobb gene­tikai minőség, az egészséges­ség, a rátermettség, a nagyobb túlélőképesség, az utóbbi a kö­zös utódok felnevelésére való hajlam, a kedvesség tulajdon­ságait sejtette. Úgy tűnik tehát, hogy van az emberekben egy veleszületett „leolvasóképes­ség”, amely az arcvonásokból bizonyos információk megfej­tésére képes. Babos Attila Pünkösd virága. Felvételünk a pellérdi szőlőhegyen készült, ahol még nyílik a pünkösdi rózsa. Míg Hosszúhetényben, megyénk legna­gyobb vad pünkösdirózsa-kertjében már lehullott minden szirom. Fotó: Löffler Péter Megnyílt a Dómmúzeum állandó kiállítása Ünnepélyes keretek közt adta át tegnap délután Pécsett a Pécsi Dómmúzeum állandó kiállítását dr. Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke Mayer Mihály megyés püspöknek, a Dómmúzeum Alapítvány kura­tóriumi elnökének. A kiállítást dr. Szid Katalin, az Országgyűlés el­nöke nyitotta meg, aki utalt arra, hogy az itt látható, megmunkált kövek létrejöttük óta a keresztény­ség gyökereit hordozzák. Abból a korszakból származnak, amikor a magyar nemzet már Európa része volt, s most, napjainkban újra visz- szatérhettünk Európába. Remé­nyét fejezte ki, hogy a világörök­ség helyreállítására irányuló mun­kákra a koronát 2010-ben tehetjük fel, ha Pécs Európa Kulturális Fő­városává válik. Cs. L. MA | Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából JANKA, ZSANETT I I nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 4.51, nyugszik 20.33 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-16 óráig az 505-000-ös telefonon. Hírszerkesztő: Cseri László 1 Janka (Johanna, Zsanett). A bibliai eredetű latinosított Johannes (jelentése: Isten kegyelme) női megfelelője. | Védőszentje: Szent Johanna (Jeanne D’Arc), az „orleans-i szűz”. Virága: az azálea. VÍZÁLLÁS Vízállások, vízhőfokok a Du­ll nán és a Dráván: Mohács 366 1 cm, apadó, 16,6 fok, Őrtilos 5 | cm, apadó, 13,0 fok, Barcs 87 | cm, áradó, 16,0 fok, Drávasza- | bölcs 158 cm, áradó, 17,4 fok. T • -Mobile- • • Mobil hívószámunk: 06-30/ 247-0001 Partner INTERNET Napi szemelvények olvashatók a Dunántúli Naplóból az interneten: www.dunantulinaplo.hu A „Kis Tigris” ugrani készül Új középfokú oktatási intézmény nyitja meg kapuit szeptembertől Baranyában: a „Kis Tigris” Gimnázi­um és Szakiskola. A megye több pontján is működő tanintézmény központja a pécsi Amrita Egyesület, fenntartója pedig „A Tan Kapuja” Buddhista Egyház. Az ősszel beinduló „Kis Tigris” Gimnázium és Szakiskola, aho­vá a felvehető tanulók száma kétszáz lehet, pécsi központtal működik majd, de egy időben a megye több településén is zajlik az oktatás. A szakiskolai és gim­náziumi tagozat a tanulókat korosztályuk és igényeik szerint nappali, esü és levelező oktatás­ban részesíti. Az intézmény ne­vében található „kis tigris” azok­ra az ázsiai országokra utal, amelyek az elmúlt évtizedekben saját, ősi kultúrájukra támasz­kodva, a piacgazdaság körülmé­nyei között versenyképes gaz­daságot fejlesztettek ki. A kapcsolat a buddhistákkal úgy jött létre, hogy az egyház budapesti főiskoláján számos baranyai fiatal tanul, illetve dol­gozik. Orsós Miklós, gilvánfai fi­atalember sok éve számítógépes rendszergazda ott, Orsós János, hidasi diák pedig kínai nyelvet tanul. Ő a Belvárosi Tanodában érettségizett, amely intézmény pedagógiai rendszere képezi a „Kis Tigris” pedagógiai prog­ramjának forrását. Az iskolában nem lesznek osztályok. A diákok az egyes tantárgyakból felkészültségük szerint különböző szintű cso­portokban tanulnak. Kurzuso­kat vehetnek föl; és tanegysége­ket kell teljesíteniük. Ezzel a rendszerrel a felsőoktatásban való esetleges helytállást is megkönnyítik számukra. Kife­jezetten azokat a fiatalokat cé­lozzák meg, akiknek az iskola korábban nem tudta kibonta­koztatni tehetségüket, képessé­güket. Az igazi tehetségnek az alapítók szerint nem gondozás­ra van szüksége, csupán arra, hogy a társadalom által állított korlátok eltűnjenek előle. Ám a kevésbé tehetségeseknek éppen ugyanerre van szükségük, hangsúlyozzák, s nem szeren­csés, rögzíti a pedagógiai prog­ram is, ha a társadalom csak a tehetségeseket tartja méltónak arra, hogy kiemelkedjenek a nyomorból. A Kis Tigris tehát nem a tehetség kultuszával óhajtja legitimálni magát, ha­nem a helyben található teljes lakosság részére kíván szolgál­tatást nyújtani. Azoknak szeret­nének többet adni, akiknek ke­vesebb jutott. Cs. L. Látogatóbarát múzeum Százéves múzeumi múlt - látogatóbarát jövő elnevezéssel nyújtott be az illetékes minisztériumhoz pályázatot a Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programjának keretében az elmúlt évben a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, melynek eredményeképpen 15 millió forintot költhet el. A hamarosan induló látogatóba­rát program, melyet a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága valósít meg központi pénzek se­gítségével, több részre bontható, mondja Huszár Zoltán igazgató. Ebből a pénzből oldanák meg többek között a Várostörténeti, a Régészeti, a Vasarely és a Termé­szettudományi Múzeum higié­nés körülményeinek javítását. A Várostörténeti Múzeum te­tőterében klímaberendezést ter­veznek, hogy a nyári meleg hó­napokban is lehessen rendez­vényt tartani, a Néprajzi Múze­um guzsalyas termét pedig fel­újítják. Interaktív bemutatási le­hetőséget teremtenek a Csontvá- ry, a Vasarely és a Zsolnay Múze­umban, ahol számítógépek beál­lításával a látogatók a megye ösz- szes kiállításáról szerezhetnek információkat nemcsak magyar, de idegen nyelveken is. Bővíteni szeretnék a múzeumi szolgálta­tásokat ingyenes magyar és ide­gen nyelvű leporellók, szóróla­pok kibocsátásával, és foglalkoz­tató füzetekkel, amelyek a diá­kok számára készülnek. Gondol­nak a gyermekfoglalkoztatásra is, amelyeknek sok az anyag- és eszközszükséglete, s a Várostör­téneti és a Néprajzi Múzeumban az évi 6000 körüli diák a külön­böző jeles eseményekhez kap­csolódóan foglalkozásokban ré­szesül. Huszár Zoltán igazgató el­mondta azt is, hogy korszerűsíte­ni szeretnék a biztonságtechni­kai és tűzjelző berendezéseket annak ellenére, hogy eddig igen­csak ritkán fordult elő bűncselek­mény a számos rendkívüli érté­ket felvonultató helyszínen. Az elmúlt években csupán egyetlen esetben loptak el műtárgyakat, amikor a Zsolnay Múzeum udva­ráról elvittek két porcelán elefán­tot. Fél évre rá a tárgyak megke­rültek, az udvart pedig, az épü­lethez hasonlóan, azóta már le- védték. Cs. L. Tűzlétra helyett falajtorja A Komló Városi Tűzoltó­ság nehéz helyzetben van. A megyeszékhelyet kivéve ugyanis csak Kom­lón vannak magasházak, azaz kilenc-, tízemeletes épületek, egy esetleges mentéshez viszont a tűz­oltóknak évek óta nincs létrájuk (olyan szerkocsi, amelyen magas mentés­hez szükséges létra van). A városi tűzoltóparancsnok, Ha­lász Jenő alezredes elmondta, költségvetésük nem teszi lehető­vé egy több milliós létra vásárlá­sát, és egyelőre az önkormány­zatnak sincs módja, hogy ebben támogassa őket. Bár volt arról szó, hogy Mohácsról a komlóiak olcsón hozzájuthatnak egy létrá­hoz, ám ebből sem lett semmi. A komlói tűzoltóknak mégis van létrájuk. Igaz, hogy szabadide­jükben maguk újították fel, igaz, hogy fából van, igaz, hogy a múlt század két világháborúja között használatos falétráról van szó, amely egy szekérszerű szerkeze­ten mozgatható, de van. A felújított lajtorját az idei Flórián-napon ad­ták át a tűzoltók nemes gesztussal a város lakosságának. A létra a tűz­oltóság előtti parkot díszíti egyéb, korábban felújított régi szerkeze­tekkel együtt. A falajtorjával csak egy baj van. Ha valahol a nyolcadik emeleten netalántán tűz üt ki, az­zal bizony menteni nem lehet. Deák G. Gyermekarcok Pécsett. Már tegnap megkezdődött a hagyományos gyermeknap, de főleg ma lesznek szórakoztató gyermekprogramok megyeszerte. Többek között légvár, arcfestés és lufihajtogatás várja az érdeklődőket. Fotó: Löffler Péter

Next

/
Thumbnails
Contents