Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)

2004-05-27 / 144. szám

Szabadfogás Dunántúli Napló Krimi Pénzbüntetést kapott Juszt László a súri vadászat miatt. 10. oldal Élet & Stílus A nőknek árthat az erős torna - állítják egyes amerikai kutatók. 11. oldal Sport Négy meccsen is több mint tíz gól esett a DN-kupa 7. fordulójában. 16. oldal DIGITÁLIS VILÁG Jönnek az új gépek? A Gartner piackutató cég felméré­se szerint az idei évben közel 100 millió személyi számítógépet fo­gunk lecserélni, és ez a szám jövő­re 120 millióra emelkedik. A következő két évben esedé­kes lecserélések volumene megha­ladja majd az 1998-1999 között végrehajtott vérfrissítés mértékét, amely kiemelkedő időszak volt az „Y2K” mizéria miatt. A vállalat ál­tal elvégzett felmérés szerint a napjainkban rendszerben lévő személyi számítógépek 30%-a há­rom évnél idősebb konfigurációk­ból áll. Ezek többsége a Windows operációs rendszer valamelyik ko­rábbi verzióját használja, amely­hez már nem elérhető teljes értékű terméktámogatás. Ez nagy szere­pet játszik majd a személyi számí­tógépek lecserélésében. A Gartner kiemelte az új alkal­mazások, a digitális fényképező­gépek és egyéb multimédiás esz­közök, szoftverek szerepének fon­tosságát is. Elemzésük szerint a második negyedévben a pc-eladá- sok terén mintegy 14.3%-os növe­kedés várható a tavalyi év hasonló időszakához képest. Digitális fotózás: se sötét, se kamra Kapcsolódjon rá a digitális világra a Matáv Nyílt Internet segítségével! www.netezz.matav.hu ■ Hírek Ami néhány éve még elképzelhetetlen­nek tűnt, az mára már közhelyszámba megy: a digitális fényképezők kiszorítot­ták a hagyományos készülékeket. Ebben nyilvánvalóan az is fontos szerepet ját­szik, hogy már 100 ezer forint alatt kap­hatunk közel professzionális igényeket kielégítő gépet. A Sulinet Projekttanács az év elején arról döntött, hogy a programban megvásárolható termékek közül március 8-tól kikerülnek a digitális fényképezőgépek. A magyarázat vi­szonylag egyszerű volt: a digitális fényképe­zők forgalma 5 milliárd forintot tett ki a Suli­net Expressz első fél évben elért 23 milliárd- jából. Ezek után nyilvánvalóvá vált, már nem az a kérdés, hogy hagyományos vagy digitális fényképező, hanem az: most ve­gyünk, vagy várjunk még néhány hónapot, hátha olcsóbb lesz. Olcsóbb lett. Barátságos ár, barátságos gép Az utóbbi időben olyan mértékű a digitá­lis gépek fejlődése és a választék bővülése, hogy csak kapkodjuk a- fejünket egy-egy üz­letben. A legegyszerűbb gépeket már annyi­ért is megvehetjük, mint a hagyományos kompakt fényképezőket - ám nyilvánvaló, hogy az olcsóság a minőség rovására megy. Érdemes tehát kicsit komolyabban beruház­ni, mivel ma már 100 ezer forint körüli áron olyan készüléket is kínálnak, amilyeneket korábban inkább csak a profi fotósok vagy a megszállott amatőrök vásároltak. Ebben a kategóriában már valamennyi gép rendelkezik optikai és digitális zoommal - az utóbbi számértékét azonban hiba lenne mérvadónak tekinteni, mivel ez nyilvánvaló­an a felbontás rovására növeli a látható ké­pet. Gyakran döntő érvként szokott elhan­gozni a felbontás nagysága, legalábbis az el­adók előszeretettel ajánlják a 4-5 megapixe­les készülékeket - ám nyilvánvaló, hogy hobbiszintű fotózás­ra már egy 3,2 megapixeles gép is tökéletesen megfelel. Azon­ban valóban fontos szempont lehet a gép me­móriakártyája: nagyon nem mindegy ugyan­is, hogy milyen kártyára dolgo­zik gépünk, mi­vel nyilvánvaló, hogy a mellékelt tárolóhely messze nem lesz elegendő a fotó­záshoz, azonnal vá­sárolni akarunk majd egy nagyobbat. Otthon, édes otthon A vásárlásnál mostanában már egy új szempont is megjelent: ez pedig a design. A fényképezni vágyók ugyanis előszeretettel vásárolnak olyan gépet, amely valóban fényképezőre hasonlít - azaz egyre csökken a kompakt-benyomást keltő vázak^száma. A digitális fényképezőkkel egyébként az is sokat nyer, akinek nincs számítógépe: az ilyen készülékkel rendelkezők ugyanis jóval több kockát lőnek el, hiszen a nem sikerült fotókat egy mozdulattal le is törölhetik. Ráadásul a fo­tókidolgozás sem bonyolult manapság - nem is beszél­ve a többféle korrigálási le­hetőségről (így például a piros szem eltüntetéséről). A képeket szinte már az összes „előhívó­ban” kérésre azonnal cd-re vagy dvd-re ír­ják nekünk, és így valóban semmi akadálya a fotók mutogatásának, hiszen a legtöbb háztartási dvd-lejátszó már támogatja a képnézegetést. Könnyedén megvalósulhat hát a nagymamák álma: az egész család együtt ül a tévé előtt, és-nézegeti az elsőál- dozási képeket. MULTIFUNKCIONÁLIS KÉSZÜLÉKEK Típus Felbontás (megapixel) Extrák Ár (Ft) Casio QV-5700 5 Kiegészítő LCD-panel 216 000 Canon PowerShot A80 4 Masszív felépítés 135 000 HP Photosmart R707 5,1 Képjavító algoritmusok 152 000 Kodak EasyShare CX7430 4 Egyszerű kezelés 145 000 Konica Dimage Z1 3,2 Tízszeres optikai zoom 1140 QOO : írható kétrétegű A hónap végén kerül a japán boltok polcaira az első írható, kétrétegű DVD. A tengerentú­lon júniusban debütál a Verbatim és a Mitsubishi együttműködésével elkészült +R-es lemez. A hagyományos, egyrétegű digitális lemezhez viszonyítva majdnem kétszer annyi adat tárolására képes az új fejlesztésű DVD. Új tévé a Sonytól A Sony bemutatta a WEGA Engine technológiájú új, MRX- sorozatát, amely az első WEGA En­gine rend­szerrel fel­szerelt mo- dellcsalád Európá­ban. A sík- panel tévé- készülékek (LCD és plaz­matelevíziók) képminőségének javítása érdekében kifejlesztett techno­lógia természetesebb, tisztább és élesebb képet ígér. Az MRX- sorozat készülékei jövő márci­ustól kerülnek a boltokba. ■ Túl a százmillión a PlayStation A Sony Computer Entertainment bejelentette, hogy az eredeti Play­Station konzolból, valamint felújí­tott változatából, a PSone-ból vi­lágszerte összesen több mint százmillió pél dányt adtak el. A vállalat szerint ez­zel a PlayStation minden idők legsikeresebb játékkonzolja. A Sony 1994 decemberé­ben dobta piacra a PlayStationt és azonnal óriási sikert ért el: 1995 májusára a vállalat már több mint egymillió készüléket értékesített, pedig akkor még csak a japán ve­vők juthattak hozzá. 1995 szep­temberében aztán az Egyesült Ál­lamokban és Európában is bemu­tatkozott a PlayStation: az USA- ban két nap alatt 100 ezer készü­lék talált gazdára. Az európai fo­gadtatásra jellemző, hogy kará­csonyra a Sony már túl volt a 350 ezer eladott pél­dányon. 1999-ben PSone néven újra kiadta a konzolt, ekkor már ki­sebb méretben és ala­csonyabb áron. A japán válla­lat szerint a PlayStationt és a PSone-t világszerte 120 országban árulták és árulják, eddig több mint 7300 szoftver jelent meg hozzájuk. A konzolokból Észak- Amerikában adták el a legtöbbet, ide 39,67 millió példány került, Európában 39,61 millió fogyott, Japánban pedig 20,72 millió ké­szülék talált gazdára. Kétségtelen, hogy a Play­Station a világ egyik legnépsze­rűbb kon­zolja, azon­ban máris itt az új trón- követelő, a PlayStation 2: a Sony a piaci pre­mier óta már több mint 70 millió példányt értékesített ebből a konzol­ból, vagyis az eladások jóval na­gyobb ütemben bővülnek, mint az eredeti PlayStation esetében. A Sony várakozásai szerint a Play­Station 2-ből jövőre adják el a 100 milliomodik darabot. ■ Újra él a Napster Május közepén elkezdte működését Napster online zeneletöltési szolgáltatása. S bár a forradalmárhevületre már csak az öreg netesek emlékeznek, a névhez kapcsolódó leendára még mindig számíthatnak a tulajdonosok. A Napster, amely először adott le­hetőséget zenei számok interne­tes cserélgetésére tavaly október­ben indult újra az Egyesült Álla­mokban mint legális, fizetős ze­neszolgáltatás. A szolgáltatás eu­rópai elterjesztése mind ez idáig jogi vitákba torkollott a jelentő­sebb kiadókkal. A Napster-tulaj- donos Roxio szerint azért sikerült a tervezettnél korábban beindíta­ni a Napster 2.0-t, mert lezárták a tárgyalásokat az Angliában mű­ködő öt legnagyobb lemeztársa­sággal, a BMG-vel, az EMl-jal, a Sony, a Universal és a Warner ze- nei részlegével. ______ ■ Az illegalitás varázsa Az internet-hozzáféréssel ren­delkező amerikai fiatalok több mint a fele annak ellenére foly­tatja az illegális letöltéseket, hogy tudják: amit tesznek az törvénybe ütköző - derült ki a Harris Interactive cég és a BSA megbízásából készített felmé­résből. Az anyag elkészítésénél ösz- szesen 1183 fiatalt kérdeztek meg; a válaszadók 88 százaléka tudott arról, hogy a letöltött fáj­lokat a szerzői jog védi, 53 szá­zalékuk pedig azt mondta, en­nek ellenére letölti a zeneszámo­kat. A fiatalokat ugyanis az eset­leges következményeknél sokkal jobban foglalkoztatja az, nehogy a fájlokkal egy vírust vagy egy kémprogramot is „leszedjenek”. A megkérdezettek egyharma- da egyébként számítógépes játé­kokat, a 22 százalékuk szoftve­reket, míg a 17 százalékuk filme­ket tölt le. Az indokok a fiatalok szerint elsősorban abban keresendők, hogy nincs elég pénzük a valóban nem túl pénztárca-barát eredeti termékek megvásárlásá­ra. A felmérés szerint a gyerekek harmada azért teszi mindezt, mert „mindenki ezt csinálja”, míg minden negyedik szerint „senkinek sem árt ezzel”. A letöl­tőket az sem érdekli különöseb­ben, hogy 2003 nyara óta nem kevesebb, mint 2500 fájlcserélő hálózatot használó magánsze­mélyt perelt be a RIAA, vagyis az amerikai zenei kiadók szövetsé­ge. A boszorkányüldözést idéző hangulatot jól jellemzi, hogy né­melyik vádlott alig volt 12 éves. Egyedül nem megy ’ Az áruházak polcain a leggyak­rabban a stratégiai játékok közt találjuk a valóság-imitáló játéko­kat - azaz például a nagy klasszi­kus The Sims-et, vagy az egyik legújabbat, a Singles-t. Amely já­ték talán még életközelibb, mint a nagy előd: itt ugyanis valóban hódítani kell. Egy fiút és egy lányt választhatunk, a szituáció pedig az, hogy a sráchoz odaköltözik al­bérlőnek a lány - innen kell eljut­ni a házasságig. A Singles hátrá­nya, hogy két szereplőt kapunk, őket tudjuk csak irányítani - s kel­lünk mi is, hogy a figuráink össze­barátkozzanak, szerelembe esse- nek, és jól érezzék magukat. ■ ÖN IS NORMÁLIS MAGYARORSZÁGOT AKAR? SZAVAZZON DÁVID IBOLYÁRA, AZ MDF LISTÁJÁRA ZM0NP itínlimr VMalMi Í'á-U* á t i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents