Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)
2004-05-16 / 133. szám
§ Közélet, gazdaság, politika MK 2004. május 16., vasárnap A vállalkozót üzlettársa titokban egy asztalosműhelybe csalta, majd kegyetlenül agyonverte, és meglépett a közös milliókkal. A brutális gyilkosság tettese mindenre gondolt, csak arra nem, hogy az aláírása árulja majd el. A gyilkosság után az írás elárulja a tett elkövetését, mert olyan jellegzetességeket mutat, amelyek az emberölés előtt hiányozhattak az írásképből. Ezt állítja a nemzetközi szaktekintélynek számító dr. Lépőid Józsefné, aki szerint voltaképpen az agy „ír”, a kéz mindössze közvetít. Márpedig az agy emlékképeket őriz arról, ami megtörtént velünk. A pszichografológus nem engedi, hogy a rendőrök bármit mondjanak a gyilkossági ügyről, sőt előfordult, hogy kérte, takarják el a gyanúsított vallomásáról készített jegyzőkönyv szövegét, ő csupán az aláírásra kíváncsi. Egyszer több, megszámozott aláírást küldtek neki. Köztük a férfiét, akit üzlettársa meggyilkolásával gyanúsítottak. Dr. Lépőid Józsefné az egyik aláírásból azt olvasta ki, hogy tulajdonosa fafeldolgozóba csalta barátját, aki az üzlettársa is volt. Az elkövető egy műhelyben vasdoronggal halálos ütést mért áldozata fejére, majd meglépett a pénzzel. A pszichografológus az aláírás elemzése után ugyanahhoz a személyhez jutott el, mint más eszközökkel egy magán- nyomozó. A rendőrök közvetett bizonyítékokkal és a grafológiai igazságügyi szakértői jelentéssel együtt nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt vádemelési javaslattal küldték tovább az ügyet.- A bíróság kevésnek találta a bizonyítékokat, a vádlottat felmentette - emlékszik a pszichografológus. - A szakértői véleményemet elfogadta, a telefontársaság igazolta, hogy az elkövető a tett időpontjában a műhelyben használta a telefonját, de mindez kevés volt. Az ügyész fellebezett, de három nap múlva visszavonta, a felmentő ítélet jogerőre emelkedett. Dr. Kubicsek András alezredes, a Kecskeméti Rendőrkapitányság vezetője gyakran kéri a pszichografológus segítségét.- Elfogadom, amit képvisel, nagyon jó szakvéleményeket kapunk tőle, bár először voltak kételyeim - mondja. - Azzal győzött meg, hogy Mondja, hogy bírja ezt a sok gyilkosságot? - kérdezte egy magas rangú rendőrtiszt dr. LÉPOLD JÓZSEFNÉ, pszi- chografológustól, aki egy gyanúsított aláírásából megállapítja, ő követte-e el az emberölést. Az egész országból kérik a rendőrök Lépoldné segítségét, akiről egy grafolégus-világkonferencián azt mondták, amit ő tud, egyedülálló a világon. Még soha nem tévedett. egy kényszerítési-zsarolási ügyben előkerült kézírásos iratról elmondta, írójának kést szorítottak a nyakához. Ez a későbbi vallomásból ki is derült. Egy kis faluban a férj megölte a feleségét, feldarabolta, és a dögkútba dobta. Elhíresztelte, hogy az asszony a szeretője miatt elhagyta, és még a közös gyerekükre sem kíváncsi, de az eltűnést nem jelentette a rendőrségen. Három év múlva a meggyilkolt feleség húgának bejelentésére kezdődött csak nyomozás, a férj is látókörbe került, aláírásából dr. Lépőid Józsefné azt olvasta ki, hogy a férfi agresszív, eljátssza a jó apa szerepét, nincs lelkifurdalása, pedig gyilkolt, és a holttestet elhagyott kútba vagy gödörbe dobta. A vélemény alapján kezdték el a férj gyanúsítottkénti kihallgatását.- Nálunk bárki igénybe vette a segítségét, csak nyert vele - mondja Nagy László alezredes a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságon. - Véleménye a nyomozásból hiányzó mozaikkockákat pótolja, és orientál, egy bűnözői csoportból például kiválasztotta nekünk a leggyengébb láncszemet. Máskor egy több tízmilliós banki átutalásos csalás gyanúsítottjai közül aláírás-elemzés után megjelölte a lehetséges elkövetőt, aki szerinte szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik, és teátrális viselkedésű. Kihallgatását erre építettük fel, és be is jött. Előfordult, hogy nyomozók továbbképzésén kérték előadásra Lé- poldnét. A résztvevők dobozba dobták aláírásaikat, az előadó húzott, és elemezte a kézjegyet. Az egyik aláírásnál közölte: önök között van egy gyilkos, de az illető nem rendőr. Haszonszerzésből elvágta- egy vállalkozónak a torkát, és a holttestet elásta egy erdőben. Lépoldné csak azt látta, hogy két miskolci nyomozó kimegy a teremből, és mint kiderült, hívták a kollégáikat, állítsák elő korábbi gyanúsítottjukat. Akinek a nevét becsempészték a dobozba. A gyanúsított vallott, a holttestet egy erdőben találták meg.- Ez művészet és tudomány egyszerre - jellemzi tevékenységét Lépoldné. - Egy grafológiai világkonferencián professzorok aláírásait elemeztem, amelyekből mindenkinek megmondtam a rá vonatkozó adatokat. Elhangzott, hogy amit én tudok, az szerintük a világon egyedülálló. Egyébként azt is tudom, ki ölte meg a gyulai Szathmáry Nikolettet. Csontos Tibor Gyerekgyilkossági kételyek A jogerős bírói ítélet szerint igen, dr. Lépőid Józsefné szerint nem. A körmendi gyermekgyilkossággal vádolt Tánczos Gábort tizenhárom év fegyházra ítélték, de a pszichografológus úgy véli, ártatlanul ül. „Irtózik a késtől, a vértől, jóhiszemű, csendes gyerek, aki tanúnak jelentkezett, mert a gyilkosság időpontjában látott egy vadász külsejű alakot - mondja a pszichografológus. - Elküldtem a véleményemet: nem ö az elkövető, de nem került az ügy aktájába. Eltiltottak az ügytől. Nem a bíró tehet arról, hogy elítélték Tánczost, „hozott" anyagból dolgozott. Budapest: ki mer itt álmodni? Ez a város képtelen arra, hogy álmodjon! - állapította meg Budapestről a Kossuth-díjas építész, Finta József. A pszichiáter egyetért vele, és a fentieket még azzal fejeli meg, hogy az ország szíve kőből van, hiányoznak a közösségi terek. élni. eér András pszichiáter szerint Budapest egy kövület, ahol egyre nehezebb boldogan Nincs ugye 4-es metró, helyette csak egy politikai kabaré zajlik már évek óta. Nincsenek parkolók, viszont kátyúk, tankcsapdák nehezítik a közlekedést. És Demszky még attól sem riad(t) vissza, hogy az autósokkal együtt nyomja a dudát egy a városvezetőknek szóló utcai demonstráción. De nemcsak az autósok jogait tiporják itt lábbal, hanem a gyalogosokét is. Tiszta aluljárókból, átkelőkből csak mutatóban találunk egyet- egyet. Az adók, a különböző sarcok ellenben pimaszul magasak - sorolja Veér. Finta József Kossuth-díjas építész úgy látja: „Budapest vegetáló, unott mozdulatokkal imitál-gyakorol egy olyan hétköznapi életet, amelynél pedig sokkal többet érdemelne... Prága életét!” Szürke, szegényes és szennyezett Budapest Magyar György ügyvéd szerint, aki Budapestért Egyesületet alapított Fintához hasonlóan dr. Gerszi Teréz művészettörténész is Prága-párti. Úgy érzi, néhány területen lemaradtunk a csehek mögött. Nem javult jelentősen a látáskultúránk, az iskolákban is gyatra a képző- művészeti oktatás. Ámbátor nemcsak a diákoknak lenne mit megtanulniuk, hanem az építészeknek is. - Sajnos úgy fest, nekik sincs szépérzékük, építészeti kultúrájuk. Nem érzik, mit lehet megtenni és mit nem. A 19. századi városmagot rémes, urizáló palotákkal tömik tele. De a legnagyobb bűn az új Nemzeti Színház felhúzása volt. Efféle otromba építmény sehol másutt nincs Európában - állítja Gerszi. Veér hozzáfűzi: az a baj, hogy elméretezték az arányokat, s a budapesti épületek nincsenek szinkronban, nem illenek össze. Emellett a progresszió és a hagyománytisztelet közös nevezője sincs kijelölve. Apropó, progresszivitás. Finta József amondó: „ez a város képtelen arra, hogy álmodjon!” Schneller István fővárosi főépítész ezzel szemben megjegyzi: amit F. J. papírra vetett, csupán hangzatos szólam; nem több. - Budapest téralakítása semmivel sem marad el Prágáétól! Ezt néhány napja a cseh főváros főépítésze is elismerte. Sőt arra kért, tegyem lehetővé, hogy idelátogasson tőlük egy delegáció. Mert - mint mondta - egész Európában nincs még egy ilyen klassz könyvtár. Schneller szerint urbanisztikai szempontból Budapest felveszi a versenyt bármelyik másik, az Unióhoz frissen (be) csatlakozó állam fővárosával. Az építészet más kategória. Ráadásul az épületek többsége magánerőből készül, így nehéz kontrollt gyakorolni a már zajló beruházások esetében. Akadnak pozitív példák, ezek közül is a Lehel téri piacot, az Alkotás Point Centert és a Sportarénát említi a főépítész. Finta „feketelistáján” azonban ott áll a gagyi belvárosi korzó, a helyét-sze- repét sehogyan sem találó váralja, a szégyenletes helyzetű közraktárak, az új egyetemi campus városrendezési és építészeti tévedése. Sz. Z. A. Demszky gödörben? Demszky Gábor főpolgármester eddig mindent túlélt, lehet, hogy most a kátyúkon akad fenn. Azért ugyanis még senki sem tüntetett, hogy Budapest elmaradt a többi közép-európai város mögött, legfeljebb néhány építész vagy művészettörténész fakadt ki néha. Demszkynek viszont a szeme sem rebbent, mindig előszedett valami statisztikát, miszerint Budapest még mindig jobban áll, mint Prága vagy Pozsony. S most is előre menekül, azért akar Brüsszelbe menni, hogy pénzt szerezzen. Ha valamit felrónak neki, akkor a kormányra mutogat, hogy az nem ad pénzt. Pedig ez a város nem sokat tud felmutatni a rendszer- • változás óta. Amikor a kátyúból kátyúba zökkenő autósok elkezdtek dudálni, Demszky is megállt, és ö is dudált. Erre mondta az egyik politikai műsorba betelefonáló néző, hogy ilyen képmutatást régen látott. Valóban, a dudálás helyett kátyúzni kellett volna. És nem a miniszterelnökre mutogatni, hanem átcsoportosítani a pénzeket, és nekiállni új aszfaltot leteríteni, a mellékutakon kátyúzni. Demszky eddig megúszta, sosem volt igazi ellenfele a főpolgármester-választáson. A kátyú viszont legyőzte. Aláírt gyilkosságok .. Ä-. • s\rí>.......&
